Élősövény

v. élőkerítés alatt élőfák v. cserjékből alakított kerítés értendő. Élőfákkal v. cserjékkel majort, szérüskertet, gyümölcsöst, konyha- és erdőkertet, legelőt, szőllőt, erdőt, szántóföldet stb. lehet körülkeríteni, utat vagy vasutat szegélyezni vagy birtokhatárt megjelölni. A körülkerítés a körülményekhez képest olló alatti É.-nyel, sarjsövénnyel, sudaras fákkal vagy vegyest sudaras és sarjfákkal történhet. A fatenyésztés e nemeit együttvéve gazdasági fatenyésztés elnevezés alatt szokták összefoglalni.

Olló alatti sövény alakítására legalkalmasabb a galagonya (Crataegus) nevü cserje, mert az ollóval való nyesegetést jól megtüri, sőt sürüvé teszi, tüskésségével jó védelmet szolgáltat, hosszu életü és szép alakot vesz föl. Jó olló alatti sövényt ad továbbá a gyertyánfa, a mezei juharfa s a tiszafa (Taxus), melyek élőfalak alakítására a francia kertészetben alkalmaztatnak; megfelelő helyen a lucfenyő is jól használható ily kezelés mellett. Mielőtt az E. megalakítására rendeltetett csemetéket kiültetik, a talajt ősszel jól meg kell munkálni, sőt még előnyösebb annak forgatása, mire tavasszal az ültetés mintegy 12-15 cm.-nyi távolságban következik, azontul gondoskodva, hogy a gyom el ne nyomja a csemetéket. Augusztus hóban visszakurtíttatnak, jövő évben összekötözik az ágakat, hogy mindjárt a földtől fogva jó sürü legyen a kerítés. Ezentul is folytonosan irtani kell a gyomot s a nyesegetés e célra szerkesztett nagy ollóval, a sövényollóval történik. Ügyes kéz a nyesegetés segélyével igen szép, sürü sövényt létesíthet. Kert, nevezetesen gyümölcsös és faiskola, erdő és konyhakertnek az É. nem alkalmas kerítésnem, mert bármily nagy vigyázat mellett is hézagossá válik idővel, ugy hogy a nyul, baromfi stb. keresztüljárhat rajta, ha hézagok támadtak benne, azok nem igazíthatók ki; évelő gyomok, nevezetesen a tarack fészkel benne, sok tért foglal, sokáig tart, mire annyira felnő, hogy jó védelmet szolgáltasson; végül nem is olcsó, mert megalakítása alkalmával a megmunkáltatás, azontul pedig a nyesegetés viszonylagosan sok költségbe kerül, más hasznot, mint kerítést, pedig nem szolgáltat.

Sarjsövény valamely sarjadzóképességgel biró fanemből alakítható, mely bizonyos időközökben levágatván, a tuskók ismét kihajtanak. A sarjsövények szélessége nagyobb, mint az olló alatti sövényeké s az 2-4 m. között váltakozik. A sarjsövényt gyakran akként alakítják meg, hogy a bekerítendő térség körül ősszel árkot ásnak, az árokhányást eligazítják s arra azután tavasszal kiültetik a csemetéket, többnyire 1-4 sorban, melyek a sarjnövényt szolgáltatni fogják. Ha a csemetéket két vagy több sorban ültetik ki, akkor a sorközöknek 30-50 cm. távolságot adnak, a csemeték közötti köz is hasonló lehet. Célszerü a sarjsövény másik oldalát is árokkal szegélyezni. A faiskolában gondosan fölnevelt 2-3 éves csemeték kiültetése után a gyom eltávolítása s a sor közök elég gyakori kapálása a sövény jó diszlését lényegesen előmozdítja. Ha a csemeték 8-10 éves kort értek el és nagyon is magasra nőve környezetükre nagy árnyékot vetnek, akkor jó közel a földhöz levágják őket, amivel egyuttal a jövő sövény alapja vettetik meg, mert a tuskón uj hajtások fognak keletkezni. Ha azt óhajtjuk, hogy a sövénnyel körülkerített terület védtelen ne maradjon, két sövénysor esetén csak az egyiket vágjuk le, ha a sövény pedig több sorból áll, minden évben csak egy sort vágunk le. A sarjnövényben levő fákat igen elöregedni hagyni azért nem célszerü, mert egyrészt a magasra nőtt fák nagy árnyékot adnak, mi kivált szántóföld környékén káros, másrészt a régi fák tuskói sem hajtanak ki elég élénken. Sarjsövénynek kiválóan alkalmas az ákácfa. Ahol selymértenyésztést üznek, ott szederfából lehet sarjsövényt alakítani. Nyárfa és füzfa-sarjsövény csak nedves helyen ajánlatos. A sarjsövény alig kiván ápolást, ha megalakítása kellőleg megtörtént, nem csekély famennyiséget szolgáltat és szél ellen hatásos védelmet biztosít. Viszont azonban sok helyet foglal, messzeterjedő és sürü árnyékot vet, szántóföld mellett kuszó gyökerei által alkalmatlan, hófuvások alkalmával a hó megtorlaszolását idézi elő, gyomok és károsító rovarok és madarak fészkévé válhat stb.

