Dobbert

Eduárd, ném. művészettörténész, szül. Sz. Pétervártt 1839 márc. 25., 1873 óta a berlini műegyetemen a művészettörténelem tanára. Nagy utazásokat tett Orosz- és Olaszországban. Főművei: Über den stil Niccolo Pisanos (1873); Vorträge über Chr. D. rauch (1877); Das Wiederaufleben des griechischen Schöngeistes (1877); Beiträge zur Geschichte der ital. Kunst gegen Ausgang des Mittelalters (1878); Gottfried Schadow (1887); Das Abendmahl Christi in der bildenden Kunst (1890); és számos értékes tanulmány, főleg a Repertorium für Kunstwissenschaft-ban.

Dobcsice

város Wielicska galiciai ker. kapitányságban, a Rába mellett, (1890) 3329 lak., posztószövéssel. Régibb erődítményei elpusztultak; csakis egy erőd romjai maradtak meg.

Dobelbad

l. Tobelbad.

Dobell

Sydney Thompson, angol költő, szül. Cranbrook-ban (Kentben) 1824., megh. 1874. Irói pályáját 1850. The Roman c. drámai költeményével kezdte meg és nagy sikert aratott vele. Költeményei közül felemlítendők még: Balder. Par the first (London 1854); Sonnets on the war (u. o. 1855); Smith A.-val együtt irta az: England in time of war (u. o. 1856) s az England’s day (1871) c. verseket. Egyéb versei: Love. To a little girl (1863) cimen jelentek meg. Adott ki egy röpiratot is: Of parliamentary reform; a letter to a politician (London 1865) cimen. Halála után jelentek meg: The poetical works of Sydney D., with introductory notice and memoir by J. Nichol (2 köt., London 1875); Thoughts on art, philosophy and religion (kiadta Wichol, u. o. 1876); The life and letters of Sydney D., edited by Miss E. Jolly (2 köt., u. o. 1878). D. költeményei közül 4-5 egyenesen a magyar szabadságharcról szól s más költeményeiben és irataiban is rokonszenvesen emlékezik a magyarokról.

Dobeneck

János, ném. teologus, L. Cochlaeus.

Doberan

(Dobberan), város Mecklenburg.Schwerin nagyhercegségben 6 km.-nyire a Keleti-tengertől, vasut mellett, a nagyherceg nyári lakóhelye, (1890) 4348 lak., vasöntőkkel, gép-, csokoládé- és mustárgyártással, meg malmokkal. A nagyhercegi kastély a város közepén pompás parkban áll. Ezenkivül jelentékenyebb épületek a XIII. szd.-ból való góth templom, Észak-Németország ilynemü épületeinek egyik legszebbike, régi műkincsekkel és több mecklenburgi herceg siremlékével; a vér-kápolna üveg és falfestményekkel, ahol a monda szerint azelőtt vérző ostyát őriztek; továbbá az uj városháza szép teremmel. A város déli oldalán szép ültetvények közt vastartalmu ásványviz és fürdő van. Doberanban minden év augusztusában több napig tartó lóversenyek vannak.

Dobhártya

l. Fül.

Dobhúr

(chorda tympani), az arcidegtől a háromosztatu ideg 3. ágához menő finom (alig 0,5 m/m átmérőjü) ideg. Az arcidegtől a karc-csecsliknál tér el, a sziklacsontban fekvő dobhúrcsatornácskába megy s ezen át a dobüregbe jut; itt a nyálkahártyától takarva, a dobhártya szomszédságában a pöröly és az üllőcsontocska között a dobüregen áthalad s a Glaser-féle hasadékon át a dobüreget elhagyja. Onnan kezdve előre tart s hegyes szögben a nyelvideghez csatlakozik. A D.-ban elválasztva érző és érzéki rostok vannak. Elválasztó rostjai az állkapocsalatti és nyelvalatti nyálmirigyhez mennek, az arcidegtől erednek; az érző rostok honnan való származása még nincs pontosan kimutatva; az érzéki rostok a nyelv elülső részét látják el s állítólag a háromosztatu ideg 2. v. 3. ágából erednek (Schiff), v. a nyelvgaratidegből (Brücke Carl), avagy a Wrisberg-féle idegből (Cl. Bernard). Az utóbbi nézet ujabban boncolástani megerősítést nyert Sapolini által (1884), aki azt a térdes ductól eredő dobhúrral együtt a 13. idegpárnak tartja. A dobhúr átmetszése után, ha ezt a dobhártyánál végzik, az izlelőképesség a nyelv elülső 2/3-dán elvész.

Dobiaschofsky

Ferenc, osztrák szobrász, szül. Bécsben 1818., megh. u. o. 1867., Führich és Kupelwieser tanítványa; vallásos tárgyu műveiben (Szt. János, Szt. Borbála stb) mestereit követte, történeti és genreképeiban azonban a romantikus irány hive volt. Ilyenek: Ottó császár a vadászaton (1846); Czinabue fölfedezi Giotto tehetségét (1847); Az apáca álma (1857) stb. Bécsi középületekben és templomokban monumentális festményeket is festett.

Dobiecki

Sándor, mérnök, vasuti s hajózási főfelügyelő, D. József lovag és földbirtokos fia, szül. Tordán Erdélyben 1848 nov. 19.; középiskolai tanulmányait a kolozsvári ev. ref. kollegiumban 1866. végezte; 1866-7l-ben a bécsi műegyetem hallgatója s (1867-69) a műegyetemi magyar kör elnöke volt; mérnöki oklevelet Budapesten szerzett. 1870 jan. 1. tartalékos tisztnek nevezték ki a 9. tábori tüzérezredhez. 1871. a vasutépítésnél, később a kolozsi, benei és brassói nagyobb pályafentartói munkák vezetésénél nyert alkalmazást, hol fokról-fokra a főmérnökségig emelkedett. 1886. I. osztályu min. főmérnöknek nevezték ki a műszaki tanácshoz. Ennek föloszlatása után 1889. a miniszterium vasuti s hajózási főfelügyelőségéhez helyezték át főfelügyelőnek. 1893-ban államvasuti főfelügyelőként üzletvezetői helyettessé nevezték ki Zágrábba. - Munkái: Uti emlékeink (Budapest 1884); Európai Oroszország (Brassó 1886); Helyi-Érdekü Vasutaink, Alapítása, Építése és Üzlete Bpest 1893. Megjelent a M. Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó Vállalatában; (23 1/2 nyomtatott iv). E művével 1888. az egylet nagy diját, az aranyérmet nyerte. - Kéziratban: Talaj- és töltéscsuszások különböző fajai s a nagyobb mérnöki munkálatok, melyeket ezekkel szemben létesítettek. (Az 1885. országos kiállítás alkalmából készült három kötetes munka, melynek egy részét szerző a m. mérnök- és építész-egyletben olvasta fel.) 1889. a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét szerkesztette. - E Lexikon számára a vasut körébe tartozó cikkeket irja. V. ö. Szinnyei: Magyar Irók.


Kezdőlap

˙