Durandi

Jakab, olasz költő és történész, szül. Sta-Agatában 1737 jul. 25., megh. mint a szardiniai kormány kamara-elnöke 1817 okt. 28. Históriai munkái közül felemlítendő: Sulla storia degli antichi popoli dell' Italia (Torino 1769); drámái összegyüjtve Opere dramatiche c. alatt jelentek meg (Torino 1766).

Durando

1. János, olasz tábornok, szül. Mondoviban 1804 jun. 23., meghalt Firenzében 1869 máj. 27. Belgiumban lépett a Murat Akhilles által idegenekből alakított légióba; 1832-35. pedig Portugáliában és Spanyolországban harcolt. 1848. a pápai, 1859. és 1866. pedig mint tábornok küzdött az olasz seregek élén Ausztria ellen.

2. D. Jakab, olasz tábornok és államférfiu, az előbbinek öccse, szül. Mondoviban 1807. Jogi tanulmányainak végeztével, Anfossi, Brofferio és másokkal egyetemben politikai összeesküvésbe keveredett, minek folytán 1831. Svájcba s innen Belgiumba kellett menekülnie. Itt találkozott János bátyjával (l. o.), kivel együtt Murat Akhillesnek idegenekből alakított légiójába lépett. 1832. kitünt Portugáliában Dom Miguel ellen, 1835-ben pedig Spanyolországban küzdött a karlisták ellen. Ezredessé előléptetve 1843-ig maradt a pirenei félszigeten, mire 1844. kiadta a: De la réunion de la péninsule ibérique par une alliance entre les dynasties d'Espagne et de Portugal (Marseille) c. művét. Piémontba visszatérve, Mondoviba internálták. Ott irta a Della nazionalitá italiana (Páris 1846) c. munkáját, mely az egységes s alkotmányos Olaszországnak eszméjét oly meggyőzőleg fejtegette, hogy egy csapásra népszerüvé vált s műve pár hét alatt 7 kiadást ért. A kormány azonban kénytelen volt a szerzőt, Ausztriára való tekintetből, hazájából kitiltani. D. csak 1847. térhetett vissza s ekkor munkatársa lett az ujonnan alapított L'Opinione napilapnak, mire Cavour, Santa Rose és Brofferióval együtt arra kérte Albert királyt, hogy szabadelvü alkotmányt adjon Piemontnak. Az 1848. szabadságharc kezdetén önkéntes csapat élén tört be Lombardiába és a novarai csatában mint Albert király szárnysegéde működött. Viktor Emánuel alatt is hű maradt a nemzeti párt hitvallásához, Cavour-ral benső barátságot kötött és 1855 máj. 31-től kezdve néhány hónapig (mint Lamarmora helyettese) a hadügyminiszteri tárcát kezelte. 1856. kinevezték szárd követté a portához, és az ő érdeme, hogy a szultán az uj olasz királyságot már 1861. elismerte. Ratazzi miniszteriumában (1862) mint külügyi miniszter szerepelt. 1860. kinevezték szenátorrá, 1861. pedig tábornokká és a legfőbb katonai törvényszék elnökévé. 1884. pedig a szenátus elnöke lett.

Durandus

de Sancto-Porciano Vilmos, l. Durand de St.-Pourçain.

Durangit

(ásv.), arzenát a következő összetétellel: Al2O3.As2O5 + 2(Na F); egyhajlásu rendszerbeli veresessárga kristályokban Mexikóban terem (Durango: Coneto).

