Ércpatak

Kisbányához tartozó telep Torda-Aranyos vármegye alsó-járai j.-ban, kis aranybányával.

Ércpénz

l. Pengő pénz.

Ércpróba

(koh.), a bányától a kémlő műhelybe küldött ércdarab, melynek fémtartalmát meg kell határozni.

Ércsappantó

l. Érvágás.

Ercsei

1. Dániel, filozofiai iró, szül. Mezőturon, a hol atyja ref. pap volt, 1781 jul. 24., megh. 1836 febr. 23. Debrecenben tanult s 1805-től fogva tanitott is. 1825. városi tanácsos lett Debrecenben, 1831. a magyar t. akadémia első ülésében lev. taggá választotta, 1832. vidéki r. tagnak a törvényosztályban, de ezt szemeinek elgyöngülése miatt el nem fogadta. Számos filozofiai müvet irt, inkább szakkönyvet, melyeknek tanulmányos értéke csekély. A ki gyorsan akar tájékozódni filozofiai nézeteiről, sommájukat megtalálja e művében: Philosophia. Első darab. Lélek munkái tudománya. (Bpest, empirica). Második darab. Ontologia, metaphysica és erkölcsi philosophia (Debrecen, 1813 és 1817). Nem minden erudició nélkül irt munka, de az elvek szigoruságával nem törődik. Hume és Kant után a szenzualizmust a racionalizmussal olykép akarja egybekapcsolni, hogy egymás mellé teszi: «az érzésre és okosságra egyszersmind hallgató empirismus (sensualismorationalismus)». Hogy a két elv nehezen fér meg egymással, ugy látszik nem is sejti. A selejtesebb német eklektikusok után indult, de azért szidja az eklektikusokat. Műnyelv dolgában is gyönge. A lélektanban tárgyalja a logikát is. A metafizikában isten létét bizonyítja s a materializmust cáfolja a Wolfianusok módjára. Egyéb művei: Statistika (Debrecen 1814). Csak az első rész jelent meg, Magyarország statisztikája, az első, melyet irtak; Philosophia historiája (Debrecen 1825); Compendium psychologiae empiricae et logicae. (1833). V. ö. Szinnyei Magyar irók.

2. E. János (Téglási), reform. teologiai tanár és bölcsészeti iró; szül. Somosdon, Marosszékben, iskoláit Marosvásárhelyen végezte, az 1830. év végén a marburgi egyetemre ment, hol a teologiai tantárgyakon kivül bölcsészeti és természettani tárgyakat hallgatott két éven keresztül, azonkivül elsajátította a német, francia és angol nyelveket. Az 1833. év nyarán az erdélyi főegyháztanács a székelyudvarhelyi kollégiumhoz választotta meg teologiai tanárnak, majd 1837. Marosvásárhelyre hivták meg a bölcsészeti tárgyak tanárául s itt működött 1852 szept. 22. saját keze által előidézett haláláig. Közben különféle egyházi s tanári kitüntetésekben részesült, de másrészt sulyos és tartós betegségek által akadályozatott tanári tiszte teljesítésében, s ezek által ragadtatott a fentebb emlitett végzetes lépésre is. Munkái: A vallás és annak az emberre való befolyása (1833). A népek atyjának testamentuma. (Halotti beszéd I. Ferenc király végtisztelete alkalmával. Kolozsvár 1835). Gondolkodástan vagy Logica. (M.-Vásárhely 1840). V. ö. M.-vásárhelyi ev. ref. kollégium értesítője 1888. Szinnyei, Magyar irók.

3. E. József, mérnök és Tordamegye erdőfelügyelője és hites táblabirája, szül. 1792., megh. Tordán 1868 márc. 8. Irt költeményeket a korabeli folyóiratokba és természettudományi cikkeket a N. Társalkodóba. 1844-ből ily cimü műve van: Nemes Tordamegye flórája. - A magyar orvosok és természettudósok munkálatai 1865. évfolyamában megjelent: Ompoly és Algyógy vizvidékének föld- és ásványtani ismertetése. - Kéziratait a Nemz. Muzeum őrzi.

