Derborence

(ejtsd: derboránsz), 500 m. hosszu és 350 m. széles hegyi tó Wallis svájci kantonban, 1432 m. magasban; 1749. a Diablerets óriási hegycsuszamlása következtében keletkezett.

Derby

1. grófság, Angolország középső részében, Leicester, Nottingham, York, Chester és Stafford között, 2665 km2 területtel, (1891) 527886 lak., északi részét mély hegyszakadékok, kopár hegyek, közben-közben mocsaras területek borítják; e hegyeket, a Pennine-lánc végső kiágazásait High Peaknek hivják; bennök a Kinderscout (604 m.) a legmagasabb csúcs. A hegyekben számos a barlang; köztük a legérdekesebb a Devil's Cave (az ördög barlangja) Castleton mmellett. A grófság középső részét szintén hegyek, bár alacsonyabbak takarják; ezeket Low Peaknek hivják. Mind a High-, mind a Low Peakben sok az ásványországi kincs, különösen fontosak a Chesterfield és Alfreton szomszédságában levő vasérc- és széntelepek, továbbá az ólom-, cink-, rézérc- és malomkőbányák. A számos ásványviz-forrás közül a legismeretesebbek: a matlocki és buxtoni. D. déli része hasznos és a földmivelésre igen alkalmas. A Trent a grófságon végig folyik; ennek mellékvizei a Dove, Derwent és a Rother. A legfontosabb iparágak: a pamut- és selyemszövés, vasolvasztás, gép-, szeg-, tűgyártás, drótkészítés és papirgyártás. V. ö. Cox, Guide to Derbyshire, 1887. - 2. D. Az ugyanily nevü angol grófság székhelye, a Derwent jobb partján, fontos vasuti csomópont, (1891) 94146 lak., jelentékeny iparral és pedig selyemszövéssel, kötött áruk és gummi-tárgyak készítésével, vasöntőkkel, tű-, pipa- és papirgyártással, továbbá porcellán (a D. Crown Porcelain Company által), ólomcső- ékszer- és ólomfehér készítéssel. Legkiválóbb épületei: az 1842. restaurált városház; a VII. Henrik idejéből származó, gót izléső Mindenszentek templomának szép tornya; a Szt. Alkmund-templom 69 m. magas toronnyal. Közművelődési egyesületek és intézetek: a filozófiai társaság, muzeummal, az ateneum és a szinház. Szép az Arboretum nevü nyilvános park. D. Richardson iró és Wright festőnek szülővárosa. Cox, Three centuries of Derbyshire (Lond. 1892.)

Derby

1. Eduard Geoffrey Smith Stanley gróf, előbb Stanley lord, angol konzervativ államférfiu, szül. Knowsley Parkban (Lancashire) 1799 márc. 29., megh. u. o. 1869 okt. 23. Tanulmányait Oxfordban elvégezvén, 1822. az alsóházba lépett, hol először 1824. az anglikán egyház mellett tartott beszédével tünt fel. 1830. a Grey-féle minisztériumban az irországi főtitkárságot vállalta el s heves küzdelmeket vívott azon párttal, mmely O'Connel vezetése alatt az uniót Irország és Anglia között megszüntetni akarta. Szenvedélyes, tüzes beszédei különböző hatást keltettek. Angliában «a vitatkozás Ruprechtjének» nevezték el. 1833. az irországi zavargások megszüntetésére keresztülvitte a kényszerbillt, de nemsokára tárcáját a gyarmatügyi tárcával cserélte fel s miután a nyugatindiai rabszolgák felszabadítását életbe léptette, 1834 máj. beadta lemondását, mivel mint buzgó protestáns az irországi katolikusoknak engedményeket tenni nem akart. Ezután a konzervativ ellenzékhez csatlakozott s 1841.a Peel Robert konzervativ minisztériumában a gyarmatügyi tárcát vette át. Négy évig viselte ezt az állást s időközben, mint Stanley lord a felsőházba lépett. 1845. a gabonavám megszüntetésébe nem akarván beleegyezni, kilépett a Peel-minisztériumból s a felsőházban a protekcionista ellenzék vezére lett. 1852-ben a whigminisztériumm bukása után, Viktoria királynő az uj kormány alakítását D.-re, mint a konzervativ párt vezérére bizta; az uj minisztérium azonban a gabonavám kérdésében csakhamar megbukott. Stanley, ki 1851. atyja halála után a Derby gróf nevet vette fel, kárpótlásul az Oxfordi egyetem kancellárává neveztetett ki. 1855. Aberdeen lemondása után kormányt akart alakítani, de e terv dugába dőlt. 1858. azonban D. ujra a kormány élére lépett; szerencsésen bevégezte a kinai háborut az előnyös tientsini békével; de mivel az olasz kérdésben Ausztriát melegen pártolta, a liberálisok és a közvélemény hevesen megtámadták s a parlamentreform kérdésében leszavazták; 1859 jun. 11. beadta lemondását s ismét elfoglalta helyét a felsőházban. Palmerston halála után 1866. még egyszer alakított tory kormányt, s oly radikális reformtörvényt vitt keresztül, minőt még egy whigminisztérium sem létesített, 1868 febr. 25. köszvénybaja miatt leköszönt. Azóta csak ritkán szólalt fel a parlamentben. Utolsó nagy beszédét 1869 jun. 19. tartotta az irországi államegyháznak Gladstone által indítványozott eltörlése ellen. Midőn e terv mégis keresztülment, D. nehány lord társával tiltakozást irt alá a bill ellen. Szabad idejében szivesen foglalkozott a tudományokkal s lefordította az «Ilias»-t rímtelen jambusokban (London 1864. 10. kiad. 1876.). Életrajzát megirta Kebbel (London 1890).

