Egyházalkotmány

l. Egyházszervezet.

Egyházas-Hetye

kisközség Vas vm. kis-celli j.-ban, (1891) 746 magyar lak. Itt született 1776 máj. 7. Berzsenyi Dániel.

Egyházatyák

l. Szentatyák.

Egyház elsőszülött fia

Chlodwig frank király kitüntető cime, melyet a pápától 496-ban kapott, midőn a keresztény vallást felvette és Remigius püspök által megkereszteltetett. Ez okból neveztetik Franciaország is az egyház elsőszülött leányának. A francia királyok másik megtiszteltető neve: Rex christianismus legkeresztényibb király, melyet XI. Lajos (1461-83) kapott II. Pius és II. Pál pápáktól annak emlékére, hogy Chlodwig volt az első germán király, ki a kat. egyházhoz és nem az ariánsokhoz tartozott.

Egyházfenség

(staatliche Kirchenhoheit) az államnak joga, melynél fogva intézkedéseiben az államéletet érintő, habár a vallással összefüggő, s ép azért az egyház által körébe vont, vagy magának vindikált viszonyok szabályozásában semmiféle egyházi tekinteteknek alárendelve nincs. Az államnak ez a joga kétségtelen, s az államnak mint az egyháztól teljesen független és önálló alanynak természetes attributuma. A jognak tagadása az állam önálló alanyiságának tagadásával azonos, sőt azonos az önálló államnak mint ilyennek negációjával, mert önálló állam és függőség egymást kizáró fogalmak. Hogy azután az állam ezt a jogát miként gyakorolja, tekintetbe veszi-e és mennyiben a kebelében létező egyházak vagy ezek valamelyikének kivánalmait, az az ő dolga és joga. A tekintetbevétellel nem jogi kötelezettséget teljesít, hanem jogát gyakorolja. Az E.-ból folyó jogoknak minkénti gyakorlása képezi az államnak egyházpolitikáját.

Egyházfi

az egyház szolgálatában álló oly férfi, ki a templomi istentiszteletnél, vallásos szertartásoknál p. keresztelésnél, temetésnél, urvacsoraosztásnál a lelkészek körül némi szolgai teendőket végez, a szent edények tisztántartásáról, a önkénytes adományok befogadására szolgáló perselyekről, néhol ily adományoknak (kis csengetyükkel ellátott zacskók körülhordozásával) gyüjtéséről gondoskodik, a templomi gyertyákat, lámpákat meggyujtja, eloltja, a templom tisztántartása, az ajtók zárása iránt intézkedik. Sok helyütt a német Kirchendiener vagyis egyházszolga néven nevezik az E.-t.

Egyház-Gelle

kisközség Pozsony vármegye alsó-csallóközi j.-ban, (1891) 240 magyar lak., régi templommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Egyházgyász

(luctus), a nyilvános isteni tiszteletnek megszüntetése (Cessatio a divinis), az egyházjog szerint elrendelhető, ha az államhatalom részéről az egyházon sérelem ejtetett.

Egyházhatalom

(potestas ecclesiastica), azon jogosítványok összege, amelyet Krisztus egyházának, feladatai teljesíthetése végett adott. Az egyház első feladata a hiveknek az üdvösségre vezetése. Ezen feladat első sorban a hivek lelki világát érinti, mivel azonban az egyház e feladatának teljesíthetése végett a Krisztus által hirdetett tanítást eredeti tisztaságában fenn kell tartani, mivel tehát külső viszonyainak rendezése és intézése is képezi feladatát, azért az egyházi hatalom működési köre belsőre (forum ecclesiasticum internum), és külsőre (forum externum), osztatik. Az E. működése tárgyait tekintve, kegyosztó, tanító és kormányzó hatalom (potestas ministerii, magisterii et regiminis). A kegyosztó hatalom a papi renddel, mint ilyennel kapcsolatos és azzal járó hatalom, a tanítói hatalom a tanítást, a tan tisztaságának fentartását, a prédikálást öleli fel, a kormányzó hatalom a törvényhozásra, biráskodásra s igazgatásra terjed ki. Mindezen hatalmat az egyház alapításától kezdve gyakorolta, amennyiben az apostolok vitákat eldöntöttek, a községeket megvizsgálják, büntetéseket alkalmaztak, az egész fegyelmet kezelték, s emellett természetesen tanítottak, prédikáltak s a kegyosztó hatalmat állandóan gyakorolták. Ez E. gyakorlása képezvén az egyház célját, természetes, hogy az egyház szervezete és az E. között szoros kapcsolat áll fenn. Ezért képezi az egyház szervezetét a hierarkia ordinis és jurisdictionis. A kegyosztó, tanító és kormányzó hatalom megkülönböztetése a gyakorlatban azért bir jelentőséggel, mivel az E. ezen ágai az egyházi szervezetben lehetnek különböző közegeknek birtokában, s lehetséges ezen szervezetben az is, hogy a hatalom nagyobb fokával van a hierarkiai fokozat bizonyos tagja felruházva, mint ezen fokozat más tagja. Ez magyarázza meg p. a püspöki fokozatból kifejlődött történelmi alakzatokat, a primási, a patriárkai méltóságot stb. A katolikus egyház tanítása szerint egyházhatalom csak azokat illeti meg akikre az jogszerüen át lett ruházva s ezek pedig képezik a klerust, szemben a hivekkel, a laikusokkal. A keleti egyház tana szerint szintén az E. hármas felosztását kell megkülönböztetni és azt, hogy az E. a hivektől különböző papi rendnek lett adva Krisztis által. Az evangelikus egyházak alaptanai szerint szintén létezik az E., mint az evangélium hirdetése, a kegyszerek kiszolgáltatása, egyházi rendtartások kibocsátása s az egyházak igazgatásának joga, azonban az E. nem egy külön papi rendnek lett adva, hanem az összes egyháznak. L. Hierarkia, Papi rend.

Egyházhelyi nemesek

Erdélyben az u. n. nobiles unius sessionis, nemesek voltak ugyan, de több, különösen közjogi előjogokból ki voltak zárva, melyek csakis a birtokos nemességet illették. Ha legalább két jobbágyuk nem volt, adót is tartoztak fizetni, sőt későbben, az 1753. évi febr. 5-iki és 1766 ápril 14-ik rendeletek szerint az adómentesség tiz jobbágyhoz volt kötve.


Kezdőlap

˙