4. E.Sándor (téglási), ügyvéd és földbirtokos, szül. Nagy-Szalontán 1827. szept. 2. 1847. Biharmegye Pozsonyba küldte őt az országgyülésre, 1848. megyei esküdtté lett. Sógora Arany Jánosnak, a kivel több levelet váltott, e leveleket megőrizte s Arany halála után kiadta, amivel nagy szolgálatot tett az irodalomnak. E. munkája: Arany János életéből (Gyulai Pál előszavával és Arany 60 levelével, Bpest 1883).

Ercsi

(Ercsény), nagyközség Fejérvármegye adonyi j.-ban, (1891) 735 házzal és 5673 lak., közte 5341 magyar, 231 szerb; vasuti és gőzhajóállomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Itt van a báró Eötvös-család sorboltja, b. Eötvös József szép siremlékével.

Ercsii apátság

(a székesfehérvári egyházmegyében), Tamás nádor (1185-86) a bencések részére alapította; 1238-ban már annyira hanyatlott, hogy IV. Béla kivánságához képest elvette tőlük IX. Gergely pápa s kartauzikat helyezett oda, kiknek ez volt hazánkban a legrégibb kolostoruk. A tatárok azonban 1242. részint levágták, részint futásra kényszerítették a rend tagjait, kolostorukat pedig elpusztították. Vancsay István esztergomi érsek ekkor a cisterciták számára ujra fölépíttette, IV. Ince pápa pedig 1253. megerősítette őket az apátság régi birtokaiban.

Ércsomó

a vivőerek kitágulása, mely felszinesen fekvő ereken kisebb-nagyobb göb vagy csomó alakjában mutatkozik (varix, phlebectasis). Leggyakrabban a végbél legalsó részén a végbél nyilása körül láthatók, a végbél vivőerein, ekkor aranyeres csomóknak nevezzük. Ezután az alszár felszines vivőerein, az ondózsinór vivőerein és kisebb területeket elfoglalva, hosszasabb gyuladás helyén mint egyszerü tágulások csomóképződés nélkül (orrcsúcson a «rezes orruaknál», a pofákon olyanoknál, kiknek légzési nehézségeik vannak hosszabb idő óta). A vivőér csomós tágulásának oka a vér gátolt visszafolyása a sziv felé, s azért ott találhatók leginkább, hol a vér saját sulya ellenére kénytelen áramlani felfelé; tehát a végbélnyilás körül, alszáron olyan egyéneknél, kiknek foglalkozásuk szerint sokat kell állaniok (asztalos, mosóné, betüszedő stb.) vagy kiknél az alsó végtag fővivőértörzse nyomás alatt van hosszabb ideig (terhes nőknél, hasdaganatoknál stb.). A csomók sokszor igen fájdalmasak és külső sérelmezésnél könnyen meggyuladnak, feltörve erős, néha veszélyes vérzést okoznak, s a feltörés helyén makacs, sokszor nagyon fájdalmas és gyógyulni nehezen képes fekélyeket okoznak (alszárfekély). A csomók továbbfejlődése és feltörése ellen az alszáron épugy, mint a már behegedt alszárfekély ellen legsikeresebben rugalmas szövetből készült pólyákat (flanell) vagy gummiharisnyákat használhatni, melyeket reggel, mielőtt a beteg ágyáról leszállna, fel kell venni s este lefekvésig viselni. A végbélcsomók gyógyítását l. Aranyér.

Ércszemelés

(bány.). Az ércek ritkán találtatnak nagy tömegben vaskosan, hanem rendesen kisebb-nagyobb ércdarabok vannak az értéketlen meddő érkőzettel összenőve, és hogy ezektől elkülöníttessenek, összetöretnek, a szinércdarabokat kiszemelik a meddők közül és külön válogatják azoktól is, melyeken a meddőhöz tapadt ércszemecskék láthatók. A tiszta szinércdarabok, a dús ércek, a kohóban beválthatók, a tiszta meddőket a hányóra viszik, az ércszemecskékkel biró meddőt pedig az ércek előkészítésének adják át, és általánosan zúzóércnek nevezik.

Érctelep

(bány.), az érceknek településök helyén történt lerakodásából keletkezett tömege. Megkülönböztetünk: 1. táblaalaku telepeket, ilyenek az erek, fekvetek és tulajdonképeni telepek; 2. szabálytalan alaku telepeket, ilyenek a tömzsek, fészkek, vesék.


Kezdőlap

˙