2. D. Eduard Henrik Smith Stanley gróf, az előbbinek fia, szül. 1826 jul. 21., megh. 1893 ápr. 21. Mig atyja élt, az alsóház tagja volt s 1852. atyja első minisztériumában alállamtitkári állást foglalt el. Palmerston minisztériumában nem fogadta el a neki felajánlott magas állást a gyarmatügyi minisztériumban, de 1858. az atyja által alakított uj tory-kabinetbe megint belépett s ő vezette azon tárgyalásokat, melyek az uralmat és kormányzást Kelet-India fölött a kereskedelmi társulattól véglegesen elvették és a koronára ruházták. Atyja harmadik minisztériumában (1867) a külügyi tárcát vette át, s megtartotta azt 1868 dec.-ig, Gladstone kormányra jutásáig. Atyja halála után a felsőházba lépett s 1874. a Disraeli kabinetben vállalta el a külügyi tárcát, de a keleti kérdésben nézetei eltértek Beaconsfieldnek nézeteitől s midőn a san-stefanoi béke után Beaconsfield hadi készületeket tartott szükségesnek és háborura készült Oroszország ellen, D. 1878 márc. beadta lemondását. Ezután családja hagyományainak ellenére mindinkább a liberálisokhoz közeledett s 1879. nyiltan kijelentette elszakadását a konzervativ párttól. Az 1880. választásoknál nagy befolyását a liberálisok javára érvényesítette s 1882. belépett a Gladstone-minisztériumba, mint a gyarmatok államtitkára. 1885. Gladstonenal együtt adta be lemondását. Ez idő óta a liberális pártvezérrel mindjobban meghasonlott, mivel annak ír politikáját, nevezetesen a Home Rule-t nem tartotta helyesnek. Midőn azután Gladstone 1886. ujra elfoglalta a miniszterelnöki széket, D. már nem vállalt alatta miniszteri tárcát, hanem a liberális unionisták pártjához csatlakozott, mely a Home Rule javaslattal szemben a konzervativ párttal szavazott. E javaslat vitatása közben váratlanul elhunyt.

Derby

a lóversenysport körében egy díj és távolság fogalma, melyre csak 3 éves lovak egyenlő teher alatt versenyezhetnek. A D.-futam távolsága 2400 m. (12 ang. mtfd.) s rendesen tavasszal (május vége felé) tartatik. Angliában lord Derby egyik őse proponálta e versenyt és 1780 máj. 4. tartották meg az elsőt Epsom mezején, 20 kilométernyire Londontól, s azóta minden ország telivértenyésztésében (vagyis versenylovai kipróbálására) elfogadták azt; évenkint csak egy D. tartatik s ez a 3 éveseknek legnagyobb dija szokott lenni; főjelentősége azonban az aránylag legjobb 3 évesek kipuhatolása. Ezt a 2400 m.-t tartják sportsmann körökben a legnagyobb távolságnak, melyet a ló legerősb száguldás közt egy huzamban megtehet; mert lehetnek lovak, melyek 1600-2000 m.-ig talán megelőzhetnek némely Derby-nyerőt, és ismét lehetnek lovak, melyek nagyobb távolságra (en carriere), de Derby-lóval 2400 m.-ig sebességben nem birnak futni egyenlő teher alatt.