Durango

1. egyike Mexiko államainak Sinaloa, Chihuahua, Coakuila, Zacatecas és Jalisco közt, 98 470 km2 területtel, (1890) 265 931 lak. A mexikói fensik nyugati oldalán, a hegygerincektől és hegylépcsőktől alkotott Sierra Madretól beágazva, zord és hegyes föld, amely 1000-2000 m. átlagos magasságu. Vizei egyrészt a Nagy-oceánba, másrészt az állam keleti határán fekvő Mapimi nevü lagunába folynak; ez utóbbiba torkollik a rio de Nazos, amely felső részeiben de las Palomas, de Santiago stb. neveket visel. Felülete mutatja, hogy éghajlata inkább hüvös mint forró; magasabb részeiben télen át a hó és jég igen gyakori. Egyes részei puszták, mások jó legelőhelyül szolgálnak és ezeken különösen a juhtenyésztés igen virágzó. A főtermékek a kukorica (120 millió kg.), pamut (3 millió kg.), buza, bab és árpa. Legnagyobb jövedelmet azonban a primitiv művelés alatt álló arany-, ezüst-, réz-, ólom- és különösen a rendkivül gazdag vasércbányák hajtanak. A lakosságnak csak csekély része fehérbőrü (tulnyomóan spanyol), a nagyobb rész indus; ez utóbbiak jórésze még ma is nomád- és rablóéletet él. Az indusok közt 3 törzset különböztetnek meg, ezek a tepehuak, acakhak és csicsimekek; mindegyik számos kisebb törzsre oszlik. A forgalom az utak veszélyességénél fogva csekély jelentőségü. Emelkedni fog, ha a fővároshoz vezető vasut elkészül. Fővárosa; D. - 2. D. az ugyanily nevü mexikói állam fővárosa, 805 km.-nyire Mexikótól, 2000 m. magasban az é. sz. 24°4' alatt, (1890) 24 800 lak., Casa del Apartadoval (az arany és ezüst kiválasztására), dohánygyártással, csinos kapitoliummal. Közelében az El Cerro de Mercado nevü vasérc-hegy és hatalmas vasérc-telepek vannak. A XVI. sz.-ban alapított város egyenes utcákból áll, közepén a plazával; eredetileg Guadiana-nak, ujabban Ciudad de Victoriának hivják. V. ö. Hamilton: Mexican. Handbook. - 3. D. járási székhely Biscaya spanyol tartományban, 30 km.-nyire Bilbaotól, a D. szép völgyében, vasut mellett, (1887) 3713 lak. A karlista háborukban, mivel a Tolosából Bilbaoba vezető főuton fekszik, mindig nagy szerepet játszott. Közelében, magános sziklán, a XV. sz.-ban rekonstruált régi Echeburu nevü kastély áll. - 4. D. La Plata county székhelye Colorado É.-amerikai államban, (1890) 2726 lak., bányászattal.

Durante

Ferenc, olasz zeneköltő, szül. Fratta Maggiore-ban (a nápolyi királyságban) 1684 márc. 15., megh. Nápolyban 1755 aug. 13. A szegények konzervatóriumán Greco Kajetántól, majd a szent Onufriusról nevezett iskolán Scarlatti-tól tanult; római tanulmányévek után 1718-42. a sz. Onufrius igazgatója, majd a Loreto-i szt. Mária igazgatója lett s a régi olasz zene egyik dicsősége. Noha a dallamas nápolyi iskola tagja: szinte kizárólag egyházi zeneműveket irt, mégpedig a római ellenpontozó iskolát is követvén. Kéziratban maradtak fenn művei: a párisi konzervatóriumban 13 mise, 16 zsoltár, 16 motett, továbbá himnuszok, 12 madrigal, 6 zongoraszonáta, a bécsi udvari könyvtárban pedig Lamentatio-k. Zongoraműveiből Schletterer rendezett kiadást.

Durante

(lat.) a. m. tartama alatt; p. D. minore aetate kiskoruság alatt; D. viduitate, özvegység alatt; D. vita, életében; D. lite, a per tartama alatt; D. causa durat effectus, mig az ok tart, nem szünik meg az okozat sem.

Durantis

Vilmos (közönségesen; Speculator), francia jogtudós, szül. Puimissonban (Languedoc) 1237., megh. Rómában 1296 nov. 1.; tanult Bolognában, kanonjogi tanár volt Modenában, azután fontos pápai hivatalt kapott Rómában s 1286-ban mendi (Languedoc) püspök lett. 1295. a pápa ujra Rómába hítta romagnai helytartónak. Főjogi munkája: Speculum judicale, mely mintegy negyven kiadást ért (legjobb ezek közt az 1612-ki). Még ismertebb D.-nak Rationale divinorum officiorum c. liturgiai munkája, melynek régebbi kiadásai, különösen a mainzi 1459-ki a könyvnyomtatás mesterségének leghiresebb termékei. Felemlítendő még D.-tól: Breviarium (Róma 1474).

Duratio

(ujlat.) a. m. megkeményülés.

Durazno

Uruguay egyik départementja a köztársaság középső ré szében a rio Negro, rio Yi, San José és Florida közt, 14 315 km2 területtel, (1889) 23 696 lak., nagyobbára puszta és csaknem kizárólag állattenyésztésre alkalmas. Fővárosa D., a rio Yi balpartja közelében, mintegy 2000 lakossal. 1821. alapíttatott.


Kezdőlap

˙