Elementáris

(lat.) a. m. az elemekhez, különösen tudás elemeihez, kezdetéhez tartozó. E. kő a. m. pirit.

Elementum kő

a nemes opálnak régi neve, mi valószinüleg arra vonatkozhatott, hogy régente elemnek vagyis egyszerü testnek tartották.

Elemér

1. Német-E., nagyközség Torontál vármegye nagy-becskereki j.-ban, (1891) 1251 német lakossal, vasuti állomással, pósta- és táviróhivatallal, póstatakarékpénztárral. - 2. Szerb-E., nagyközség u. o., (1891) 3428 szerb lakossal, vasuti állomással.

Elemér

Régi magyar személynév, mely az Árpádok korában Ilemer, Ilemyr, Ilmer és Elemeres vagy Elemerus alakban is előfordul, sőt egy 1264-ki oklevélben a Vezekén nembeli Sikusd fia Salamonnak, egy sopronmegyei nemesnek ipját Ilmar néven találják, ami arra mutat, hogy e név alighanem összefügg a finnek egyik mondai hősének, Ilmarinennek s a permiek főistenének, Inmarnak, vagyis Ilmarnak a nevével. Ugy látszik tehát, hogy a régi magyarságnál is volt egy Ilmar vagy Ilmer nevü mitikus alak (Elmpi) s ennek a neve vált később közönséges személynévvé.

Elemi

(növ.), kelet-indiai szó, a magyar szóval csak történetesen egyhangzásu; tulajdonképen a balzsam fajtája. Különböző melegtartományi fa sebéből szivárog ki. Megszáradva különböző lehet. Az E. Bengalense a Balsamodendron Roxburghii Arn. (Amyris Agallocha Roxb.) terméke; az E.Brasiliense v. occidentale (gummi seu resina E.). L. Icica, Elemifa Benkő szerint a. m. Amyris elemifera L., (l. o.); Elemi-gyanta. l. Amyris. Manilla-E., l. Kanárifa; mexikói v. veracruzi E., az Amyris elemifera terméke. Az E.-t firniszhez használják, hogy a készítendő tárgy hajlékonyabb legyen. Kenőcsbe is adják (balsamum Arcaei, hogy a makacs vagy régi kelés genyedését elősegítse.

Elemi csapás

oly esemény, mely a természet erőinek (elemeinek) működése folytán szokott bekövetkezni. Amennyiben az E. hatása kellő gondosság által sem kerülhető el, az azáltal lehetetlenné vált teljesítés alól a kötelezett szabadul.

Elemi fogalom

a filozofiában az alapfogalom (l.o.) neve.

Elemi gyanta

l. Elemi és Amyris.

Elemi harcászat

a csapatok mozgatását és a fegyverek mikénti alkalmazását tárgyalja; tágabb értelemben azon alapelvekkel foglalkozik, melyek a terep, az ellenség müködése s egyéb viszonyok tekintetbe vétele mellett, a hadműködések végrehajtása alatt követendők.

Elemi projekció-módszerek

E.-nek nevezzük azokat, melyeknek alapját a látóprocesszus matematikai absztraktuma képezi, tehát az általános centrális projekciót összes speciális eseteivel. Az általános centrális projekciónál meghatározott viszonylagos helyzetben adva van egy pont, C mint centrum és egy sik, S mint képsik. Egy tetszőleges térbeli pontnak, P-nek képét, P'-t megtaláljuk mint a CP vetítő sugárnak metszéspontját a képsikkal. A P meghatározza képét P'-t, de nem megfordítva; a P meghatározására tehát a képen kivül még más adat is szükséges. A projekciórendszert, mely eddig csak a C és az S-ből állt, kiegészítjük még egy egészen tetszőleges U sikkal, melyet rögzött siknak nevezünk és melynek metszésvonalát az S sikkal, t-vel jelöljük. A képsiknak tetszőleges S pontja és a rögzött siknak tetszőleges U pontja, képe S', illetőleg U' által teljesen meg van határozva, mert az S összeesik az S'-tel, mig az U pont a CU' egyenes metszéspontja az U sikkal. A térelemek (pont, egyenes és sik) ábrázolását, a képsikban fekvő adatok által való meghatározását, az egyenes ábrázolására vezetjük vissza. Egy tetszőleges g egyenes a képsikkal meghatározza nyompontját S-et, a rögzött sikkal meghatározza rögzött pontját U-t. A képsikban megadott S és U' általában nemcsak a g képét g'-t határozza meg mint az S és U' összekötő vonalát, hanem magát a térbeli g egyenest is, mint a képük által teljesen meghatározott S és U pontok összekötő vonalát. Ha a g vetítősugár, akkor S és U' összeesik.

A tetszőleges térbeli P pontnak megadjuk képét P'-t, valamely, a P-n keresztül menő, SU'' által meghatározott g egyenes képén, a P pont tehát mint a g egyenes és a P vetítősugarának metszése van meghatározva. A tetszőleges P sik meghatározására szolgál két egymást metsző egyenes. Mint ilyen általában az s és u egyenes, a P-nek metszésvonala az S, illetőleg U sikkal használható, mint oly két egyenes, mely képe által teljesen meg van határozva. Az s és u egyenesek természetesen a t egyenesen találkoznak. Ha a P sik vetítősik, akkor az s és u' összeesik. Ez az ábrázolás nem alkalmazható oly egyeneseknél, melyek a t-t metszik és oly sikoknál, melyek a t-n keresztül mennek, még pedig azért nem, mert az első esetben az S és U pontok, melyek az egyenes meghatározására szolgálnak, a t-nek valamely pontjában összeesnek; a második esetben a sikot meghatározó s és u egyenesek összeesnek a t-vel, tehát sikot nem állapítanak meg. E kivételes esetekben az egyenesnél megadjuk annak képét g'-t, ez a g' t metszéspontban szolgáltatja a g-nek egyik pontját. A g maga meg lesz határozva, ha még egy másik pontját ábrázoljuk a fentemlített általános módon. A sik esetében t egyenese lesz az ábrázolandó siknak, amelynek teljes meghatározására még egy t-n kivül fekvő tetszőleges pontja szolgálhat.

Ez az ábrázolás mindig meghatározott, ha csak az S és U sikok egmástól különbözők és a cerntrum C azok egyikében sem fekszik. A közönséges centrális projekcióban a végtelenben fekvő sik szerepel, mint U, a tetszőleges g egyenesnek rögzött pontja a végtelenben fekvő pontja, ennek képe az egyenes iránypontja és az egyenest meghatározó adatok a nyompont és az iránypont. Egy tetszőleges siknak rögzött egyenese a végtelenben fekvő egyenese, ennek képe a sik irányvonala és a sikot meghatározó adatok a nyomvonal és az irányvonal. A kivételes eseteket képezik itt a képsikkal parallel egenesek és sikok. Parallel projekcióban az egyenes és a sik ábrázolása nyompont és iránypont, illetőleg a nyomvonal és irányvonal által azért lehetetlen, mert ott a centrum a végtelenben fekvő rögzött sikban fekszik. Ebben az esetben a meghatározás rendesen két parallel-projekció segítségével történik. De egy parallel-projekció is meghatározott lehet, ha rögzött siknak bármely végesben fekvő sikot veszünk; legcélszerübben és leggyakrabban egy parallelsikot a képsikhoz.


Kezdőlap

˙