Dorp

város, amelyet 1889. Solingenhez (l. o.) csatoltak.

Dorpát

(oroszul: Derpt és 1893 óta Jurev, esztül: Tartoma), járási székhely Livonia orosz kormányzóságban, a Pejpusz-tóba torkoló, vas- és fahiddal áthidalt Embach partján (1889) 31218 vegyes ajku lak., fürészmalmokkal, dohány-, szesz- és sörgyártással, élénk len- és fakereskedéssel. Az egykor komor és rút város most csinos külsejü; legcsinosabb része az Embach D.-i partján, a Doms-, illetőleg Schlossberg körül van; itt van a csillagvizsgáló és D. leghiresebb intézménye, az egyetem, különböző klinikákkal, botanikus kerttel, jelentékeny könyvtárral (közel 200000 köt.), szép sétahelyekkel és ültetvényekkel és Baer természettudós emlékszobrával. Az egyetem, amelyet 1630. Gusztáv Adolf svéd király alapított és többszöri feloszlatás után I. Sándor cár 1802. ujra helyreállított, mindig német tannyelvü volt, de most erőszakkal eloroszosítják. Egyéb kulturális intézményei a tanító- és tanítónőképzőkön, közép-, leány- meg népiskolákon kivül az eszt tudós társaság, a livoniai gazdasági egyesület stb., Barclay de Tolly mellszobra a város ugyanily nevü terét ékesíti. D. helyén Jaroszlav Vladimirovics orosz nagyherceg 1030. Jurjev nevü erődöt alapított; az esztek föllázadása alkalmával az oroszok ezt 1191. lerombolták.1210. a német lovagrend birtokába került és németekkel kezdett benépesedni. 1224. püspöki székhellyé vált. Nagy mértékben kezdett felvirágzani, midőn a XIV. században a hanza-szövetséghez csatlakozott. 1558. hatalmába kerítette Rettenetes Iván; 1565. pedig az oroszok egészen földulták. 1582. a lengyelek, 1625. a svédek, 1656. az oroszok, 1660. ismét a svédek és 1704. végleg az oroszok birtokába került.1763. és 1775. a tüzvész csaknem teljesen elpusztította. 1893. az orosz kormány a város nevét Jurjev-re változtatta. V. ö. Hausmann: Aus der Gesch. der Stadt D.1872.

Dorregaray

Antal, erauli marquis, don, karlista tábornok, szül.1820 körül, megh. Angolországban 1881 márc. 31. Már 1836-39. szolgált a karlisták seregében, később azonban belépett a királyi seregbe és kitünt a marokkói háboruban (1859).1873 óta megint Don Karlos-hoz szegődött. 1873. a kormány hadait Estella mellett tönkreverte, s Elio visszalépésével a karlisták főkapitánya lett (1874 máj.). Hiába igyekezett a karlisták kegyetlenkedéseit hivatalosan letagadni s palástolni. 1874 okt. havában elbocsátottak s ekkor .Angolországba költözött.

Dorsale

(uj lat.), arany szövésü vagy gazdag himzésü kelme, mely arra szolgált, hogy a trón v. trónszerü szék mögött függőlegesen volt fölfüggesztve és helyettesítette a támlát, v. ha az megvolt, annak diszéül szolgált. A D. kivált a közép és renaissance korban volt használatos. Ma is gyakoriak az olyan kórusi székek, melyeknek hátán a faragvány redőbe szedett kelmét ábrázol.

Dorsalis

(lat.) a. m. háti, a hátoldalon levő.

Dorset

grófság Anglia DNy-i részében Hampshire, Wilts, Somerset és Devon grófságok, meg a La Manche-csatorna közt, 2538 km.2 területtel, (1891) 194487 lak. Partjaiba két öböl: a Studland- és Weymouth-öböl nyulik be; két félsziget van rajtok: a Portland és a Purbek. A mészkőből álló Downs nevü magaslatok a grófság K-i, a gránit-, és paleozoi Dorset Heights (legnagyobb csúcsaik 275-280 m.) pedig a Ny-i részét takarják. D. grófságot három nagyobb völgy szeli át, amelyeket a Stour (a legnagyobb), a Trent és Froom öntöznek; ezeken kivül a Wey, a Bredy, a Brit és Char torkolnak itt a tengerbe. A grófság lakói nagyobbára földmívelők; a föld termékei gabona, kender és len; southdowns nevü juhai nagy hirnek örvendenek. Kőbányái számosak; Purbek cserépagyagot, Portland kitünő cementet szolgáltat. Fővárosa: Dorchester (l. o.). V. ö. Worth: Dorsetshire 1882. Hutchins: Hist. of the county of D. revised by R. Gough.1861-73.

