Égalitaires

v. Travailleurs É. (franc., ejtsd: travajjőr egaliter), francia kommunisták a negyvenes években, akik Baleuf nézeteihez ragaszkodtak, de őt követeléseikben mégis tulhaladták, amennyiben ellenzék a házasságkötést és családalkotást és nemzeti műhelyek felállítását sürgették.

Égalja

tág értelemben az égboltozat alsó része, szorosabb értelemben az a vonal, hol a föld és az égboltozat érintkezni látszanak, tehát amelyen ha egy csillag átlép, többé nem látjuk: lenyugszik (nap). L. Horizon.

Égalji kúra

l. Éghajlati kúra.

Egan

(ejtsd: igen), 1. Ede (borostyánkeöi), volt országos tejgazdasági felügyelő. Irországból származott hozzánk. Atyja a Vas vármegyében fekvő borostyánkői uradalmat megszerezvén, ott kezdte meg gyakorlati működését és fáradhatatlan buzgósággal sok javítást tett a meglehetősen elhanyagolt birtokon. Később az országos tejgazdaság felügyeletével bizták meg, amely minőségében igen sokat tett ez iparág, valamint a sajtipar felvirágoztatására. nagy tevékenységet fejtett ki továbbá a havasi gazdaságnak hegyvidékeinken való meghonosítása körül. Erre vonatkozólag felolvasást is tartott az akadémia közgazdasági osztályában. Az 1885. kiállításunk alkalmával E. számos külföldi szakférfiunak az ország legjelesebb gazdaságait mutatta be. 1890. lemondott állásáról s Németországba ment. Érdemei elismeréseül nemességet nyert. Különféle szaklapokban magyar és német nyelven megjelent, főleg a szarvasmarhatenyésztés és tejgazdaság körébe vágó cikkein kivül, művei következők: Die Stellung der Milchwirthschaft in heutigen landw. Betrieb. Vortag gehalten am 11. März. 1882, im Club d. Landwirthe zu Budapest, Bpest 1882. - Jelentés a tejgazdaság terén 1883. tett intézkedésekről, Bpest 1884; (u. az németül 1884.). - Die milchwirtschaftlichen Bestrebungen in Ungarn. Bréma 1884. - Magyarország tejgazd. termelésének és kereskedésének mai helyzete, Bpest 1885. - Az orsz. tejgazd. felügyelőség feladata, eddigi működése és céljai a jövőre nézve. Bpest 1885. (névtelenül). - Die Hochschule für Bodenkultur in Wien u. ihre falschen Propheten. Bpest 1886. Tejszövetkezeti alapszabályminta. Bpest 1886. Román szomszédaink. Bpest 1886. - A tejgazdaság fontossága Erdély marhatenyésztési viszonyainak fejlesztésére. Előadás az erd. gazdák 1887 okt. 18. Deésen tartott III: vándorgyülésén Kolozsvár. - Magyarország tejgazdaság terén az 1886. éven tett intézkedésekről. Jelentés a miniszterhez. Bpest 1887. - A tejgazd. érdekeket előmozdító orsz. egyesület alapszabálytervezete. Bpest 188-ban (névtelenül). - A tejgazdaság terén 1887. és 1888. években tett intézkedésekről. Jelentés a Miniszterhez. 1889. - Az erdélyi szarvasmarhatenyésztés feladatai. Az erd. gazd. egylet állatkiállítási szakosztályának 1889. évi közgyülésén tartott előadás. Kolozsvár 1890. - A marha-tüdővész (ragályos tüdőlob) veszélye Magyarország mezőgazdaságára. Az orsz. gazd. egyesület tejgazd. szakosztályának 1889 febr. 20-iki közgyülésében tartott előadás. Bpest 1890. - Kárpátaink közgazdasági hivatása. Intő szó a Magyarorsz. havasi gazdaság fejlesztése érdekében. A tud. akadémia nemzetgazd. bizottságnak gyülésén 1890 márc. 8. tartott előadás. - A tej a fővárosban. Az orsz. közegészségi egyesület gyülésén 1889 nov. 28. tartott előadás. - Das ungarische Pferd. Berlin 1893. Közelebb magyar nyelven is megjelent.

