Döbbelin

(Döbelin) Károly, német szinigazgató, szül. Königsbergben 1727 ápr. 27., megh. 1793. dec. 10. Egyike volt a német szinművészet uttörőinek.

Döbeln

az ugyanily nevü járás székhelye Lipcse szász kerületi kapitányságban, 67 km.-nyire Lipcsétől, a freibergi Mulde partjain és részben egyik szigetén, (1890) 13892 lak., gyapjufonással, vasöntéssel, posztószövéssel, bőr- és gépgyártással, szivar- és esztergályozott árukészítéssel; jelentékeny vajkereskedéssel. Északi külvárosában (Staupitzbergben) van Staupitzbad nevü fürdője.

Döbereiner

János Farkas, német kémikus, szül. Bug. bei Hofban 1780 dec. 15., megh. 1849 márc. 24. Münchbergben gyógyszerészetet tanult, később bölesészeti, ásvány- és vegytani tanulmányokra adta magát. 1803. szülővárosában kémiai gyárat alapított, mellyel azonban ismét felhagyott, 1810. a jénai egyetem tanárává hivták meg, mely állásában haláláig működött. Felfedezései közül a róla elnevezett gyujtókészülék a gyufa általános használata előtt nagyon elterjedt volt. E készülékben cink kénsavval érintkezve, hidrogént fejleszt, mely vékony nyiláson platinataplóra áramlik. A platinatapló ilyenkor izzásig felhevül és a hidrogént meggyujtja. A hangyasavat mesterségesen előállította (1822), az u. n. triadokra figyelmeztetve az elemek periodusos rendszere megállapításához hozzájárult. Több tankönyvet irt: Elemente der pharmacentischen Chemie (1819); Anfangsgründe der Chemie und Stöehiometrie (1826); Grundriss der allgemeinen Chemie (1828). Fiával, D. Ferenccel Deutsches Apothekerbuch cimü munkát adott ki (Stuttgart 1840-55).

Döbling

(Ober- és Unter-D.), azelőtt falu Währing alsó-ausztriai ker. kapitányságban, Bécs tőszomszédságában, a Duna jobb partján, meglehetősen menedékes területen, most Bécsbe van beolvasztva és több községgel együtt annak XIX. kerületét alkotja, (1890) 31890 lak. É-i része (Unter-D.) mélyedésben fekszik, amelyen keresztül a Krottenbach folyik a Duna felé. Pompás és nagy pincéi az osztrák borok rakodó helyévé tették. A Lazareth-utcában van az 1848-52. Fellner tervei szerint épült és 1878. tetemesen kibővített őrültek háza, nagy kertekkel (összes felülete 22 ha.). Ober-D.-hez tartozik az ugynevezett Türkenschanze, ujonnan keletkezett nagy park. 1683. Bécs ostromakor a törökök egyik tábora itt állott. Közelében a Hohe Warteról szép kilátás nyilik a városra; itt van az osztrák középponti meteorologiai és földmágnességi intézet.

Döböny

Dunai hajósok által használt elnevezése egy hosszában átfurt vagy kivájt fahengernek, melyet valamely oszlopra vagy coborra hüvelyül ráhuznak s a kötelet, mellyel valamit tekerni akarnak, az elnyűvéstől kimélendő, e köré veszik. Különösen a száraz tekerőnél (Croatische Winde) használják.

Döbra-hegy

a Frankenwald (l. o.) legmagasabb hegycsúcsa.

