Dnopolje

község Horvát-Szlavonországban, Lika-Krbava vmegye udbinai j.-ban, (1891) 1084 horvát-szerb lak.

Dnyepr

(a régiek Borysthenés-e; a középkorban Luoszen, Lerene volt a neve; a törökök Uzunak, a tatárok Ékszinek hivják), folyó európai Oroszország D-i részében; Szmolenszk kormányzóságban, a Tver felé eső határon a kis Msara-tóból folyik ki, Dorogobusnál válik tutajozhatóvá, Szmolenszknél pedig hajózhatóvá. Eleinte D-nek foly, majd Ny-nak fordul és átlép Mohilev kormányzóságba, itt ujra D-nek folyik, a Berezina fölvétele után azonban DK-i folyásuvá lesz, elhalad Kiev mellett, ahol vasuti és hajóhid visz rajta keresztül; partjai itt magasabbak lesznek és némi tájképi szépséget is nyujtanak. Kremencsugnál már igen élénk forgalmu kikötője van. Jekaterinoszlávnál irányát megint megváltoztatja és egyenesen D-nak megy Alexandrovszk felé. Ezen, mintegy 60 km. hosszu utjában alkotja hires sellőit (porogi); itt a folyó a keresztben fekvő sziklákon zugva rohan tova; a hajózás rajta csakis magas vizállásnál lehetséges. Alexandrovszk alatt két ágra oszlik és nagy mocsáros pusztát zár körül, ami alsó folyásában többször ismétlődik; Bereszlavl és Kherszon mellett elfolyván 1950 km. hosszu folyás után a Dnyepr-limánba (l. o.) torkolik. Sellői dacára a D. Oroszország egyik legfontosabb vizi utja; rajta szállítják főképen a gabonát Odesszába. A Keleti-tengerrel összeköti 1. a Berezina-csatorna, a Berezina és a Düna; 2. az Ogini, a Jasszolda-csatorna a Pripet és Njemen; 3. a D.-Bug-csatorna, a Pripet és Visztula által. Folyamvidéke 460000 km2; mellékvizei balról: az Iputtal nagyobbodó Szos, a Deszna a Szeimmel, a Szula a Psziol, a Vorszkla, Orel és Szamara; jobbról a Berezina, a Pripet a Gorinnal, a Rossz, az Ingulec és a Bug.

Dnyepr-Bug-csatorna

80 km. hosszu, 10,6 m. széles és 1,5 m. mély csatorna Grodno orosz kormányzóságban a Bugba folyó Muchavecet a Pripetbe torkoló Pinával köti össze. 1841. készült el.

Dnyepr-liman

60 km. hosszu és 17 km. széles folyamtorkolat, illetőleg tengeröböl a Fekete-tenger É-i partján, Kherszon kormányzóság és Kinburn-félsziget közt; két meglehetősen sekély csatorna köti össze a tengerrel, amelynek bejáratát Ocsakovnál erőd védi. A D, halban nagyon gazdag.

Dnyeprovszk

járási székhely Jekaterinoszláv, orosz kormányzóságban, l. Verchnednyeprovszk.

Dnyesztr

(a régieknél Tyras, Danastér, Danastris; a törököknél Turla), a Fekete-tengerbe torkoló folyó Európa DK-i részében. A Kárpátok É-i lejtőjén Dembovica falunál Sambor galiciai ker. kapitányságban ered és nagyjából DK-nek folyik, 550 km.-nyi hosszu folyás után Galicia határára jut, egy ideig határul szolgál Besszarábia felől, orosz területre lép és a Dnyesztr-limánba (l. o.) folyik. Egész hossza 1200 km.; medrében sok a homokpad; Jampolnál sellőket is alkot, de ezeken keresztül csatornát ástak ugy, hogy a gőzhajók Chotimtól kezdve járhatnak rajta. Nagyobb mellékvizei jobbról az Onut és Strij, balról a Zbruc és Szeret.

Dnyesztr-liman

43 km. hosszu és 4-12 km. széles, halakban gazdag öböl a Fekete-tenger E-i részében, amelybe a Dnyesztr torkollik és amelyet csak két csatorna köt össze a sik tengerrel; ezek közül csak a Cariradszkajagirla nevün járhatnak hajók. Mélysége csekély.

Do

(lat.) a. m. adok. Az u. n. névnélküli szerződések (Innominat contracte), melyeknek határozott nevök (p. vétel, haszonkölcsön) nincs, Paulus római jogász szerint a következő négy formulára vezethetők vissza: Do ut des; do ut facias; facio ut des; facio ut facias; a. m. adok, hogy adj; adok, hogy tégy; teszek, hogy adj; teszek, hogy tégy.

Do

a C hang olasz neve, eredetileg solfeggiákban használták, a solmisatióban gyökeredző idősb ut helyett. Franciaországban az út még ma is használatban van.

Doab

(Duab a. m. két folyó), neve K.-India É-i és ÉNy-i részében mindazon területeknek egyközüen haladó folyó közt fekszenek. Főképen pedig D-nak hivják a Gangesz és Dsamna közt fekvő sik földet, amely a Himalája lábától a két folyó egyesüléséig Allahabadig nyulik el. Hossza 720, átlagos szélessége 100 km. India egyik legtermékenyebb része. A Pendsab folyói közt is vannak D.-ok. L. Pendsab.


Kezdőlap

˙