Dommel

körülbelül 100 km. hosszu folyó Belgiumban és Hollandiában; Limbourg belga tartományban, Peertől D-re ered; átlép É.-Brabantba, itt befolyik a Rul, a Beerse, a Helmondi-Aa, Crevecoeurnél a Maasba torkollik.

Dommer

Arrey német zeneiró, szül. Danzigban 1828 febr. 9. Kőmetszést tanult, majd teologusnak készült; 1851 óta adta magát a zenére; Lipcsében Richter és Lobe voltak mesterei s az orgonán Schellenberg. Zeneoktatással foglalkozva, 1854 óta az egyetemen széptudományokat tanult, azután elkezdte irodalmi működését. 1863. Hamburgba költözött, a Hamburger Korrespondent zenei rovatát vezette 7 évig; 1873. a városi könyvtár titkára lett. Ismeretes lett egy 8-szólamu zsoltára; sokkal érdemesebbek irott művei: Elemente der Musik (1862); Musikalisches Lexikon (1865, a Koch Henrik Kristóf-félének érdemes feldolgozása); Handb. d. Musikgeschichte (1867 és 1878), mely az ujabb kutatásokat is értékesítette.

Domnig

Heinz, Boroszló város kapitánya és Hunyadi Mátyás királyunk hű embere. Mátyás 1847. emelte ez állásra és D. hálából a király minden követelését hüségesen teljesítette. Mátyás halála után azonban az ellenséges polgárság D.-ot és Stein Györgyöt, (Mátyás másik hivét) pörbe fogta; Stein még jókor Berlinbe menekült, D.-ot azonban halálra itélték és lefejezték.

Domnus

(lat.) a. m. Dominus; a katolikus szertartásban a D. szót csak emberekről beszélve használják, mig Dominus-szal az istent jelölik.

Domnus

(Donus), két pápa neve. 1. D. I., szül. Rómában, 676-678-ig uralkodott; az elpártolt ravennai érsekséget ujból a pápai szék hatalmának vetette alá. - 2. D. II. állítólag pápa volt 974.; mivel azonban VI. Benedek és VII. Bonifacius között pápa nem uralkodott, neve valószinüleg tévedésből került a pápák névjegyzékébe, mivel a kronétták a VI. Benedek mellett lévő domnus cimet tulajdonnévnek vették. V. ö. Gilsebrech L., Jahrbücher des deut. Reiches, Berlin 1840.

Domodossola

járási székhely Novara olasz tartományban, 80 km.-nyire Novarától az Ossolai völgyben, a Toce és vasut mellett, (1891) 3577 lak., a XVIII. századból való szép plébánia-templommal. Az Ossolai völgy, amelyet felső részében Val Formazza-nak, középső részében pedig Val Antigorio-nak hivnak, a középkorban a novarai püspöké volt; 1416. a svájciak foglalták el, későbben pedig a Sforzák birtokába került. 1714. Ausztriának, 1735. pedig Szavojának jutott birtokába.

Domogled

(Domugled, Damogled), 1106 méter magas hegy Krassó-Szörény vmegye orsovai járásában, közvetlenül a Herkules-fürdő fölött, mely felé több száz méter magas sziklafalakkal esik alá. A Herkules-fürdői közönség kedvelt kirándulóhelye. Róla D.-hegységnek azon szaggatott, vadregényes hegysort nevezik, mely Orsovától a Cserna balpartja mentén ennek forrásáig huzódik, a Cserna völgye felé hatalmas sziklafalakkal, Románia felé azonban enyhébben ereszkedik. Mészkőzetek alkotják.

Domogoj

horvát fejedelem, 864-876. uralkodott a mai Dalmáciában. Igen harcias férfiu volt és hatalma a tengeren és szárazföldön tekintélyes. 866. harcolt a velencei köztársaság ellen, 869-871. a sziciliai szaracének ellen, 871. a tengeren a bizanci hajóhad ellen és 875. ismét Velence ellen, mindig sikeresen. Meghalt 876., utódja Szedeszláv bán lett.

Domokos

bán, l. Osl Domokos.

Domokos

1. József báró, őrnagy, szül. Alsó-Csernátonyban 1762. nemes erdélyi családból, megh. Tusonban 1834 okt. 15. 1782. hadi szolgálatba lépett, 1786. lovas hadnagy, a török háboruban százados lett. Az olasz hadjáratban 1796 máj. 11. Lodi előtt egy egész hadcsapatot megmentett az elfogatástól, amiért jutalmul a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét kapta. Miután még 1799. s 1800. gyakran adta vitézségének bizonyítékát s többször megsebesült, 1803. mint őrnagy nyugalomba lépett s visszavonult erdélyi jószágaira.

2. D. Kálmán, tanár, gazdasági iró, született Debrecenben, 1841 nov. 6. Középiskoláit a debreceni kollégiumban elvégezve, onnét a budai József-műegyetemre s a bécsi politeknikumba ment és Bécsben a képzőművészeti akadémián folytatta szaktanulmányait, melyek befejezése után Debrecen város almérnöke lett, mely minőségében egy évet töltvén, 1868. az akkor felállított debreceni m. kir. gazd. felsőbb tanintézetnél az erőműtan, a földmértan, az építészettan és a rajzolás tanárává lett. 1876. ugyane tanintézet igazgatójává nevezték ki, mely minőségében jelenleg is működik. A gazd. szaklapokban megjelent számos, főleg a gazd. építészet körébe tartozó cikkein kivül, munkái következők: A hossz-, ür- és sulymértékek átszámítása méterrendszerre (Debrecen 1872); A métermérték rendszer (Budaepst 1872); Átváltoztatási falitáblák a méterrendszerrel való számításokhoz (Debrecen 1873); A földmérő, gyakorlati kézikönyv különösen a gazd. intézetek hallgatói használatára (Debrecen 1881); Az építkező gazda vagy hogyan építsük istállóinkat (Kolozsvár 1890). V. ö. Szinnyei J. Magyar irók.

3. D. Lajos, mult századbeli magyar iró s Debrecen város főbirája, D. Márton fia; szül. 1728., megh. Debrecenben 1803. nov. 18. Tőle birjuk Fénelon Telemakjának fordítását.

4. D. Márton, debreceni főbiró, szül. Debrecenben, megh. u. o. 1764. ápr. 3. 1735. haláláig évenként mindannyiszor ismét megválasztott főbirája volt szülővárosának. Tudományosan képzett, jeles ember volt, ki különösen nyelvismeretével, jogtudományával és hitbuzgóságával tünt ki. Városának érdekeit minden egyébnek föléje helyezte, igy például nagy része volt abban, hogy a nagyenyedi kollégium a Bethlen Gábor által adományozott s Debrecen által fizetni szokott dézsmát, sőt még az ennek fejében egyezség szerint megállapított kárpótlást is elveszítette. A debreceni ref. egyháznak buzgó gondnoka volt. Irodalmi téren is működött; különösen szeretett verselgetni, de nagyobb műveket is adott ki, és pedig a következőket: A keresztyének között ez idő szerint uralkodó romlottságnak kutfejeiről (Osterwald után franciából ford.). Debrecen 1745. A keresztyén ethikának ... rövid summája. (La Placette után franciából ford.) U. o., 1750. Mindkettő név nélkül jelent meg. Egyéb dolgozatai kéziratban maradtak.


Kezdőlap

˙