Ditters

v. Dittersdorf Károly, ném. zeneszerző. Szül. Bécsben 1739 nov. 2. megh. Rothlhottában 1799 okt. 10. Egyike volt a legtermékenyebb zeneszerzőknek s mint hegedüvirtuóz is kiváló helyet foglalt el az akkori kor hegedüművészei között. Kortársa volt Gluck s Haydnnak, későbben pedig Mozárt és Bethovennek. József-Frigyes hildburghauseni herceg patrónusa ajánlatára tagja volt a bécsi udvari zenekarnak s mint ilyen Gluckkal együtt vett részt Frankfurtban II. József római császár koronázási ünnepén 1764. onnan visszatérve megvált udvari hivatalától s Haydn Mihály helyét foglalta el mint karnagy, az akkori nagyváradi püspök Patatics hires egyházi zenekarában s öt évet töltött ez állásában, elhalmozva a műszerető püspök kitüntetései által. Magyarországon az egyházi zene ekkor élte fénykorát. D.-nak a bőkezü püspök kitünő ének- és zenekart bocsátott rendelkezésére, melyet nemcsak egyházi, de világi zenecélokra is fölhasznált. De épen ez vonta maga után a visszaesést. D. érezvén magában a sokoldalu zeneirói tehetséget, minden irányban szorgalmasan dolgozott s a szinpadi zenét is nagyváradi tartózkodása alatt kezdte kultiválni. E célból engedélyt nyert, hogy a püspöki rezidenciában teljesen fölszerelt mintaszinpadot állíthasson, melyen első dalműve: Amore in musica előadásra is került. Itt foglalkozott behatóbban egyházi kompoziciókkal és a többek közt megzenésítette Metastasio Isacco figura del Redentore cimü oratórium szövegét. Mind e tevékenysége azonban véget ért azáltal, hogy a püspököt ellenségei bevádolták Mária Terézia előtt tulságos világi izlése miatt, aminek az lett a következése, hogy a püspök feloszlatta hires ének- és zenekarát s D.-nak is távoznia kellett Nagyváradról, hol, saját emlékiratai szerint, legboldogabb éveit élte. Későbben műutazásai közben a nagy műszerető boroszlói hercegprimás gr. Schaffgotsch fogadta kegyeibe s annak udvarában töltött több évet, minden idejét a zeneszerzésnek szentelvén. Bécsbe is többször ellátogatván, ott egyházi oratorumai- s vig operáival nagy sikereket aratott. Ezek között főleg kivált: Doktor és gyógyszerész; Szerelem az őrültek házában; Demokritos Hiob cimü operáival. Sok kitüntetés érte. Nemesi rangra emelték s az arany sarkantyus rend lovagjai közé is fölvették. Bőkezü mecenása, a boroszlói hercegprimás halála után (1795.) azonban megváltozott a sorsa. Elbetegesedett s az élet szükségeivel kellett küzdenie egész haláláig. A nevezetteken kivül még számos operát, oratóriumot, szimfoniát, kamara-zenét s más válfaju zeneművet irt, melyek a maga idejében még az akkor élt nagy mesterek művei mellett is feltünést keltettek.

Dittersbach

1. falu Boroszló porosz kerületben, 4 km.-nyire Waldenburgtól, vasut mellett (1890) 7302 lak., gyufagyártással, vászonfehérítéssel és kőszénbányával. - 2. D., falu Teschen cseh kerületi kapitányságban, a szász határ közelében, 593 lak., cérnafonással. Környékén a D.-i szklákat, a szász Svájc egy részét, a hegyes homokkőoszlopokat és sziklaormokat számos turista keresi föl.