Derbyshirei pát

sötétkék szinüen és biborvörösen szalagos fluorit, melyet a derbyshirei köszörü műhelyekben munkálnak meg és D. néven hoznak kereskedésbe. Edényeket, vázákat, csészéket és csecsebecséket készítenek belőle; blue John-nak is mondják.

Derce

(Dunst). A liszt és a legapróbb, legfinomabb dara között fekvő őrleménytermék. Tehát a darához hasonló ugyan, de annál apróbb búzamagtöredék, amely azonban a lisztrészecskéknél még mindig durvább, nagyobb méretü s amelyet a lisztrészecskéktől nemcsak tapintással, de szemmel is jól meglehet különböztetni. A D.-szemcsék főként a műőrlésnél keletkeznek nagyobb mennyiségben, még pedig az őrlésnek darálási folyamata alatt a búzaszemből, leginkább azonban a feloldási folyamat alatt a darából. E szemcsék apró voltuk mellett is különböző méretüek. A D.-szemcsék, valamint a dara, a buzaszem belsőbb és külsőbb rétegeiből valók. Ennélfogva szintén részben korpamentesek, részint korpaszilánkokkal borítván, tisztítás előtt levált korpaszilánkokkal keverve is vannak. A D.-szemcsék eszerint, valamint a dara is, különböző fajsulyuak. A legnagyobb fajsulyu D.-ből nyerik kellő kezelés mellett a legtisztább - viszonylag korpamentes - legfehérebb 0-ás lisztet; a mindinkább kisebb fajsulyuak pedig fokozatosan sötétebb lisztet szolgáltatnak. A malomban tehát a dercét is tisztítják, fajsuly szerint osztályozzák, s e célból előbb szitálják, méret szerint osztályozzák. A nagyobb szemcsékből álló D. még jól tisztítható s ezt a molnár tisztítható D.-nek nevezi. Azonban a lisztrészeket már megközelítő apróbb D.-szemcséket nem lehet tisztítani. Ezt az utóbbit a molnár őrlendő D.-nek nevezi, mert tisztítás nélkül őröli lisztté. Lisztes D. Lisztrészekkel kevert D., melyből még a lisztet ujból ki kell szitálni. Dercés liszt. Érdes tapintatu liszt, megkülönböztetésül a lágy- és az agyonőrölt liszttől.

Dercefű

(növ.), l. Fátyolvirág.

Dercen

kisközség Bereg vármegye munkácsi j.-ban (1891) 1686 magyar és rutén lak. A Szernye tó É-i szélén fekszik; már a XIII. sz.-ban népes hely volt; régente a fejedelmek birtoka volt, a XIV. sz.-ban a Széni-család birta. E család kihaltával, 1436-ban királyi adomány mellett Pálóczi György esztergomi érsek nyerte el. 1552. a Dobó-család birtokában volt, később többször cserélt urat. 1794. Lónyay Menyhért nyerte, ki innen vette a Dercsényi előnevet. 1853. gr. Schönborn Károly vette meg.

Dercetisztító gépek

(Képmelléklettel).

DERCETISZTITÓ GÉPEK

[ÁBRA] 1. ábra. Haggenmacher-féle dercetisztító gép.

[ÁBRA] 2. ábra. Reform derce- és daratisztító gép.

Valamint a daratisztítógépek a darának, úgy a dercetisztítógépek kiválóan a dercének, esetleg a finomabb darának is a tisztítására, fajsulyszerinti osztályozására is szolgálnak. A képmellékleten bemutatjuk az első ábra alatt a Haggenmacher Károly-féle szabadalm. dercetisztítógépet Wörner J. szerkezetében. A szövegábra pedig ezen gépnek a malomban való felállítási tervezetét tünteti fel.

