Dispunctio

(lat.) a. m. pontos vizsgálat.

Disputa

(olsz, tkp. D. del sacramento) az oltári szentség titkának történeti-jelképes ábrázolása, melyet Ráfáel a Vatikánnak róla nevezett egyik szobájának (stanza) egyik falára festett. Az eszme mélysége, a fölfogás nagyszerüsége, az előállítás világossága, az elrendezés szabatossága tekintetében az emberi elme legbámulatosabb művészeti alkotásainak egyike, a keresztény teologiai szellem legtökéletesebb megtestesítése. A festményen a csoportok elrendezése geometriai vonalakhoz alkalmazkodik és e tekintetben utolérhetetlen példája annak, hogy az igazi művész, a legszükebb korlátok közt is mily szabadon alkot.

Disputáció

(lat.) a. m. szóharc, tudományos vita, különösen a nyilvánosság előtt lefolyó. Régebbi időkben különösen teologiai kérdésekben gyakorta rendeztek ilynemü vitákat; ma már csak az egyetemeken divik. Doktori disputáció (a doktori cim elnyeréseért) és disputáció a docensség elnyeréseért.

Disputatorium

(lat.) a. m. tudós vitázó gyakorlat.

Disqualificatio

(lat.) a. m. hiányos képesség, alkalmatlanság; a társadalmi felfogásban a. m. becsületvesztés.

Disquirál

(lat.) a. m. pontosan átvizsgál; disquisitio, vizsgálat, különösen tudományos átkutatás.

Disraeli

(ejtsd: dizréli v. dizráli), 1. Izsák, angol irodalomtörténész, szül. Enfieldben 1766., meghalt 1848 jan. 19. Brandenham House birtokán (Buckinghamshire). D. őseit az inquizició űzte ki Spanyolországból; a XV. század végén Velencébe költöztek, ahol nagy vagyont szereztek. D. atyja Benjamin, 1748. Angolországban telepedett le, fia azonban, Izsák, ifjuságának legnagyobb részét Hollandiában töltötte, klasszikus tanulmányait pedig főleg Leidában, Amsterdamban és Párisban végezte. Utazásairól visszatérve, költeményekkel, 1791. pedig a: Defence of poetry c. munkájával lépett föl, melyet azonban nemsokára maga semmisített meg. Maradandó érdemeket szerzett mint irodalomtörténész. Curiosities of literature (1791-1823, 3 rész) c. műve mély bölcsészeti fölfogásról tanuskodik és remekmű a maga nemében. Számos kiadást ért, utoljára 1884. jelent meg. Egyéb művei: Literary miscellanies (1796), Essai on the literary character (1795, uj kiadás 1867); Calamithies of authors (1812, 2 kötet, uj kiad. 1867) és Quarrels of authors (1814. 3. köt.), melyek 1859. az Inquiry into the literary and political character of King James I. (1816) cimü remek munkával együtt «Miscellanies of literature» közös cim alatt jelentek meg (uj kiad. 1884). D. azonfelül az akkortájban megalapított Quarterly Review folyóiratba is irt több jeles értekezést. Egyik értekezése (Spences anectodes), melyben Pope-nak erkölcsi és költői jelentőségéről szól, élénk irodalmi vitát keltett közte, Bowles, Byron lord és mások között. Megirta továbbá a Commentaries of the life and reign of Charles I. (1828-31, 5 köt.; ujabb kiad. D. Benjamintól 1850, 2 köt.) cimü kitünő munkáját, melyért az Oxfordi egyetem tudori oklevéllel tüntette ki. Ámbátor 1839. megvakult, de azért egyre dolgozgatott leányának közreműködésével és segélyével angol irodalomtörténeti művén, melyből: Amenities of literature cim alatt (1841) három kötet jelent meg; de e fontos munkájában még Pope koráig sem jutott el. Összegyüjtött művei hét kötetben jelentek meg (London 1849-51, uj kiad. 1884). Életrajzát fia irta meg. V. ö. Fraser W., D. and his day (Lond. 1891).

2. D. Benjamin, l. Beaconsfield.

Diss

város Norfolk angol grófságban, 32 km.-nyire Norwichtól, a Waveney jobb partján, vasut mellett (1891) 3763 lak., vászonszövéssel, kötött áru készítéssel.

Dissectio

(lat.) a. m. szétdarabolás.

Disseminatio

(lat.) a. m. elvetés, elterjesztés.


Kezdőlap

˙