Dóczi

(Dux) Lajos, publicista és költő, udvari és külügyminiszteri tanácsos. Dux Mór gazdag bőrkereskedő és Rosenberg Róza fia, szül. Sopronban 1845 nov. 5. Atyja, miután a szabadságharc alatt vagyonát teljesen elveszítette, Sopronból Német-Kereszturra költözött, fiát onnét Nagy-Kanizsára, sógornőjéhez küldte, hol az elemi iskolákat végezte. 1856. a soproni gimnáziumba adták szülői, s itt Rákosi Jenővel együtt az ifjuság vezetője lett. Bevégezvén középiskolai tanulmányait, a bécsi egyetemen jogot hallgatott, s egyuttal belépett a Presse szerkesztőségébe. A lap szerkesztője, fölismervén kiváló tehetségét, az 1865-ki nagyfontosságu pesti országgyülésre őt küldötte tudósítónak. Levelei, valamint több politikai cikkei, melyekben az akkori közjogi ellenzéket támadta, nagy feltünést keltettek; különösen azon cikkei, melyekben rajongó lelkesedéssel védelmezte Deák Ferenc kiegyezési művét. E cikkek fölkeltették Horvát Boldizsár igazságügyminiszter figyelmét, és ő eszközölte ki, hogy Dóczi 1868. a miniszterelnökségbe mint fogalmazó Andrássy Gyula gróf főnöksége alá került, kinek figyelmét és érdeklődését szintén fölkeltette, ugy hogy mikor Andrássy 1872. átvette a külügyminiszterséget, magával vitte Bécsbe D.-t is. Itt csakhamar osztálytanácsossá, majd udvari tanácsossá nevezték ki és a magyar nemességen kivül sok bel- és külföldi kitüntetést kapott. A Kisfaludy-társaság 1887. tagjai sorába választotta; tagja a Petőfi-társaságnak is. D. már hirlapiró korától fogva nagy kedvvel és hivatással foglalkozott a magyar szépirodalommal is, főleg mint költő és műforditó. 1871. nyerte el a Csók cimü vigjátékával a Teleky-dijat, mely azóta állandóan műsoron van, sőt D. fordításában német és külföldi szinpadokon is nagy tetszés mellett adatott. E mély poézissel megirt darabjában D. csakugy csillogtatja nyelvezetének báját, zengzetességét és csiszoltságát, s bár a szinpadi technikában alkotó és formáló ereje nem nagy, de elragad a belső költői érték, a derült elmésség, a tartalom és forma szépségével. A Csók nagy sikere után tizenkét évig hallgatott mint költő, mert a politika teljesen elvonta az irodalomtól. De néhány év óta ismét visszatért hozzá, s Utolsó szerelem cimü vigjátéka (irta 1879. először 1884. adták a nemzeti szinházban, megjelent 1880 és 1882.) és Széchy Mária c. történeti drámájával (elöször adták 1886, megj. 1885.), ismét mint a vers, a költői nyelv mestere mutatta be magát. A Vegyes párok (1889) és Vera grófnő (1891) kevesebb sikerrel kerültek szinre. Nagy érdemeket szerzett D. mint fordító is; Goethe Faustját jeles magyar fordításban bocsátotta közre (Pest 1872), s Arany János és Vörösmarty számos költeményét és balladáját ültette át német nyelvre, valamint Madách Ember tragédiáját is (1891), melyet az ő fordítása és átdolgozása szerint adnak elő a német szinpadokon. D. mint prózairó is jeles. Novellái és elbeszélései nagyon kedveltek, valamint tárcái, esztetikai dolgozatai, essayei és irodalmi tanulmányai (Madách Imréről, A naturalizmusról, Andrássy Gyuláról stb.). Lefordította még Schauffert szinművét: Sakk a királynak (megj. 1873), s irt egy operaszöveget is (Merlin, zenéje Goldmarktól 1887). Arany balladája után irta Strauss János operájához Pázmán lovag c. librettóját, mely a bécsi udvari operában került szinre. Költeményei 1890. jelentek meg összegyüjtve, s ugyanakkor Beszélyek és vázlatok c. kötete is. V. ö. Szinnyei, M. Irók Élete.

