Enkhuizen

(Enkhuyzen), város É.-Holland németalföldi tartományban, 16 km.-nyire Hoortól, a Zuider-tó bejáratát alkotó, Vlie-Strom nevü szorosnál, vasut mellett, (1891) 6332 lak., sófőzéssel, hajóépítéssel és heringhalászattal. Kereskedelme kikötőjének elhomokosodása miatt nagyon csökkent. Egykoron a frizek királyainak volt székhelye. Az ujkor elején hajósai olyan hirben állottak, hogy V. Károly és II. Fülöp saját hajóikon csak E.-i matrózokat kivántak alkalmazni. Az egykor virágzó kereskedelmi város, amelynek 60000 lakója volt, a XVII. század második felében kezdett hanyatlani.

Enkirch

község Koblenz porosz kerületben a Mosel és vasut mellett, (1890) 2143 lak., jelentékeny palabányákkal és bortermeléssel.

Enklitikus szócskák

l. Enklizis.

Enklizis

(gör.) a. m. támaszkodás, a görög és latin nyelvtanban valamely szó hangsulyának a megelőző szó utolsó szótagjára visszavetése. Oly szavak, melyek E.-nek vannak alávetve, enklitikus szavak, ilyen p.: tiz esti, stb. a görögben, ne, queve a latinban. Némelyek más szavakhoz ragadnak, mint p. per szóban: eiper, ge szóban: emege ebben: oikonde, vagy que, ebben: egoque; a magyarban ilyen enklitikus szó az e, látod-e, ugy-e?

Enkoilia

(gör.) a. m. hajóborda, v. bókony.

Enkolpion

l. Ereklyetartó.

Enkómion

(gör., lat. encomium), eredetileg az a dicsőitó ének, mellyel az ünnepi menet (kómos) a hellén játékokon a győztest kisérte, megkülönböztetésül az epinikion nevü győzelmi daltól, melyet a kar ünnepiesen a templomban adott elő. Később a. m. dicsőitő irat, beszéd v. költemény (elogium, panegyris), amelynek lehetett komikus v. szatirikus iránya is. Innen enkómiasztika a. m. dicsőitő szónoklat v. költészet; enkomiaszta a. m. dicsőitő szónok v. költő.

Enköping

(ejtsd: encsöping), város Upszala svéd tartományban (län) a Mälar É-i partján, vasut mellett, (1891) 3374 lak. 1365. Albert király itt legyőzte a trónjától megfosztott nagybátyját Magnus Eriksont és fiát Hakont.

Enkratia

(gör.) a. m. önmegtartóztatás.

Enkratiták

(gör.) am. m. tartózkodók, eretnek, felekezet, alapítója a gnosztikus Tatian (megh. 174). Követői alapítójuk tanítása szerint a házasságot, mint meg nem engedettet elvetették, megtartóztatták magukat a bortól és a hustól, annyira, hogy még az oltáriszentségnél is vizet használtak bor helyett, amiért is hidroparasztatáknak, aquariusoknak neveztettek. Alapelvük az, hogy a testben lévő erkölcsi rosszat el kell nyomni, mit csak a legszigorubb aszkézissel lehet elérni.


Kezdőlap

˙