A gép teljesen vasból készült s munkatere hengeralaku. Mint az a fentebbi ábrából kivehető, ezek a gépek a malom alsóbb emeletének mennyezetén elhelyezett szivócső fölött vannak felállítva, s alsó üreges lábazatuk ezen szivócsővel közlekedik. A szivócső melletti szelelő (ventilátor) létesíti a szivó légáramot, a szelelő fuvócsöve pedig a korpakamrába nyulik. A gép előtti rázószita elkülöníti a tisztítandó dercénél nagyobb és apróbb részeket, a tisztítandó dercét pedig a felhordóba (elevátor) rázza, mely utóbbi azt B-nél a D.-gép C felöntő tölcsérébe emeli (l. a képmellékletet). A derce a felöntő tölcsérből a függélyes A tengellyel forgó a1 kettős kup felső szórólapjára ömlik, mely azt a röperő (centrifugális erő) hatása folytán körben szétszórja. Az ekként egyenletesen eloszlatott dercét a D1 tölcsér ismét összegyüjtve a kettős kup alsó szórólapjára juttatja, amely azt ismét a röperő hatása folytán körben egyenletesen szétszórja. A gép alatti szelelő a kettős hengerköpeny alsó kerületi b nyilásain beszivja a levegőt, melynek árama a nyilakkal jelölt módon kigyódzva huzódik fölfelé s keresztül csap az a1 kettős kup által szétszórt dercén. A tisztított derce és a szállókorpa közötti terméket, a felemást a légáram a c1 hengeres gátlón átemeli az I-jel jelölt osztályba, amelyből azt a kettős kuphoz erősített - tehát azzal forgó - gereblye, P-nél kigereblyézi. A legkisebb fajsulyu korpaszilánkokat, az ugynevezett szállókorpát a légáram a gép belső hengere és külső köpenye közötti térbe ragadja, abban lefelé irányítja, s a gép alsó üreges lábazatán át a szelelőbe viszi, amely fuvócsövével a korpakamrába fujja. A korpakamrában a szállókorpa lecsapódik. A légáram által először megcsapatott derce tovább hull a D2 gyüjtő tölcsérbe, mely azt ismét rávezeti az a2 kettős kup szórólapjára. Az előbb leirt művelet itt a II-ik s igy tovább folytatólag az a3 kettős kupnál a III-ik osztályban ismétlődik. A légáram által ekként háromszor megcsapatott derce L-nél ömlik ki a gépből, mig a felemást M-, N- és P-nél nyerjük. A kiömlési nyilásokhoz illesztett csövek a tisztított dercét és a felemást a malom alsóbb emeletében álló zsákokba vezetik (l. a szövegábrát).

[ÁBRA]

A légáram erősségének szabályozására szolgál a géplábazatban levőS fojtószelep, mig a felemás mennyiségét a c1, c2, c3 hengeres gátlóknak feljebb-lejjebb állításával lehet változtatni. A gép külső részén levő, légmentesenzáró f1, f2, f3 ablakokon megfigyelhető a gép működése, azonkivül ezeken át a gép belszerkezete hozzáférhetővé válik.

A daratisztítógépekben a dercét nemm lehet jól tisztítani, mert a légáram sok jóminőségü terméket ragad a felemásba, sőt a szállókorpával együtt a korpakamrába is. Közönségesebb daratisztítógépekben még a finomabb darának a tökéletes tisztítása is hosszadalmasabb, mert ezen gépekben az csak többször ismételt művelettel sikerül. A finomabb dercéből a légáram még a dercetisztítógépből is ragad bizonyos mennyiséget a korpakamrába. A szabadalm. Seck H.-féle Reform nevü dercetisztítógépnél ezen hiánynak eleje van véve s azon kivül korpakamra sem szükséges. A Reform dercetisztítógép ennélfogva nemcsak durvább, hanem a legfinomabb tisztítható dercének tisztítására is alkalmas. Nemkülönben használható a finomabb, de azonkivül az összes darafélékhez is. Ezen gépnek hossz- és keresztmetszetét feltünteti a képmellékleten a 2. ábra.

