Dr.

a doktor szó rövidítése.

Dra

a Dunánál hosszabb folyó Afrika ÉNy-i részében; a Középső-Atlasz K-i lejtőjén ered. Felső részében keskeny, hosszu és falvakkal (a legnagyobb: Tamagrut) teleszórt völgyben, El-Drában folyik, amelynek lakói mintegy 250000-en vannak. A tengertől mintegy 600 km.-nyire az ed Debaia lagunát táplálja; mintegy 60 km.-nyire a Nun-foktól az Atlanti-oceánba torkollik; vizének szélessége itt 30 m., hóolvadás és esőzések után 150 m. Környéke nagyobbára homokos és puszta.

Dra

(dreah, droa, drab, durrah), hoszmérték, Tripolisban 0,671 m., Marokkóban 0,571 m., Törökországban 0,685 m., Tunisban 0,484 m., Zanzibárban 0,457 m.

Draba

L. (növ.), l. Sziklagyöngye.

Drabant

v. darabant, régen a főurak fegyveres szolgája, később megyei v. városi hajdu; rendőr.

Drabesços

ókori, eredetileg trák későbben makedoniai város a trák édónok földjén, a későbbi Filippihez É.-ra az Angites folyó partján. Az athéniek 465. küldtek ide 10000 gyarmatost, kiket azonban az édónok mind felkoncoltak. D. és Filippi között vivták Kr. e. 42. azt a kettős ütközetet, melyet az utóbbi város után neveztek el s mely az első triumvirek (Octavianus, Antonius és Lepidus) a köztársasági pártot Brutus és Cassius alatt legyőzték. D. mai neve Drama (l. o ).

Drabik

(Drabicius, Darbicius, Dabric.) Miklós, a cseh-morva atyafiak felekezetéhez tartozó lelkész és a XVII. sz. egyik sajátságos misztikus irója. Szül. Strasznicban, Morvaországban 1585., mások szerint 1588 dec. 5., kivégezték Pozsonyban 1671 jul. 16. Iskolái bevégzése után a cseh-morva atyafiak lelkésze lett Drohotusicban 1616 ápr. 26., de itt előbb a protestáns lelkészekkel volt több rendbeli összeütközése, azután pedig a II. Ferdinánd alatti vallási üldözések vihara zudult reá, e miatt hazájából menekülnie kellett. Lednicén (Trencsénm., a Rákóczyak birtoka volt) vonta meg magát, folytatva prédikátori tisztét, de egyszersmind, hogy családját fentarthassa, posztókereskedéssel is foglalkozva; ez utóbbi körülmény miatt bujdosó paptársai is ellene fordultak és eltiltották a lelkészi teendők gyakorlásától. 1643 óta gyakorta voltak D.-nek látományai. A svédek és a Rákóczyak voltak a neki adott kijelentések szerint Isten választott eszközei, azért midőn Rákóczy György a 30 éves háboruk végén fényes diadalokat aratott III. Ferdinánd seregei felett, 1645. D. táborába utazott, hogy seregének vezére előtt felkenje királlyá, de mire odaért, Rákóczy megkötötte a linci békét s ezért D.-t nem bocsátotta maga elé. De D.-t ez nem csüggeszté el. Egyik viziójában (1652 ápr. 5.) Báthory Zsófia és fia tüntek fel előtte olyanokul, kik által az ő kedvenc ábrándjai valósulást nyernek; csalatkozott, mert mindketten katolikusokká lettek. Ugyanekkortájt azt a kijelentést nyerte, hogy az ausztriai ház uralkodását Isten 380 évre határozta s a végromlás 1657. fog bekövetkezni; az 1666. évben pedig a római császárság XIV. Lajos francia királyra száll át, ezt a pápaság bukása követi, ezt pedig az egyháznak nagyszerü reformálása, a pogányoknak és hitetleneknek megtérése. Comeniushoz fordult, hogy cseh nyelven irt látomásait fordítsa le latinra. Comenius, kire nem csekély hatást gyakoroltak D. jóslatai, engedett e felhivásnak s 1657. Lux in tenebris cim alatt világ elé bocsátotta D. eddigi látományait és jóslatait; a második kiadás 1659. jelent meg ily cim alatt: Historia revelationum Chistophori Kotteri, Christinae Poniatoviae, Nic. Drabicii; a harmadik kiadás ismét az első cim alatt jelent meg 1665. Amsterdamban, 270 vizióval megbővítve. Minthogy a megjelent példányok nagyobb részét XIV Lajos király összevásároltatta, azért e munka az irodalmi ritkaságok közé tartozik; magyar fordításban is megjelent, de ebből egyetlen példány sem ismeretes. Magyarországon Felinus Jakab pukhói evangélikus lelkész szállt sikra D. ellen (1660) és jóslatait koholmánynak, vagy ördögi szemfényvesztésnek bélyegzé; de D. megesküdött a pukhói és lednicei lelkészek előtt, hogy mindaz, amit eddigelé irt és beszélt, nem koholmány, hanem Isten szava és műve volt. Midőn a Nádasdy-Zrinyi-féle összeesküvés részesei és a protestáns lelkészek ellen az üldözés megindult, a királyi ügyész D.-t is Lednicén elfogatta és Pozsonyba vitette, hol a biróság mint hűtelent, lázítót, istenkáromlót fej- és jószágvesztésre itélte, ama sulyosbítással, hogy fejvétel előtt kezét és nyelvét vágják le, holttestét pedig könyvével együtt égessék meg.

Drac

(ejtsd: drák), a régi Tricus, rohanó folyásu viz (amiért a nép Dragonnak is hivja) Franciaország DK-i részébou. D. Noir vagy D. d'Orcieres néven 2-3000 m. magas hegyekben, Hautes-Alpes départementban ered, csakhamar egyesül s D. Blanc-kal, azután a szép Champsaur völgyben ENy-nak fordul, fölveszi a Séveraisset és átlép Isere départementba; egyszer szük szorosban, azután 1000 m. széles mederben folyik; fölveszi s Souloiset, az Ebront, a rohamos folyásu Romanchet, a Gresse és Sassenage-zsal szemben az lsere-be torkollik (az itt levő hatalmas töltések elkészülte előtt Grenoblenál volt a torkolata). Hossza mintegy 150 km.; árviz idején 4000 m.3, száraz időben 40 m3 Vizet visz mpercenként az Iserebe.

Drac

(ejtsd: drács), egyik neve Durazzonak (l. o.).

Dracaena

Vand. (növ.), l. Sárkánypálma.


Kezdőlap

˙