Döbrentey

Gábor, költő, szépirodalmi, nyelvészeti és történetiró, szül. Nagy-Szőllősön, Veszprém vmegyében 1786 dec. 1., meghalt Budán 1851 márc. 28. Atyja ev. prédikátor volt. Tanulni Pápán kezdett, majd Sopronba ment, hol már kora ifjuságában felébredt benne az irói hajlam s az ottani tanulók magyar egyesületének először könyvtárnoka, majd titkára lett. E társaság 1804. tagjainak műveiből egy emlékkönyvet adott ki; ebben jelentek meg D. első versei. Korán megismerkedett az irodalom akkori oszlopos férfiaival: Révay-, Virág-, Decsi-, Márton-, Báróczy-, Kis János- és Kazinczyval, kik mind buzdították. 1806. Bécsen keresztül a wittenbergi, majd onnan a lipcsei egyetemre ment; megtanulta a francia, olasz és angol nyelvet; hallgatott történelmi, hittudományi s különösen bölcsészeti és esztetikai előadásokat, tanulmányozta a külföldi irodalmakat, különösen az angolt és franciát. 1809. Kazinczy ajánlatára Gyulai Lajos gróf mellett lett nevelő, akivel Marosvásárhelyen együtt hallgatta az erdélyi törvényt s a királyi tábláná1 fel is esküdött. 1820., miután Dessewffy József grófot Szentmihályon, Kazinczyt Széphalmon meglátogatta, Pestre ment lakni hol, egész idejét az irodalomnak szentelte, s különösen a szinház számára dolgozott át és fordított idegen (francia és angol) darabokat. 1823. Bécsbe ment, ott Hormayr Archiv c. folyóiratába több, a magyar irodalomra vonatkozó cikket irt s idegenek számára egy kalauzt szerkesztett: Magyar dolgok Bécsben cim alatt, mely azonban nem jelent meg. 1824-tól ismét itthon volt; 1825. Pozsonyban ismerkedett meg Széchenyivel, miáltal az akadémiai és irodalmi életben nagy befolyásra tett szert; 1828. a magyar akadémia rendszabályait átdolgozó országos küldöttség jegyzője lett; 1830. az igazgatóságnak a társaságot megalakító gyülésében tollvivőjévé, az akadémia filozofiai osztályában helybeli első rendes taggá, 1831 febr. 20. pedig akadémiai titkárrá választatott meg, mely tisztét 1835 szept. 17-ig viselte. 1833-35. a szinháznak a megyétől kinevezett igazgatója volt. Mint iró, eleinte Kazinczy köréhez és irányához tartozott, hive volt a nyelvujításnak s ő is főleg az irodalom föllendülésétől várta a nemzet ujjá születését. Fáradhatatlan munkásságáva1 minden téren ott találjuk, ahol e tekintetben valamit tenni lehetett és kellett. Tevékenységénél csak ambiciója volt nagyobb, mely miatt pártfogójával és vezérével, Kazinczyval és hiveivel nem egyszer összeütközésbe is került s végül teljesen meghasonlott (akadémia-titkárság, Conservations lexicon-per). A nyelvészet terén az ortologusokboz csapott át. Költeményei, értekezései részint önállóan, részint korának nevezetesebb lapjaiban és folyóirataiban jelentek meg. 1814. indította meg az Erdélyi Muzeum c. folyóiratot, melynek 10 kötetében legtöbb dolgozata (értekezések, fordítások) neki magának van. - Önállóan megjelent művei közül nevezetesebbek: Planum egy tökéletes magyar bibliográfia és szókönyv iránt (Pest 1814); Döbrentey Gábor külföldi szinjátékai (Bécs 1821-22, 2 kötet); Charaktert festő s elmés, mulatságos anekdoták (Pest 1827); Yorick és Eliza levelei, angolból (u. o. 1828); Pali és Minka olvasni tanul. Betük ismeretére és olvasására tanító abcés könyv 38 képpel (u. ott 1829); A kis Gyula könyve, vagy fiu és leánygyermek számára irt elbeszélések (u o. 1829); Shakespeare remekei I. köt., Macbeth, szomorujáték 5 felv. angolból, mai előadhatáshoz alkalmaztatva; Terve a nagy magyar szótár belső elrendelésének (Buda 1834); Huszárdalok (u. o.1847). Levelezése Kazinczyval, Frankenburggal, Wesselényi Miklós b.-val, Kisfaludy Sándorral, Kozma Gergellyel, Berzsenyivel részint életében, részint halála után különböző gyüjteményekben jelent meg. Szerkesztette a Pesti lóversenykönyvet 1828-29-ben; a m. tud. akadémia évkönyveit (I. II., Pest 1833 és 1835); a Régi Magyar Nyelvemlékeket (I-III., és a IV. kötet első osztályát. Buda 1838., 1840., 1842. és 1846.). Kiadta Berzsenyi Dániel összes műveit (izléstelenül és sok önkényes változtatással, Buda 1842, 4-rétben); és ugyanakkor három 8-rét kötetben életrajzzal, bevezetéssel. Ő fedezte fel e róla elnevezett Döbrentey-kódexet, egyik legbecsesebb nyelvemlékünket, mely most a gyulafehérvári püspöki könyvtárban van, s melyet az akadémia adott ki ujabban a Nyelvemléktár XII. kötetében (Budapest 1884). Mint iró D. nem volt rokonszenves; nézetei nyilvánításában merész és erőszakos; véleménye megalkotásában egyoldalu és elfogult, az irodalmi életben elbizott és fondorkodó; irályában erőltetett, dagályos, sokszor izetlen és különös. Legtöbb érdemet az Erdélyi Muzeum szerkesztésével és a nyelvemlékek kiadásával szerzett.

Döbrentey-kódex

1508-ból való becses magyar nyelvemlék a gyulafehérvári püspöki könyvtárban. Tartalma: zsoltárok, az Énekek éneke, Jób könyve, evangéliomi darabok és episztolák. Halabori Bertalan pap irta. Bevezetéssel közzétette Volf György 1884. a Nyelvemléktár XII. kötetében. - Pál Antal: A D. nyelvi sajátságai, a gyulafehérv. főgimnázium értesítőjében 1889.

Döbrököz

nagyközség Tolna vmegye dombovári j.-ban, (1891) 3721 magyar lak., van vasuti állomása, pósta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Lakói gabona- és gyümölcstermeléssel foglalkoznak. Hajdani vára, mely 1543. a törökök hatalmába került, kiktől 1687. foglaltatott vissza, romokban hever.

Döbrönte

kisközség Veszprém vmegye pápai j.-ban, (1891) 500 német és magyar lak. Vára 1866. említtetik először, mint a debrentei Himfyek tulajdona, kiktől 1464. minden tartozandóságával együtt a korona részére foglalta el Mátyás király, mert a nevezettek cseh és idegen zsoldosokkal rakták meg a várat, a környéken raboltak és gyujtogattak, nehány oklevélről leszedték a királyi pecsétet, s általok koholt hamis levelekre függesztvén, ezeket pereikben csalárdul használták. Ezzel egyidejüleg a király Kanizsai László főlovászmesternek adományozta a várat. E korból vette «Döbrönte» cimü regéje tárgyát Kisfaludy Sándor. A községben a Somogyi grófok családi sirboltja van.


Kezdőlap

˙