Drungarius summus

(lat.), a rómaiaknál a császárság idejében a főtengernagy, ki vérpirosszinü, aranyszegekkel kirakott kalapot viselt (clavatus pileus).

Drupa

(lat., növ.) a. m. csonthéjas gyümölcs. - Drupaceae v. Amygdalaceae l. Mandolafélék.

Drusilla

1. Germanicus legifjabb leánya előbb C. Cassius Longinus, utóbb Aemilius Lepidus neje. Fitestvére Caligula császár, ki vele bünös viszonyban élt, halála után istennőül imádtatta, Panthea néven játékokkal ünnepte s oltárokat emelt neki. - 2. D. Herodes Agrippa zsidó király leánya, Felix prokurator felesége.

Drusus

a római Liviusok és Claudiusok egy ágának mellékneve. Suetonius szerint e melléknév onnan eredt, hogy valamelyik Livius egy Drusus nevü kelta főnököt legyőzött. A Claudiusok családjába e név adoptio által jutott. E család tagjai közül legnevezetesebbek: 1. C. Livius D., K. e. 147. az ifjabb Scipióval konzul. Hasonló nevü vak fia, kitünő jogtudós és iró volt. - 2. Marcus Livius D., előbbinek fia, K. e. 122. tribun volt; mint ilyen társát Caius Gracchust megfosztá a nép kegyétől. Tiszteletbeli neve Patronus senatus volt, melyet szabadelvü politikájáért kapott. 112. konzullá, majd Makedóniában prokonzullá lőn, hol a skordiskoknak a Dunán való átkelését megakadályozá, miért diadalmenetel tisztelték meg. 109. cenzorrá lőn, s ugyanez évben meghalt. - 3. Marcus Livius D., előbbinek fia, szül. K. e. 120. Még ifju korában pontifex maximus és 91. tribunná lőn. Az aristokraták érdekében működött s a senatusba 300 lovagot vett föl. A népet a maga részére igyekezett édesgetni s az itáliai szövetségtársakat is megakarta nyerni; de tervei kivitele előtt háza kapujában meggyilkolták. Törvényeit csakhamar ismét megszüntették. A polgári törvényeknek a szövetségtársak irányában való megtagadása a 90-88 közt folyt belháborut idézte elő. - 4. Nero Clauidius D., Tiberius Claudius Nero és Livia fia, Augustus császár mostoha fia s Tiberius császár öccse, szül. 38. K. e., miután anyja 3 hóval előbb Nerotol elvált s Augustusszal lépett frigyre. A rétiaiak s norikumiak elleni háboruban Tiberusszal kitüntette magát. K. e 12-9 közt Németországban hadakozott, mialatt neve hiressé lőn. Az Alsó-Rajna és Zuyder-tó közt a Fossa Drusianá-t (Drusus csatornáját) építetté s ezen át hadseregét az Ems torkolatához vezette. 11. egész a Weser-ig nyomult előre, mindenütt nagy diadalokat aratva. 10. a Mainz és Taunus közti vonalt erősítteté meg. 9. egész az Elbáig tört előre. Visszatérése alkalmával azonban lováról leesett s meghalt. Neje Antonia, M. Antonius s Octavia leánya volt s három gyermeket hagyott hátra: Germanicust, kit később Tiberius fiának fogadott, Livillát Drusus Caesar későbbi nejét és Claudiust, a későbbi császárt. Ellentétben bátyjával Tiberiusszal, igen jóakaró és nemeslelkü férfiu volt. - 5. D. Caesar, Tiberius császár egyetlen fia, Livilla, az előbbi D. leányának férje, szül. K. e. 10. Konzullá lett s 314. K. u. a Duna melletti légiók lázadását lecsöndesíté. 17. K. u. mint Illyrium helytartója kibékíté Arminiust és Marbodot. Sejanus, ki a trónra vágyott (a melyet azonban D. volt öröklendő), Livillával egyetértve, lassan ölő méreggel megölette őt (23. K. u.).

Druyes-les-Belles-Fontaines

(ejtsd: druj lé bell fonten), község Yonne francia départementban, 11 km.-nyire Coursontól, (1891) 956 lak., ama kastély romjaival, amelyben Pierre Courtenay lakott, midőn 1226. a konstaninápolyi császári koronát számára fölajánlották.

Druzkovec

község Horvát-Szlavonországban, Varasd vármegye ivanici j.-ban, (1891) 1413 horvát lak.

