(Dsebado), a Gabeszi-öböl bejáratánál fekvő, Tuniszhoz tartozó négyszögletes sziget; kerülete 155 km. DNy-on csak 1/2 km. széles szoros választja el a száraztól; ennek is 1/3-át egy kis sziget tölti ki. Az esőktől gyakran öntözött sziget kitünő szőlőt, fügét, gránátalmát és mandulát terem, olajbogyóinak jósága hires; datolyái középszerüek. A lakosok, a Beni-Mzabbal egy törzshöz tartozó berberek (40 000) jó földmivelők, halászok és kitünő gyapjukelméket készítenek. Legnagyobb helységük: esz-Szuk, az északi part közelében van. D.-t, a régiek Meninx-ét, Scylax Bracheionát, v. a lotofagok szigetét, 6 erőd védi; 1881 óta a franciák tartják megszállva.
(Sott el-), 5000 km2 területet elfoglaló, ki-kiszáradó sós tó Tuniszban; 20 km. széles és 46 m. magas homokos domb választja a Gabeszi-öböltől. Mivel 15 m.-nyire fekszik a Földközi-tenger szine alatt, Roudaire francia mérnök a tenger vizét rá akarta ereszteni, de tervét nem valósíthatta meg.
(arab) a. m. dsida; D.-ojunó a beduinoknál kedvelt harcjáték, amelyben a lovasok a D.-re a penge helyébe labdaalaku vánkost téve, egymás ellen vágtatnak s a D.-del egymást a nyeregből kizökkenteni iparkodnak.
város Badaksanban, a Kokcsa felső völgyében, mintegy 2000 lak. 1820. Badaksan fővárosává lett, ujabban azonban a khán ismét Feizabadba tette át székhelyét.
(arab), Egyiptomban a Delta áradásakor használt csónak, két árbóccal és azokon latin vitorlával.
l. Dsaiszalmir.
(Jegla), gabonamérték Zanzibarban = 1543/4 kg. vagy 206 714 lit.
pasa (Achmed), török államférfiu, szül. Damaszkuszban 1850. 1860-64. a Boszporus melletti Kuleliben lévő kadét-iskolába, 1864-69. a Pera melletti Pancaldi hadiskolájába járt, aztán táborkari ezredes és a szultán hadsegéde, majd montenegrói követ lett. Azokért a hasznos szolgálatokért, amelyeket táborkari főnök korában Krétában a csapatoknak tett, 1890. Kréta musirjévé és főkormányzójává nevezték ki, 1891 szetp. 3. pedig Kiamal pasát követte a miniszterelnöki széken, és a szept. 8. nyilatkozatban arról értesítette a külhatalmakat, hogy a személyváltozás a portának külügyi politikájának irányára nem lesz befolyással, 1893. a fekete sasrendet kapta a porosz királytól, a szultán pedig kegyének jeléül fizetését is felemelte. Irt egy munkát a török hadviszonyokról, a mely a francia fordításban is megjelent: État militaire Ottoman depuis la fondation de l'empire jusqu'á nos jours (Paris, 1882, 1 köt.) cimmel.
pasa, a mai török társadalom egyik kiváló alakja. Ifju korában mint szofta, teologiai, történelmi tanulmányokkal foglalkozott, és irt egy török grammatikát, mely mai nap is a legjobbak közé tartozik. Kiváló munkája a törökök történetét tárgyaló nagy műve, mely az ujabb e nemü iratok közt a legkiválóbb helyet foglalja el. Több éven át volt igazságügyminiszter is, legujabban a legfőbb tanács elnökévé nevezték ki.
12 860 km2 területü török vilajet (1888) 325 800 nagyobbára ker. és görög lak., amely Kréta és Számosz kivételével az Egei-tenger összes török uralom alatt álló szigeteit magában foglalja. A váli székhelye Khioszon van. Öt járásra, vagyis szandsákságra oszlik; ezek: Biga, Midillü, Szakisz, Isztanköi és Rodosz.