Dobroc

kisközség Hunyad vmegy kőrösbányai j.-ban, 245 lak., a nagyhalmágyi uradalomhoz tartozva valószinüleg az uradalmi birtok vezetése alatt szokta meg a hordókészítést, melyet ott házi iparszerüleg üznek. Mellékesen bordakészítéssel is foglalkoznak és készítményeikkel a Marosvölgy városainak rendes látogatói. A bordákkal pedig lóháton szoktak házalni.

Dobroc

göcseji tajszó (Tájszótár), a. m. tüzes fájdalmasan égető kiütés a testen, tehát a kelés, szökés, mirigy-szökés szinonimája. Jellemzőbb szólásmód, amelyben előfordul: dobroc üssön (Baranya) ami már a szó oly értelmi árnyalatát sejteti, aminő a csoma v. csuma (l. o.), fene, dög, stb. részben már az ördög szóéval rokon jelentésü szavakban rejlik. V. ö. Ipolyi, Magy. Myth. 33. Vajjon a baranyai döbröc (a. m. rüh) rokon, illetőleg egy és ugyanaz-e a D. szóval, mint Ipolyi sejti, az még kérdéses, de annyi valószinü, hogy mindakettő szláv eredetü.

Dobrocs

kisközség Nógrád vmegye gácsi j.-ban, (1891) 1208 tót lakossal.

Dobroljubov

Alexandrovics Miklós, orosz iró, szül. Njizsnij-Novgorodban 1836., megh. Szt.-Pétervárott 1861 nov. 17. (ó-naptár). Papi szemináriumban tanult szülővárosában, majd a sz.-pétervári pedagogiai intézetben, azután a Szovremennik c. folyóirat dolgozótársa lett. Mint kritikus és szabad szellemü publicista, dacára rövid életének, az ujabb orosz irodalom egyik előkelő kitünősége volt. Különösen érdemes munkája a Csernisevszkij életrajza (a Szovremennik 1862. folyamában). Műveit halála után 4 kötetben gyüjtötték össze (Szt.-Pétervár 1862).

Dobromil

az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányságnak (687 km2 területtel, 61468 lak.) székhelye 42 km.-nyire Sanoktól, a Dnyesztr mellékvize a Wirwa és vasut mellett (1890) 3237 lak., faszeggyártással.

Dobronak

kisközség Zala vmegye alsó lendvai j.-ban, (1891) 1351 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Dobronoki

György, bölcselet- és hittudor, jezsuita tanár, szül. Dobronokon (Zala vm.) 1588 márc. 2., megh. Nagyszombatban 1649 május 11. 1610. Brünnben lépett a jezsuita-rendbe. Néhány évig bölcseletet és hittudományokat tanított, 1627-1629. a zágrábi, 1630-36. a nagyszombati rendház rektora volt. 1637. Sopronba helyezték át, ahonnan 1639. a homonnai rendházhoz került főnöknek. 1645-46. ismét a nagyszombati egyetem rektora volt. Összeköttetésben állott Pázmánnyal, Eszterházyval és kora nagyjaival; buzgólkodott az egyetem, a szatmári kollégium, a nagyszombati templom alapítása érdekében és kieszközölte, hogy a turóci prépostságot a nagyszombati kollégiumnak s a pisetumból 5000 frtot a konviktusnak adományoztak. Az egyetemet is ő szervezte és 1635-36. első rektora volt. Számos munkája van kéziratban. V. ö. Szinnyei, Magyar irók.

Dobrony

1. Kis-D., kisközség Bereg vmegye mezőkászonyi j.-ban, (1891) 1004 magyar lak. Határában régi sirokat fedeztek fel; a XIII. sz.-ban Csépánfölde és Csépántelek név alatt fordul elő. - 2. Nagy-D., kisközség u. o. (1891) 2311 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Már 1272. mint királyi birtok említtetik, a XIV. sz.-ban a Dobronyi család birta: utóbb a Dobó és Daróczi nemzetségre szállt, 1638 óta a Rákóczyak birták. Most a Schönborn gr. család tulajdona.

Dobronya

nagyközség Zólyom vármegye zólyomi j.-ban, (1891) 1753 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Dobroplodni

Száva, az első bolgár drámairó. Életkörülményeiről csak annyi ismeretes, hogy elemi iskolai tanító volt a hatvanas években. Munkája, a Michajlo cimü komédia 1868. jelent meg.


Kezdőlap

˙