Drúzok

Sziria lakói, a Libánon nyugati lejtőin, valamint az Antilibanon hegységekben. Minden valószinüség szerint szir-arab elemekből álló keveréknép, amelyben azonban a szir elemek jóval számosabbak; az is valószinü, hogy indogermán elemekkel vegyültek. Langerhans Pál Sziria többi arabul beszélő törzseitől váltig eltérő emberfajtának irja le őket. Kék szem és vöröses haj meglehetősen gyakori közöttük. Arcvonásaik is merőben különböznek a többi sémi eredetü sziriaiaktól. Barna szembogarak és világosabb szinü hajzatuk miatt már régóta gyanuban vannak, vajjon nem keveredtek-e össze a keresztes hadak német elemeivel, de e nézetet egyébként semmivel sem lehet tovább bizonyítani. A D. ősiségéről különösen ama szokásaik tanuskodnak, amelyeket már a biblia is mint a sémi népek szokásait említi. Rövid, térdig érő, fehér- vagy kékszinü ruhát, továbbá fehér vagy fekete csikos gyapjuszövetből készült felöltőt viselnek. Arcukat hosszu szakáll diszíti. A nők ruhája hosszabb és a derekuk körül övet viselnek. Sajátságos ruhadarabjuk a tantur. Ez cédrusfából, vagy békony bádogból készült szarvalaku fejdísz, amelyet azonban a gazdagabbak ezüstből viselnek s amelyet még drágakövekkel is földiszítenek. Eme fejdíszről egy fátyol lóg le, amely azonban a nőnek csaki s félszemét takarja el. Többnejüségben élnek, a házasságokat, amilyen könnyen megkötik, ép olyan könnyen fel is bontják. Az asszonyok fogolyéletet élnek; evésben, ivásban a D. mértékletesek és tanuk vallomása szerint erkölcs dolgában semmivel sem jobbak, mint a többi keletiek, de nem is rosszabbak. A vendégszeretet is szent kötelesség; a vérbosszuz általánosan divik; a holtak fölött halotti tort ülnek, amelynek befejeztével a rokonok a koporsót sziklasirba teszik. Társadalmi szokásaikban igen sok a formaiság. A köszöntésből és az adott feleletből könnyen ráismernek az idegenre. A tudományokhoz, iparhoz, valamint a művészetekhez kevés érzékük van, iskoláikban csak a Koránt tanulják olvasni. Jogi esetekben az izlám törvényeit követeik. Igy teszik ezt különösen az örökségi esetekben, mikor a nőket az örökségből kizárják, hogy ekként a vagyon a családban megmaradjon. A D. állami élete meglehetősen független, kormányformájuk félig a patriarkátusra, félig pedig a feudalizmusra emlékeztet. A török birodalomtól való függésük is csak csekély adóösszeg lefizetésére szorítkozik. Főnökeik, t. i. a seikek, a törzs legképesebb emberi szoktak lenni, akik azután anyagilat is legjobban állanak. Vérök tisztaságát gondosan őrzik és csak egymás közt házasodnak.

A D. hitvallása a siita tanok tulzó elágazása és az iszlám tanaival oly gyökeres ellentétben áll, hogy valójában csak bajosan lehet D.-at még a mohammedánok közé sorolni. Alaptanuk az isteni lény inkarnációja Ali családjában. Hákim fatimida kalifát mondják Isten utolsó megjelenésének és őt valóságos isten-emberként tisztelik és imádják; azt hiszik, hogy nem halt meg (1021-ben), hanem csak az emberek bűnei miatt eltünt, de ismét visszatér a földre. A próféták és patriarkák hierarkiájáról is különös tanaik vannak. Az iszlám szertartásos törvényeit nem sokba veszik, tanaikat, ugymint misztikus szertartásaikat máshitük elők, kik ellen nagy fanatizmust fejtenek ki, szigoruan eltitkolják. A D. szektájuk alapítójaként Darazi kortársát, Hamzát említik, ki a hit főtanait számos munkában kifejtette. A D. vallását tartalmazó könveket, a hivek titkolódzásának dacára, sikerült európai könyvtárak számára megszerezni. Ezeken alapszik Silvestre de Sacy munkája: Exposé de la religion des Druzes, tiré des livres religieux de cette secte et précédé d'une introduction et de la vie du Khalife Hakem (2 köt., Páris 1838). V. ö. Wolff Fülöp, Die Drusen u. ihre Vorläufer (Lipcse 1845).

Druzsina

(szláv) a. m. társaság, egyesület szóból képezett elnevezés; régente a. m. testőrcsapat; jelenleg Oroszországban a. m. milicia zászlóalj. Bulgáriában a gyalog-zászlóaljat nevezik D.-áknak.

Druzsinjin

Vasziljevics Sándor, orosz iró, szül. Szt.-Pétervárott 1824 okt. 8. (ó-naptár), megh. u. o. 1864 jan. 19. Előbb katona volt, azután a hadügyminisztériumban szolgált, de 1851. ettől az állásától is megvált s kizárólag az irodalomnak élt. Különösen elbeszélései által szerzett magának jó nevet, melyek közt kiváló szépségü a Polinka Szaksz c. regény. Figyelemre méltók a nyugat-európai regényről irt kritikai cikkei is, valamint Shakespeare-fordításai (Coriolan, Lear király, III. Richard). Összes művei 1868. jelentek meg Szt.-Pétervárott 6 kötetben.

Dryadeae

(növ.), l. Magcsákónemüek.


Kezdőlap

˙