Ha a sarjsövényben bizonyos távolságokban, p. 15-30 m.-nyire sudaras fákat nevelnek, melyek ágaikat szabadon fejleszthetik, vagy pedig időközönkint lebotoljuk azokat, de e mellett magas törzset növesztenek, akkor az É. azon formája létesül, melyet vegyest sudaras és sarjfákból álló keritésnek nevezünk. Az ily É. megalakítása teljesen oly módon megy végbe, mint a sarjnövényé, azon különbséggel, hogy megfelelő, mint fentebb említettük, mintegy 15-30, vagy akár több m.-nyi távolságban magasabb koru, p. 5-8 éves, faiskolában fölnevelt és koronával ellátott fácskákat ültetünk a sarj-sorok közé. Előnye az É. e formájának az, hogy a magasra növő fák fokozottabb védelmet adnak, a sudaras fák pedig törzsükben épület- vagy műfát szolgáltatnak. A vegyest sudars és sarjfákból álló É. kezelése a középerdőkezelés elvei szerint történik. A sudaras fákkal való szegélyezésről l. Fasor.

Élősuly

az élő vágómarhának teljes sulya, ellentétben a vágó- v. holtsullyal, mely alatt a levágott állat értékesíthető részeinek sulyát szokás érteni (l. Vágósuly). Az É. legkönnyebben és legszabatosabban mérleg segítségével állapítható meg, megközelítőleg azonban a test hosszuságának és törzse körfogatának méretei is tájékoztatnak nagysága felől. E célra Pressler, Dombasle és Clüder táblázatokat készítettek, melyekről a talált méreteknek megfelelő É. egyszerüen leolvasható, Matievié pedig e célra különös mérőszalagot szerkesztett, melynek használata fölöslegessé teszi a táblázatot. Az ilyen mérés természetesen csak megközelítő adatokat nyujt, mert a test arányai és a suly között a viszony, a kor, a tápláltság és a fajta szerint némileg, bár egészben csak szük határok közt módosul.

Előszak

körmondatok, ritmikai szerkezetek (strófa, periodus) első felerésze, mely a tételt (előzményt stb.) foglalja magában, mig az utószakra az ellentétel marad. L. Protazis.

Előszállás

Hercegfalvához tartozó puszta, Fejér vmegye sárbogárdi j.-ban, a Zirc-Pilis-Pásztó és Szt. Gotthárdról nevezett cisztercita apátság ménesével, póstahivatallal és póstatakarékpénztárral.

Élő szállítás

é- Állatszállítás.

Előszenteltek liturgiája

a gör. kat. egyházban azon isteni tisztelet, mely a nagybőjt szerda és péntek, valamint a nagyhét hétfő, kedd és szerda napjaira van előirva. Tulajdonképen nem liturgia, hanem csak ünnepélyes áldozás, mivel benne átlényegülés és bemutatás nincs, hanem csak áldozás. Hasonlít tehát a latin egyház missa praesancti ficatorum-jához. Behozta a VI. sz.-ban szt. Gergely pápa Germán konstantinápolyi patriarka előterjesztésére.

Előszereteti ár

l. Ár.

Előszoba

modern lakásoknak kisebb-nagyobb, folyosóra, lépcsőházra, vagy valamely nagyobb vesztibülre nyiló szobája, melyben a látogató botjá, felsőruháját stb. lerakja. Lehetőleg világos legyen és ne csak egy, hanem több szobába nyiljék.

Előte

(koh.), némely olvasztónál az olvadó medence előrésze, melyet az előtekő tart; e felett van az előtelyuk, melyen kicsap az előteláng. E láng minőségéből ismeri fel a munkás az olvasztóban történő rendetlenségeket. Az ilyen olvasztókat előtés olvasztóknak nevezik.

Előtelep

(növ., prothallium), a száras virágtalanok, t. i. a mohák és edényes virágtalanok csirázó spórájából legelőször kibuvó képződmény, amelyből aztán a tökéletes növény lesz.


Kezdőlap

˙