Dóczy

(nagy-lucsei). Régi magyar család, mely főleg a Hunyadiak korában játszik nagy szerepet Magyarország történetében. Tagjai közül kiválnak: D. Mihály 1443. Hunyadi Jánosnak számtartója (rationator). D. György 1458. Világosvár kapitánya. résztvett Kinizsi Pállal a Szendrő alatti ütközetben 1482. D. Orbán kir. kincstárnok és Báthory Istvánnak koronaőre volt; szerémi, győri, egri és végre pécsi püspök. Ország Mihály nádor halála után kir. helytartó. Megh. 1492. D. János Ulászlónak főkamarása, később Szapolyai hive. Grittinek legbizalmasabb embere, kivel együtt a zendülők elfogták és Majláth parancsára Medgyesen 1543 szept. 29. kivégezték. D. András II. Mátyás alatt a katolikus mágnások egyik legtekintélyesebbike. 1617. Szatmár kapitánya, majd 1618 főpohárnok. Mint hadvezér együtt harcolt Forgách Zsigmond nádorral Bethlen Gábor ellen. D. Miklós szénásfalvi birtokát Selmec városának zálogosítja el. D. Péter Imre és László együtt harcoltak 1476. a törökök ellen. D. István Rimay Jánossal együtt Bethlen Gábor követe a török portán. 1625-ben koronaőr. D. Zsigmond több vár ura. A zernovi török dulás alkalmával nejével együtt elfogatott, de beteg lévén, csak nejét hurcolták el. E fölötti bánatában férfikora delén meghalt, vele együtt kihalt a Dóczyak nagy-lucsei ága. Egy másik kevésbé jelentős ága a Lipcse váráról lipcseinek elnevezett D.-család.

Dóczy

1. Gedeon, igazgató-tanár, szül. Miskolcon 1832 nov. 17. Középiskoláit a miskolci ev. ref. liceumban és Sárospatakon végezte, hol teologiát is hallgatott. 1855-56. Sárospatakon a gimnáziumra előkészítő osztály köztanítója volt és ugyanez idő alatt segédlelkészi és segédtanári vizsgálatot tett. 1856-59. nevelősködött, 1859. Miskolcon az ev. ref. tiszáninneni egyházkerület főleánynevelő-intézetében volt tanár, 1872. a sárospataki állami képző-intézetben a neveléstan tanára és igazgató volt, 1874 óta a debreceni ref. egyház leánynevelő-intézet igazgató-tanára. Számos neveléstani cikket irt a Sárospataki Füzetekbe, Prot. Egyházi és Iskolai Lapba, a Néptanítók Lapjába. Több tankönyv is jelent meg tőle. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

2. D. Imre, tanár, szül. Vilyben 1849 szept. 30. Közép- és felsőiskolai kiképzését a sárospataki ref. főiskolában nyerte; 1876. a nagykőrösi ref. főgimnázium választotta meg a görög nyelv és irodalom tanszékére, amelyen 11 évig működött s közbe a klasszikus filologiából tanári vizsgálatot tett. 1887 óta a debreceni ref. főiskola gimnáziumában tanítja a klasszikus nyelvészetet; 1891. az orsz. közoktatásügyi tanács tagja lett. Résztvett a magyar tanároknak Pasteiner Gyula vezetése alatt 1893 jun.-ban tett görögországi tanulmányutjában. Számos esztétikai, tanügyi, nyelvészeti és kritikai dolgozatot irt különböző lapokba és egy Görög nyelvtan (Budapest 1887) is jelent meg tőle.

3. D, (Hegedüs) József, cisztercitarendi áldozópap, szül. Bodajkon (Fehér vm.) 1779 márc. 9., megh. Szent-Gotthardon 1856 márc. 5. Székesfehérvárott, Komáromban és Pozsonyban tanult retorikát és bölcseletet, majd belépett a székesfehérvári papnevelőbe; 1803. misés pappá szentelték fel. Ezután több helytt káplánkodott, plébános, nevelő volt és 1813-ban Heiligenkreuzban (Ausztria) a cisztercita-rendbe lépett. Itt eleinte az énekes fiuk prefektusa volt, később Nagyfalván lelkészkedett, 1834. Szent-Gotthardon magyar hitszónok lett, 1843. mint alperjel és lelkiatya és a növendékek magyar nyelvben oktatója ismét Heiligenkreuzba került. Élte vége felé Szent-Gotthardba vonult s ott gyóntató volt. Munkái: Európa tekintve jelenvaló természeti, miveleti és kormányi állapotjában (Bécs 1829-31, 12 köt.); A szentföldi vándorló (Esztergom és Pest 1831, 2. kiad. u. o. 1832); Története és viszontagságai Szt.-Gotthardnak a XII. századtól a mi időnkig (Pest 1831), azonkivül számos munkája van kéziratban. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

Dóczyfürésze

(Pila) kisközség Bars vmegye garam-szentkereszti j.-ban, (1891) 1683 német lak.

