Dondukov-Korzakov

Mihajlovics Sándor, herceg, orosz államférfiu, szül. 1822., megh. 1893. ápr. 28. Anyai ágon egy kalmuk khán származéka. A hadseregbe lépve, kitüntette magát a kaukázusi és krimi hadjáratokban, gyorsan emelkedett s Kijev főkormányzója lett. Egyik legerélyesebb előharcosa volt a szlavofilizmusnak. Az 1878-iki san-stefánói béke után Bulgária főkormányzójává nevezték ki s a bolgár trónra is jelölve volt. Mikor a berlini kongresszus Nagy-Bulgária helyreállítását elvetette s Bulgáriát és Keleti-Ruméliát kettéválasztotta, D. nagy bolgár agitálással igyekezett terveit megvalósítani. 1879. a cár nevében megnyitotta Tirnovában az első bolgár nemzeti gyülést, de fejedelemmé való választását a cár ellenezte. Mikor 1879. Battenberg Sándor elfoglalta a bolgár fejedelmi trónt, D. otthagyta Bulgáriát. 1880. harjkovi kormányzóvá, 1881. az odesszai katonai kerület parancsnokává és Odessza ideiglenes kormányzójává, 1882. pedig kaukázusi kormányzóvá és hadparancsnokká nevezték ki; 1890. nyugalomba vonult.

Donec

É-i Donec, a Don jobboldali, 1095 km. hosszu mellékfolyója D-i Oroszországban: Kurszk kormányzóságban, Korocsa járásban egy dombsoron ered; Szmievig D-nek és azután KDK-nek folyik; Oszkolnál, ahol az Oszkolt veszi fel, hajózhatóvá válik és Kocsetovszkaja Sztanica felett két ágban torkollik. Középső részében nagy széntelepek közt folyik el. Jobb partja mindig magasabb, mint a bal.

Donec eris felix multos numerabis amicos

(lat.) a. m. mig boldog, szerencsés vagy, addig sok barátod lesz; Ovidius mondása (Tristium liber I. 9. 5-6).

Doneci-magaslatok

(Donec-fensik), átlag 100 m. viszonylagos magasságu dombsor Oroszország D-i részében, a Donec jobb partja mentén; Szmiev városától ÉNy felől DK-nek huzódik a Don és Donec összefolyásáig. 3/4-része a kőszénformációhoz tartozik; ezt Doneci szénmedencének is hivják. II. Katalin korában (1790) kezdték meg bányászni és most közel 50 millió pudot nyernek évenkint. A bányászat annyival könnyebb, mert a kőszén közel van a föld felületéhez.

Donec-járás

a doni kozákok területének része D. Oroszországban, a Donec mentén, 20217 km2 területtel, 288750 lak., akik nagyobbára állattenyésztéssel foglalkoznak. Kőszén- és antracit-bányái gazdagok. Székhelye: Kamenszkaja Sztanica.

Donegal

(ejtsd: donnegal), 1. grófság az ir Ulster tartományban, a sziget ÉNy-i végében, London-derry, Tyrone, Fermanagh és az Atlanti oceán közt 4845 km2 területtel, (1891) 185211 lak. Partjai aránylag nagy kiterjedésüek és nagyon szaggatottak; mintegy husz öböl nyulik beléjök; ezek közt a nagyobbak: a Lough-Foyle, a Lough Swilly, amely 40 km.-nél mélyebbre nyulik be; a kettő közt van a Malin Head, Irország legészakibb pontja, továbbá a Donegáli-öböl és a Bloody Foreland. Az egész grófságot hegyek borítják; köztük a Bloody Foreland közelében emelkedik a legmagasabb az Errigal (750 m.). Számos patakja közül a legjelentékenyebb a Finn és Deele, amelyek a Foyleba torkolnak. A tavak is számosak; a legnagyobb a Lough Derg. A hüvös és nedves éghajlat alatt csak rozsot, burgonyát, lent és főképen zabot termelnek. Jelentékeny foglalkozás az állattenyésztés és a halászat. Dunlewynél szép fehér márványt, azonkivül gránitot is bányásznak. A vászonszövés és a szeszgyártás a legfontosabb iparágak. A számos régisége közül a legérdekesebbek: az Eochy Ollahir király palotája, az ir királyok koronázási köve a Derry mellett stb. Székhelye Lifford falu. - 2. község D. grófságban az Eask torkolatánál a D.-i öböl mellett, (1891) 4145 lak., halászattal és parti hajózással, az O'Donnel-ek kastélyának és egy franciskánus-kolostornak romjaival.

Donellus

(Doneau) Hugo, francia jogtudós, szül.Chalon-sur-Saôneban 1527. dec. 23., megh. Altdorfban 1588 máj. 4. Mint lelkes kálvinista, kénytelen volt 1572-ben Genfbe menekülni, azután 1573. heidelbergai, 1579. lejdai és 1588 altdorfi tanár volt. Legjobb munkája: Commentarii de jure civili (ujabban megjelent Nürnbergben 1822-34). V. ö. Eysell: Doneau, sa vie et ses ouvrages, traduit du latin par J. Simonnet (Dijon 1860).

Dong

(sapeke, ipeh, peti), a leghasználatosabb pénznem Anamban és Kombodsában. Előbb sárgarézből és vörösrézből, később ólomból, majd cinkből verték. Közepében négyszögletü lyuk van. Értéke 1/12 - 1/10 kr. közt váltakozik, mint suly = 3. 9 g.

Donga

A hordó falát képező alkotórészek neve. Van francia és német D. Az első megint lehet teljes fáju, és hasított fáju D. (en plein bois et bois refendu). Francia D.-ra csakis a legjobb és legszebben hasadó anyag, német D.-ra azonban tekintettel arra, hogy azokat hasrészükön ugyis vékonyítják, selejtesebb anyag is jó. Kereskedelemben a francia D.-t jelenleg következőleg osztályozzák: 1. válogatott áru, 2. jó osztály, 3. rossz osztály, mely osztályokba tartozó dongák minőségei a keres. szokványokban részletesen körül vannak irva. A D. gyártás hazánkban, főképen Horvát-Szlavonországban virágzó erdei ipart képez. Főbb kiviteli hely Franciaország, továbbá Anglia és Olaszország. A D. kereskedés főkikötője Fiume. A 70-es években az átlagos kivitel 38,2 millió D. volt; 1879. 30,6 millió, amiből Trieszten át 28,02 millió, Fiumén át csak 1,927 millió kivitel volt. 1891. Fiumén át kivittek 31,975 millió, Trieszten át csak 10,922 millió drb dongát. Az összes magyarországi kivitel 1891. 67,178 millió D. volt. V. ö. Engel: Magyarország faipara; Danhelowszky: Abhandl. über die Technik des Holzwaaren Gewerbes in den slavon. Eichen Wäldern.

Dongaalakzó

a hordódongák vastagságának megitélésére szolgáló eszköz, mely 10 cm. széles, egyik oldalán a különböző dongavastagságoknak megfelelő bevágásokkal biró lécből készül.


Kezdőlap

˙