Dittes

Frigyes, német neveléstud. iró, szül. Irfersgrünben, a szász Vogtiandon, 1829 szept. 23-án. 1844-1848 közt a plaueni szemináriumba járt, 1851-1852 és 1858-60. Lipcsében tanult. Közbe-közbe mint tanító több iskolában működött. 1860. a chemnitzi gimnázium és reáliskola szubrektora lett. 1865. Gothába hivták iskolatanácsosnak és képezdei igazgatónak, végre 1868-ban a bécsi pedagogium igazgatására kapott meghivást, 1870-1973-ig tagja volt az alsó-ausztriai iskolatanácsnak, 1873 óta egy darabig a bécsi III. kerületből tagja volt az osztrák birodalmi tanácsnak. Nyilvánosan 1864. lépett fel először a chemnitzi tanítógyülésen, mely akalommal a német tanítóképzést vette éles birálat alá. Góthában ugy a képezdében, mint a prot. szokás szerint neki, mint képezdei igazgatónak, keze alá adott 30 népiskolában nagyon sikeres működést fejtett ki. A bécsi munkakör ismét tele volt rá nézve küzdelemmel, mert mig pedagogiai elveit nemcsak hallgatói, de az értelmiség általában elfogadta, a szabadelvüség ellenei egész hajszát kezdtek ellene, ugyannyira, hogy 1881. a pedagógiumi igazgatóságról le kellett mondania. D. azonban a tanszék elhagyása után a parlamentbe került s eszméit még tágabb körben hirdethette. A vallásoktatást az iskolában mindaddig ki akarta hagyni, mig azt a tanítóra nem bizzák, buzgólkodott a teljes vallásszabadság mellett, elitélte a mostani vallásoktatást s kárhoztatta az egyházaknak az állam általi segélyezését. 1875. bocsátotta közre a német általános néptanítói egyesülethez irt levelét, melyben szomoru szivvel vallja be, hogy a tanitói fizetések emelése érdekében semmi sem történik, s a kormányok hitegetésekkel, stipendiumokkal csalogatják az ifjuságot a tanitói pályára, hogy ott nyomorogjanak. Irodalmi tevékenysége a filozofia s a pedagogia közt oszlik meg. Pedagogiai műveit 1880.:Schule der Pädagogik cim alatt összegyüjtve is kiadta. E gyüjteményben van Lélektana, melyet Kiss Áron, Logikája, melyet Gyertyánffy István, Módszertana, melyet Gyeryánffy I. és Kiss Áron, Neveléstörténete, melyet Hoffmann Mór fordítottak le magyarra, s Neveléstana, mely ismét a Kiss Áron neveléstanának szolgált alapul. Folyóiratai a Pädagogium és a Jahresbericht Magyarország tanügyi állapotával is szoktak időnként fogalkozni

Dittrich

János György, német pomologus, született Gótában 1783 ápr. 11., megh. u. o. 1842 márc. 10. mint főkonyhamester. Ueber die Erziehung der Kernobstbäume (Arnsberg 1834) cimü művében uj, becses módszert mutat arra nézve, hogyan lehet egészséges, erős gyümölcsfákat termeszteni. Systematisches Handbuch der Obstkunde (2. kiad. Jena 1839-41, 3 köt.) c. könyvében az összes 1836-ig ismeretes gyümölcsfajokat rendszeresen tárgyalja.

Ditz

Henrik, ném. gazd. iró, szül. Olzbergben (Wesztfália) 1842 febr. 19. Több egyetemen jogi és államtudományi tanulmányokat tett. 1866. a bajor kormány Magyarországba küldte oly célból, hogy a helyszinén vizsgálatokat tegyen és saját szemlélet utján itéletet mondjon arról, mily befolyást gyakorol a magyarországi gabonatermelés a délnémetországi mezőgazdaságra, mert akkoriban a magyar gabona Németországba való özönlése válságba juttatta az ottani mezőgazdaságot. D. e fontos kérdés alapos megfejtése céljából néhány hónapot Magyarországon töltött és tapasztalásai eredményét ily cimü munkában: Der ungarische land- und volkswirthschaftliche Bericht an das königlich bayerische Staatsministerium des Handels und der öffentlichen Arbeiten, Lipcse 1867. foglalta össze, mely a szerző éles itélőtehetségéről és nagy készültségéről tett tanuságot és mely nemcsak németország, hanem a hazai érdeklödő közönségnek is becses és eddig ismeretlen adatokat és nézeteket szolgáltatott mezőgazdaságunk állapotáról. A munkát: A magyar mezőgazdaság Pest 1869. cim alatt Halász Gábor fordította magyarra. D.-et utóbb Schönborn gr. uradalma vezetésére Munkácsra hivta meg, mely állásában 1872. maradt, azután egészsége helyreállítása végett hosszabb ideig Olaszországban időzött s ezután egy ideig Budapesten is lakott. 1874. azonban ismét elköltözött és Csehországban a Lichtenstein és Fürstenberg hercegek főigazgatója lett.

Diu

a portugallok birtokában levő, 50 km2 területü sziget K.-India Kattiavar nevü félszigete mellett, (1881) 12636 lak. Hatalmas nagy erődje a sziget EK-i végében van. D. 1535. került a portugallok hatalmába. A szigetnek 1537-38. és 1546-ki védelme a portugall gyarmatok történelmében kiváló hősiességről tanuskodik. D. városa a sziget K-i végében, (1881) 10636 lak. az alkormányzó székhelye. Az egykor virágzó város most meglehetősen aláhanyatlott és elhagyatott.

Diuretica

l. Hugyhajtó gyógyszerek. - Diuresis, l. Vizelés.

Diuretin

v. Theobrominum natrio-salicylicum.

OH

(C7H7N4O2Na . C6H4 COONa) Gram Ch. által (1890) ajánlott fehér por, mely 1/2-rész meleg vizben és meleg alkoholban oldódik, hideg vizben ellenben csak nagyon kevéssé, éter- és kloroformban egyáltalán nem. Hugyhajtószer.

Diurna

(állat), a pikkelyes szárnyuak (Lepidoptera) rendjének, a nagy lepkék (Macrolepidoptera) csoportjának egyik alcsoportja, ahová fecskefarku-, kardos-pille, galagonya özöndék stb. tartozik. L. Nappali lepkék.

Diurna acta

l. Acta.


Kezdőlap

˙