A tisztítandó derce az A garatba ömlik, amelyből a B etetőhenger egyenletesen eloszlatva, vezeti a b csőbe. Ezen csőből a derce a gépszekrényben levő C rázószitába jut, mely ab, bc, cd és de négyféle (p. 7., 6., 5. és 4. számu) derce-liszt selyem szitaszövettel (l. Szitaszövetek) van bevonva. A rázószita a dercét tehát mméret szerint ötfélére külön választja. A szitaszöveteken keresztül hulló dercék az alantas D1, D2, D3 és D4 garatokba kerülnek, mig a legnagyobb derce-részek a rázószita végéről f elvezető térbe rázódnak. A rázószitával szilárdan van összekötve a fölötte levő E csatornás rostély, melynek egyes csatornái középtől mindkét oldalra hajolnak (l. a keresztmetszetet), a gépszekrény felső részében pedig lassan kering a G végnélküli szűrőszövet. V szelelő szivó hatása folytán a levegő a rázószita alatti g szekrénynyilásokon át a szitaszöveteken s a végnélküli szűrőszövet alsó részén keresztül a szűrőszövet alsó és felső része közötti térbe hatol, s abból kétoldalt a szelelőbe szivódik, mely azt végre a P csővel a szabadba fujja. A rázás folytán a szitaszöveteken a könnyebb részek a derceréteg felszinére kerülnek s a légáram ezen részeket a végnélküli szűrőszövet felé emeli. Az E csatornás rostélynak a C rázószita fölötti fent leirt elrendezése folytán a légáram ezen két géprész között nagyobb feszességü, miáltal a szitaszövetről fölemelt könnyebb részeket biztosan emeli a csatornák felső élei fölé, s azokat a szitaszövetekre visszaesni nem engedi. Azonban a csatornás rostély fölött a légáram nagyobb térbe jutván, feszessége csökken, miáltal a könnyebb részek, vagyis a felemás jobbra-balra a csatornákba hull, s azokban a rázószitával szintén összekötött I oldalcsatornákba jut, melyek azt a gépből kivezetik. A légáram csak a szállókorpát emeli a szürőszövetig, amelyre ezen részek tapadnak. A végnélküli szürőszövet előtti térben, mely a szivó légáramtól el van különítve, K verőszerkezetek leporolják a szállókorpát, melyet az alattuk fekvő L szállító csiga a gépből kivezet. A tisztított dercét a D1 D4 garatokból a felemást az f térből csövek vezetik a malom alsóbb emeletén levő, v. közvetlenül a gép alatt elhelyezett zsákokba. M kefék egy végnélküli szalaggal keringenek a rázószita alatt, s annak szitaszöveteit tisztítják. A nagyobbszemü, durvább darának tisztításánál a végnélküli szürőszövetet elhagyják, minthogy ezen daraféléknek nagyobb sulya iatt jó minőségü terméket a légáram nem ragad ki a gépből. A légáram erősségének szabályozására szolgálnak az alsó szürőszövetrész fölötti T tolókák.

Dercsényi

-család, ősrégi magyar család, mely állítólag már 1072. Fejér név alatt ismeretes volt s mely a mmohácsi vész után a Szepességre menekülvén, ott Weiss név alatt telepedett le és 1687 szept. 27. I. Lipóttól nemességet kapott.

1. D. (Weiss) János, régi magyar mineralogus, szül. Szombathelyen Szepes vmegyében 1755., megh. Munkácson 1837. Atyja ág. ev. lelkész volt. 1780. Bécsben orvostudori oklevelet nyert s már 1782. Zemplén vmegye főorvosa lett, de csakhamar Munkácsra vonult. Itt arra a fölfedezésre jutott, hogy a vidéken timmsó létezik; ennek kibányászására tiz évi szabadalmat nyert, és timsógyártást alapított Munkács környékén, mely 1814. egy milliónyi hasznot hajtott. 1792. birtokot nyert királyi adományul Dercsényben és e helységről családi nevét is megváltoztatta Dercsényire. 1814. kir. tanácsos lett. Az 1825-27. országgyülésen tagja volt a bányajogi kódexet kidolgozó bizottságnak. Neje (1786 óta), Kazinczy Ferenc nővére, Julia volt. Művei közül nevezetesek a bécsi lapokba irt dolgozatai a Kárpát-hegység ásványairól. Önálló nagyobb műve: Über Tokaj's Weinbau (Bécs, 1796, 2. kiad., Lipcse 1800). Magyarul is megjelent Kassán, Őri Fülöp Gábor fordításában.

2. D. János Lajos báró, kir. tanácsos államtudományi s bölcsészeti iró, az előbbinek fia, szül. Tokajban, 1802 okt. 6., meghalt Bécsben 1863 aug. 29. Tanulmányait Kassán és Sárospatakon végezte. Mint hivatalnok Pesten kezdette pályáját s a királyi ügyek igazgatóságánál gyakornok lett; 1830. Bécsben az udvari kamaránál titkár lett, 1834. pedig valóságos udvari tanácsossá lett kinevezve. D. a gazdászat terén kifejtett tevékenysége következtében a külföldön is nagy elismerésben s számos kitüntetésben részesült. Tanulmányok a kommunizmusnak egy humánus ellenszeréről (Pest 1846) cimü munkája miatt a belga király a Lipótrend lovagkeresztjével tisztelte meg. Egyéb művei: Tanulmányok korunk két legfontosabb kérdése fölött (Buda 1849); Mon systame d'Education (Páris 1851), mely magyarul is megjelent Az én nevelési rendszeremnek alapvonalai cimmel. D. az 1848-iki mozgalmak kezdetén nyugalomba vonult.


Kezdőlap

˙