2. E. Pierce, angol beszélyiró, szül. Londonban 1815., megh. u. o. 1880 jul. 6. Atyja, E. Pierce, (aki Life in London, Tom and Jeny stv. cimü elbeszélései által szintén hirnévre tett szert) a művészeti pályára szánta, de E. hajlamait követve az irodalmi működésre adta magát. Első regényeiben: Robin Hood (1838), Wat Tyler (1841) és Paul Jones (1842), a Walter Scott által megalapított hisztoriko-romantikai iskola irányát követte, de már akkor a szenzácionálisra való tehetségének adta jelét. Ezen irányu elbeszéléseit és regényeit a London Journal és Hime Cirle c. regényfolyóiratokban közölte, melyeket 1849-54. maga szerkesztett; könyvalakban megjelent regényei: Imogen, The poor girl, Fair Lilias. Mint fametsző az Illustrated London News számára is dolgozott. Magyarul megjelent: A szép Lilias vagy élet a halálban. Ford. T. M. (Budapest 1874).

Égard

(franc., ejtsd: égár) a. m. tekintet, tisztelet, figyelem.

Egau

45 km. hosszu mellékvize a Dunának: Württembergben Neresheim mellett ered és Höchstädtől DNy-ra torkollik.

Egbell

(Gbelli, Gerbely), nagyközség Nyitra vmegye holicsi j.-ban, (1891) 3079 tót lak., keményítő-gyárral, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Egbert

v. Ekbert angol-szász király, fia volt Ealmund kenti királynak. 787. Berrthric wessexi király elől Nagy Károly udvarába menekült, honnan 800., Berrthric megöletése után tért vissza Angliába. Most ő lett Wessex királya, majd a többi angolszász királyságokat is uralma alá hajtván, ő először vette fel Angolország királyának cimét. Megh. 836.

Egbira-hima

a Nigir és Tsadda folyók egybeömlésénél (Afrika) lakó négertörzs neve.

Égbolt

Közvetlen érzéki benyomásaink szerint lelapult félgömbhéj, mely a látás határa mentén a földön nyugszik. Az elméleti okoskodások által nem befolyásolt természet embere ugyanis az égboltban nem tökéletes félgömböt lát, hanem nyomott boltozatot, melynek zenit pontja tetemesen közelebb áll az észlelőhöz, mint a horizont vonala. Vitás kérdés még ma is, vajjon ezen benyomás érzéki vagy itéletbeli csalódásra vezetendő vissza, vagy vajjon érte csupán a légperspektiva okolandó-e? Annyi bizonyos, hogy ezen tüneménnyel szorosan összefügg ama tény is, hogy a horizonthoz közel a Nap és Hold korongja sokkal nagyobbnak látszik, mint a zenit szomszédságában, holott pontos csillagászati mérések nem adnak különbséget a korong nagyságában, ha ez különböző magasságokban áll. Malebrandhe és Euler szerint ennek oka az volna, hogy távolsági itéletünket vertikális irányban nem támogatja szemmértékül használható tárgy, mig ezek a horizont mentén bőven megvannak és igy ezek a horizont mentén bőven megvannak és igy elég pontos távolságbecslést engednek. Az É. pontosabb alakját először Smith Róbert adta meg, miután ezt Treiber 1672. teljesen téves alapon meghatározni iparkodott. Ha ugyanis a horizont és zenit távolságának felező pontját szemmérték szerint az égen beállítjuk, ezt nem 45, hanem csak 23°-nyi magasságban fogjuk találni. Ebből következik, hogy az É. nem félgömbnek, hanem oly gömbsüvegnek tekinthető, melynek magassága a sugárnak csak 6/37-ét, kerekszámban 1/6-át teszi. Innen van azután az is, hogy hullócsillagoknak s hasonlóknak magassági becslései; még ha ezek szakemberek kezeiből is kerülnek ki; kivétel nélkül tulságos nagyok, mert hiszen mi, mint említők, 45° magasságunak gondoljuk, ami tényleg csak 23° magassággal bir. Ezzel még nincs eldöntve ama kérdés, vajjon az É. tényleg gömbsüvegnek tekinthető-e, mert egyes, bár eddig szórványos megfigyelések arra látszanak mutatni, hogy komplikáltabb alakra kell gondolnunk; igy különösen valószinü, hogy az É. pontosabb alakja ugynevezett kagylósgörbe forgásából keletkezett boltozattal azonosítandó. A csillagászatra és annak pontos meghatározásaira nézve az égbolt és éggömb közötti különbség teljesen közömbös, mert a csillagok helyét ott kizárólag egy ideális gömbre vonatkoztatjuk, melynek középpontját a megfigyelő foglalja el.


Kezdőlap

˙