Drogden

az amager és Saltholm dán szigetek közt elterülő része az Öre-sundnak; a hajók nagyobbára itt mennek keresztül a Kattegatba. K-i felét Holländerdybetnek, a Ny.-it Kongedybet-nek hivják; az utóbbinak belső része a kopenhágai kikötő.

Drogheda

(ejtsd: droggede), város Leinster ir tartományban, Louth és Meath grófságokban, 38 km.-nyire Dublintól, a Boyne partján, 6 km.-nyire ennek torkolatától, vasut mellett, püspöki székhely, (1891) 12 293 lak., jelentékeny vászonszövőkkel, pamut-iparral, sör- és bőrgyártással, szeszfinomítókkal és szappankészítéssel; különösen Liverpoolba szarvasmarhát és lisztet szállít. A D.-i öbölből, amelyől a Clogher Head és Skerriesi-fok közt terül el, 500 tonnás hajók jöhetnek föl a Boynen a városba, amelynek (1889) hajóforgalma 120 000 t. volt. Cromwell a várost bevevén, a város védőinek menedéket nyujtó Szt. Péter templomát a benne levőkkel együtt felégette. 1690. a várostól 2 km.-nyire a Boyne mellett ütköztek meg II. Jakab és III. Vilmos hadai: Az ütközet helyét 46 m. magas obeliszk jelöli meg.

Drogue

l. Gyógyszerészet.

Drohobeczky

Gyula, kőrösi gör. kat. püspök, szül. Karácsonyfalván (Máramaros vmegye) 1853 nov. 5. Iskolai tanulásait Ungváron végezte, aztán nevelőnek állt. Később Paukovics István munkácsi püspök felvette az ungvári gör. kat. papnevelő intézetbe, hol teologiai tanulmányait végezte el. 1876. püspöki levéltáros, 1877-80 az ungvári papnevelő tanulmányi felügyelője volt s a latin nyelvet és szertartástant tanította. 1880-81. a püspök megbizásából az ungvári tanítóképzőben tanított. 1883. e tantóképző igazgatójává nevezték ki. 1888. a gör. kat. papság érdekeit felkaroló Kelet c. lapot alapítottameg. 1891. kőrösi püspökké nevezték ki.

Drohobycz

(ejtsd: -bics), az ugyanily nevü kerületi kapitányság (1456 km2 terület, 118 743 lak.), székhelye Galiciában, a Dnyesztrbe torkoló Tysmerica és vasut mellett (1890) 17 916 lak., sófőzőkkel, olajpréseléssel és petroleumfinomítással; jelentékeny marha-, gabona-, bőr-, petróleum és sókereskedéssel. Legjelentékenyebb épülete a gót izlésben épült kat. templom és a bazilikánus barátok kolostora.

Drohojowska

Antonia Jozefin Franciska Anna, Symm de Latreiche grófnő, francia irónő, szül. Saint Chélyben 1822; 1847. férjhez ment Drohojowski Félix lengyel származásu osztrák katonatiszthez. Több nevelési és ifjusági irat szerzője. Művei közül felemlítendők: Szent történet; A rómaiak története; Egyház-történet; Elemi földrajz; Fleurs de l'histoire (1853); Les Femmes pieuses de la France (1856); Les femmes illustres de la France (1862); Les vertus du peuple, gloriflées par l' Académie française (1870); Qqualités et défauts des jeunes filles. (1875); Les grands inventeurs modernes (Tours 1881); Les grands savants modernes et leurs oeuvres (Lille 1882).

Droit

(franc., ejtsd: droá) a. m. jog, jogtudomány. D. coutumier a. m. szokásjog; ellentéte a D. écrit irott jog, mely alatt leginkább a római jogot értik. Droits civils, a francia honost illető jogok, ellentétben a droits des gens (jus gentium) minden embert mint ilyet, habár francia honossággal nem bir is - illető jogokkal. D. d'abuaine a. m. háramlandóság, az a régibb jog, mely szerint a Franciaországban elhalt idegekeneknek hagyatéka a koronára háramlott. D. továbbá annyi mint illetékvám, jelesül az áruk ki- és bevitele után fizetendő vámok. - D. ne dome pluis que soit demande, francia jogi példabeszéd a. m. a biróság nem itél meg többet annál, a mennyit a fél kért. - D. ne poit pas morier, angol jogi példabeszéd a. m. a jog nem halhat meg.

Droit-droit

(franc.) v. jus duplicatum a. m. kettős jog. Az angoljogban a tulajdonjoggal párosult birtokjog. Csak ez a két jog együttesen ad jogcimet a dolognak tulajdonba átadását követelhetni.

Droitwitch

(ejtsd: drajtics), város Worcester angol grófságban, 10 km.-nyire Worcestertől, a Salwapre és több vasut mellett (1891) 4021 lak., a városban levő sósforrással, amelynek vizét fürdésre és sófőzésre használják.

Drôle

(fr. ejtsd: dról) a. m. kópé, bohóc, tréfacsináló; drôlerie a. m. tréfa, bohóság.


Kezdőlap

˙