Dod-Ballapur

(Doda Balopur), város Maiszur (l. o.) radsa országában, K.-Indiában 7032 lak., gyapotkelme-kereskedéssel és földből készült erőddel.

Dodd

1. Ralph, angol építész, szül. Londonban 1761., megh. Cheltenhamban 1822 ápr. 11. Londonban ő építette a Vauxhall-hidat, a south lambethi vizvezetékeket és a The grand Surrey canal dock nevü vizmedencét. Az ő terve szerint épült a Themse alatti alagut is. Művei: A short historical account of the greater part of the principal canals in the known world (Newcastle 1795) és Observations on water (London 1805). D.-t egy gőzgép felrobbanása ölte meg. Fia, D. György, építész, meghalt 1827. A londoni Waterloo-hid építője.

2. D. Róbert, angol festő, szül. 1748., megh. 1810., sok és rendkivül nagy képet festett, melyek valamennyien az angol hajóhad viselt dolgait ábrázolják. Ilyenek: a jamaicai hajóhad pusztulása 1782. (4 kép); a Centaur hadihajó sorsa és Inglefied kapitány csolnakban a zajgó tengeren; az angol St. Margaret és a francia Amazone hajók küzdelme; a 110 láb hosszu Nautic camp az angol hajóhadat ábrázolja, amint Spitheadnél 1795 máj. 1. az égő The Bogle közeléből menekszik.

Doddridge

(ejtsd: dadrids) Filep, angol hitszónok és iró, szül. Londonban 1702., megh. Lissabonban 1751 okt. 26. Elvégezvén teologiai tanulmányait, 1722. az államegyházon kivül álló cibworthi, majd 1729. a northamptoni szintén dissenter gyülekezetnek volt hitszónoka s az utóbbi helyen egyszersmind a telologiai akadémia igazgatója. Művei: The Rise and Progress of Religion in the Soul 1750; The Family Expositor, hat kötetben 1760-1762; Course of Lectures, kiadta Clarke Sámuel 1763. Magyarul megjelentek: Az igaz kegyességnek kezdete és előmenetele. Ford. Tatai Ferenc, (Debrecen 1761); A Krisztusba való hitünknek erőssége. Ford. Némethi Sámuel (Debrecen 1783).

Dodds

Károly, francia hadvezér, szül. Szenegambiában 1842. 1862. a st. cyr-i iskolába lépett, melynek elvégzése után a hadseregben fokról-fokra az ezredességig vitte (1887). Többször kitüntette magát, igy 1870. Bazeilles-nél, 1887-88. Tongkingban és 1890-91. Szenegambia határain. 1892. a hadügyminiszter őt bizta meg a Béhanzin dahomei király elleni háboruval. E feladatot sikeresen megoldotta. 1892 aug. 17. inult el Porto-Nuovóból, okt. 4. győzött Poguëszanál, okt. 27. pedig a Koto folyó mentén és nov. 17. bevette Abomey-t, a fővárost. Béhanzin királyt azonban nem sikerült kézre kerítenie és a vele folytatott alkudozások sem vezettek célhoz. D. 1893. máj. visszatért Párisba, hol nagy kitüntetésben részesült; a boulangista képviselők pedig és a radikális lapok arra ösztönözték, kergesse szét fegyveres erővel a törvényhozó testületet. 1893. aug. D. visszatért Dahomey-ba, hogy az ország pacifikálását befejezze s ha lehet, Béhanzin királlyal egyezséget kössön. A háboru folytatására a képviselőház jul. 20. megszavazott 7 millió frank póthitelt. Okt. hóban D. Agony-ig nyomult. 1893 nov. 7. elfoglalta Atseribe-t, Behanzin eddigi rejtekhelyét; a megrettent király erre fegyvereit és 4 ágyut kiszolgáltatta a franciáknak. V. ö. Barbou A., Histoire de la guerre de Dahomey. (Páris 1893).

Dodecagynia

Linné növényrendje, a. m. 12-anyásak, olyan növények, melyeknek virágában 6-20 anyaszál van. Ilyen egyedül a dodecandria seregben van, p. a Sempervivum. - Dodecagynus a. m. tizenkét anyás.

Dodecandria

(növ.), Linné rendszerének 11 serege, olyan növények csoportja, melyeknek pároséltü virágában 11-19 össze nem nőtt himszál van. Rendjei az anyaszál szerint: mono- (Phododrendon), di- (szegfü), tri-, tetra-, penta- (konkoly), decagynia (alkörmös). Dodecandrus a. m. 12 himes, de 11-19 him értendő alatta.


Kezdőlap

˙