Dinari-Alpok

l. Dinara.

Dinarkia

(gör.) a. m. kéturalom; két személynek uralma.

Dinas-tégla

(Quarc-tégla, Dinas bricks). A D. tüzálló tégla, mely 96-98 % durva szemcsés kvarcból és igen kevés meszes kötőszerből áll. Ennek a téglának nagy tüzállóságán kivül előnye az, hogy a tüzben terjeszkedik és igy különösen a kemence boltozatának előállítására alkalmas, tehát jobb a chamottos téglánál, mely magas hőfoknál összezsugorodik s igy a boltozatot meglazítja. A D. igen tüzálló, de nem képes ellentállani a kemencék azon részében, ahol salakkal vagy alkaliákkal érintkezik, mely utóbbi nagyon megmarja. A D.-t Angolországban a Neatsi völgyben (Wales) előforduló homokkőből készítik, melyet vashengerekkel aprítanak és a borsónagyságu szemcsés quarcot 1,5-2 % mésszel kevernek. A téglákat fémmintákban sajtolják és fehér izzásnál égetik. A D.-hoz hasonló árut a kontinensen égetett quarcból is készítenek, melyhez kötőszernek igen kevés tüzálló agyagot is vesznek. L. Tüzálló agyagáruk.

Dinaszta

l. Dinasztia.

Dinasztia

(gör.) alatt mai nap az uralkodó családokat, vagy ugyanazon családból származó uralkodókat együtt értjük, s igy mondjuk Habsburg-, Bourbon-, Hohenzollern D. Az uralkodó család fejét, vagyis az uralkodót pedig gyakran a dinaszta szóval jelöljük. E kifejezések eredetileg az ó-görög világban nyertek alkalmazást az előkelő, nagy vagyonu és különösen a kiváló politikai szereppel biró családokra, vagy egyesekre, tehát első sorban a főhatalom birtokosaira, de csak akkor, ha nem voltak elég tekintélyesek, hogy királyi cimmel élhessenek s néha erőszakkal, csellel jutottak a hatalomhoz. Igy ismeretes Athen harminc dinasztája (különböznek a tirantól, mert többen birták a hatalmat). Továbbá a római-német birodalom középkori alkotmányában e kifejezések szintén műszót képeznek. Körülbelül a XI. századból a XV. század végéig dinasztáknak, dinasztikus családoknak azokat a szabad földek birtokosait nevezték, kik a régi alkotmány (Gauverfassung) megdölése után nem ugyan egész grófságokat, hanem egyházi vagy világi fejedelmektől nyert adománnyal a régi grófságok részeiből vagy más földekből keletkezett uradalmat birtak, közvetlen állottak a birodalom alatt és a fejedelmek, tartományi grófok (Landgrafen comes provinciales) után, mint szabad urak vagy bárók (Freie Herren, liberi barones, domini) a dinaszták rendjét alkották a főnemesség kebelében. De a XV. században, midőn a «Freiherr» cim már az alsóbb nemesség tagjainak is adományoztatik, a dinaszta családok általában grófi cimet vettek föl, és megszüntek továbbra is fokot képezni a fejedelmi főnemesség és az alsóbb nemesség között. Dinasztikus érdek, - Dinasztikus érzelem, - dinaszta jog, a dinasztiára vonatkozó, vagyis azt illető.

Dinátrium hidrofoszfát

l. Nátriumfoszfátok.

Dincklage-Campe

Amália (Emmy), német regényirónő, szül. Campe westfáliai birtokon 1825 márc. 13., megh. Berlinben 1891 jun. 28. Beutazta Európát (hazánkban is járt) és Északamerikát, de regényeinek tárgyait legnagyobbrészt szülőföldjéről veszi, melyet eleven és vonzó módon rajzol. Kiválóbb regényei: Hochgeboren (1869); Tolle Geschichten (1870); Sara (1871); Geschichten aus dem Emsland (1872, 2 köt.); Kinder des Südens (1873); Heimatgeschichten (1873); Emslandbilder (2. kiad., 1881); Nordlandsgeschichten (1875); Die Schule des Herzens (1876); Im Sirocco (1877); Wir, Emslandgeschichten (1882); Aus zwei Weltheilen (1882); Die Amsivarier (1883); Kurze Erzählungen (1889); Jung Alarichs Braut (1890). Magyarul megjelentek: Egy rut hölgy története. Ford. gr. Teleki Géza és Szépfaludy Ö. Ferenc (Budapest 1872). Az ötödik feleség. Fordította Cs. Lechn er László (Szeged 1874).

Dinder

v. Dender, 400 km. hosszu mellékfolyója a Bahr-el-Azraknak; Abisszinia Ny.-i lejtőjén ered és Abu Szakra alatt torkollik.

Dinder

Gyula, gneseni és poseni érsek, szül. Rösselben (Ermeland) 1830 márc. 9., megh. 1890 máj. 30. 9 évig káplán volt Bischofsburgban és 4 évig lelkész Grieslinenben; 1868-tól prépost és dékán volt Königsbergában. Ledochovszkynak, ki az érseki székről a pápa kivánságára lemondott, 1886. D.-t tették meg utódjául, mert benne a porosz kormány a német állami érdekeknek a lengyel nemz. törekvésekkel szemben Ledochovszkynál megbizhatóbb képviselőjét óhajtotta föltalálni. Épen ez ok miatt támadt ellene hivei részéről bizalmatlanság, mely nem csekély mértékben bénította egyházfejedelmi működését.

Dindimon

igy hitták az ókorban Frigia kisázsiai tartományban azt a 2000 m.-nél magasabb hegységet, mely Pessinus város fölött emelkedett s főhelye volt Kybele phrigiai istennő kultuszának, (akit ugyenezért gyakran Dindymenenek is neveztek). D.-nak hitták a szintén Kybelenek szentelt ama hegyet is, mely a Kyzikos városhoz tartozott Arksonesos szigeten emelkedett. A D. tetején állt Kybelenek egy ősrégi szentélye, melynek képeit nagy Konstantin az ujonnan alapított Konstantinápolyba vitette.


Kezdőlap

˙