Dorset

(ejtsd: dorszet), 1. Sackville Tamás. D. első grófja, normann család ivadéka, szül.Withamban (Sussex) 1527., megh. 1608 ápril 19. Tagja volt az alsóháznak s 1567. mint Buckhurst lord, peerré emeltetett. Erzsébet királynő alatt több helyütt mint követ működött; 1586. Stuart Mária birája volt, azután pedig az oxfordi egyetem kancellárja s 1598. Angolország kincstárnoka lett. A királynő halála után a titkos tanács tagjaival egyetértőleg I. Jakabot kiáltotta ki királynak, aki ezért D. grófjává nevezte ki. - Huszonöt éves korában elkészítette: Mirrour for magistrates c. nagy művének tervezetét, melyet azonban nagyobbrészt Baldwin Rikárd és Ferrars G. barátai dolgoztak ki (1559 óta több kiadást ért). Említésre méltó Ferrex and Porrex (1565) tragédiája, mely később Gorboduc cim alatt jelent meg nyomtatásban.

2. D. Sackville Eduard gróf, az előbbinek unokája, szül. Withamban 1590., megh. 1652 jul. 17. Már I. Jakab alatt szerepelt a politika terén, I. Károlyt pedig 1640., Skótországban tett utazása idején, az uralkodásban helyettesítette és mint a titkos tanács tagja, mindent megtett, hogy a királyt a parlamenttel kibékítse. De miután ez nem sikerült, pénzzel és karddal támogatta királyát a kitört polgárháboruban, nevezetesen az Edgehill mellett vivott csatában.

3. D. Sackville Károly gróf, költő, az előbbinek fia, szül. Withamban 1637., megh. Bathban 1706. II. Károly udvarában fényes szerepet vitt, anélkül, hogy valami hivatalos állása lett volna. 1665. elkisérte a yorki herceget a hollandok elleni hadjáratba és egy győzedelmes tengeri csatát megelőző éjjelen költötte az angol flottának e kedvenc dalát: To all you ladies now at land. II. Jakab megfosztotta a sussexi kormányzóságtól, mivelhogy a király önkényének ellenszegült, III. Vilmos ellenben kegyébe fogadta. D. pártfogója volt a költőknek. Költeményeit Johnson adta ki az Edition of the poets of Great Britain gyüjteménynek 6-dik kötetében (Lond. 1794). Fiát, Cronfield Sackville Lionelt, I. György király 1720-ban hercegi rangra emelte. Azonban a család az 1843. gyermektelenül elhunyt Sackville Károly Germain viscount-ban kihalt.

Dorsten

város Münster porosz kerületben, a Lippe és vasut mellett (1890) 3601 lak., vászonfehérítőkkel, üveg-. papir-, szappan- és gépgyártással, fürészmalommal.

Dorstenia

Plum. (növ., fügefű, Kasaria Forsk.) az eperfaféléknek nagyon eltérő termetü, többnyári füve v. apró cserjéje. 45 faja Afrika és Amerika tropikus vidékein, valamint K-Indiában terem. Virágzata lepényalaku, husos és sejtes; az apró virágok a felszinét lepik el (lásd a rajzot és Lepényvirágzat). A D. Contrayerva L. tőkéje hengerded, tőlevele hosszunyelü, szivalaku és szárnyashasábu, érdes. Hazája Ny.-India és D.-Amerika, tőkéje, valamint más rokon fajáé (D. Brasiliensis Lam., D. Houstoni L.) is, bezoár-, méreg vagy kontrayerva-gyökér néven, izzasztó szer volt, Amerikában ma még kigyómarás ellen (contrayerva spanyol név, a. m. ellenméreg) használatos.

[ÁBRA] Dorstenia Contrayerva, a vacok átmetszésén a termő és himes apróbb virág.

Dorstfeld

falu Arnsberg porosz kerületben, az Emscher és vasut mellett, Dortmund tőszomszédságában (1890) 6220 lak., szénbányával és jelentékeny marhakereskedéssel.


Kezdőlap

˙