Erdőgondnoksági terület

l. Erdőbeosztás.

Erdőgondozás

l. Erdőnevelés.

Erdőgyakornok

az erdőkezelésnél és erdőhatóságoknál alkalmazott szakképzett fiatal ember.

Erdőgyapot

l. Fagyapot.

Erdő-Gyarak

nagyközség Bihar vmegye nagyszalontai j.-ában, (1891) 1300 magyar és oláh lak.; a község 7 külön csoportból áll s központja az u. n. Nagy-Szállás.

Erdőgyérítés

v. a hibásan képzett áterdőlés, az erdő nevelésének és gondozásának egyik legnevezetesebb része s abban áll, hogy a mint a fiatal erdő egyedei koronáikkal sürün záródnak s a fáknak egymással való küzdelme a napfényért beáll, a küzdelem eldöntésében az erdőkezelő az uralkodó fáknak segítéségére jó az elnyomottak és tulszárnyaltak kivágása által. Ez az áterdőlés (Durchforstung) vagy erdőgyérítés. A gyérítésnek másik indító oka a jövedelem gyarapítása, mert az elszáradt vagy elnyomott, életre nem képes fákat kihasználja a birtokos, akkor, amikor még értékesíthetők. Egy másik célja még az állabot értéktelen vagy kevésbbé értékes fáktól, p. füztől, nyártól stb. megtisztítani, e célja a tisztító vágásával (l. Tisztító vágás) közös. Az E.-nek az állab, mely korábban kezdhető s mily mértékü foganatosítására nézve a szakértők véleményei még nagyon eltérők s e tekintetben az erdészeti kisérleti állomások (l. Erdészeti kisérletügy) lesznek hivatva a döntő szót kimondani.

Erdőhasználattan

Az erdőknek az emberiség sokféle hasznát veszi. Az erdők meredek hegyoldalakon megakadályozzák a talaj lemosását, a hegyomlást, a hó- és kőgörgetegek lecsuszamlását, s a mélyebben fekvő telkeket, házakat, utakat, stb. ezen csapások ellen megvédik. Nagy esőzések és hirtelen hóolvadás alkalmával lassítják a viz lefolyását és ezáltal csökkentik az árvizveszélyt; a felfogott s visszatartott vizet pedig a források, patakok és folyók egyenletes táplálására fordítják. További haszna az erdőknek, hogy a nap és éj, a nyár és tél közötti hőkülömbségeket mérséklik, a viharok erejét megtörik és hogy közvetve a talaj termőképességére, valamint az ember egészségére is kedvezően hatnak. Az erdő legközvetlenebb jelentősége s értéke azonban termékeiben van, melyek igen sokféle szükségleteink kielégítésére szolgálnak. Az E. tehát ezen nyers termények nyerésére, idomítására, kiszállítására és értékesítésére vonatkozó, a tapasztalásból s tudományból merített és rendszeresen összeállított elveket tartalmazza, - szem előtt tartván ezek mellett az erdő okszerü ápolását, a szükségletek legmegfelelőbb kielégítését és az üzletnyeremény lehető emelését.

Erdőhatóságok

az erdők adminisztrációjának szervezetéhez tartozó hatóságok, u. m.: Erdőigazgatóság, Főerdőhivatal, Erdőhivatal stb. L. e cimek alatt.

Erdőhátság

v. Erdővidék. E néven nevezik Magyarországnak több azon vidékét, mely a magasabb hegyekről a nagy magyar sikságra átemenetet képez. Ilyen 1. a Mátráról és Bükkről lejtősen leereszkedő halmos vidék, melyen a palócoknak egy sajátságos faja, az u. n. barkók (l. ott) vagy erdőhátiak laknak. - 2. E. (hunyadmegyei). A Ruszka-Pojana keleti nyulványai egyfelől Hátszeg (középkori Hatczak), Vajda-Hunyad, északról Déva, Dobra, vagyis a Marosig egy 140  kilométernyi fensikot képezve. E név alatt föld- és néprajzilag külön álló vidéket képeznek. Közigazgatásilag a vhunyadi, dévai, m-illyei s hátszegi szolgabiróság közé oszlik. Ősidők óta a vas szolgáltatá e nagy vidék életető elemét. A vasbányászat központja: Gyalár is ide esik. A vasszállítás ujabban a Gyalár-V.-Hunyad közt létesített drótpálya lényegesen korlátolja, de azért az erdei munkáknál is igen sok község talál foglalkozást. Az e.-ot kizárólag oláh lakosság lakja, kiknek gyér számu községei egy-egy patak vagy forrás közelében vonták meg magukat, ugy hogy az erdőségek kiirtásával elapadt vizerek miatt némely község, mint Lelesz esőviz-cisternákkal tengeti barmait, jobban féltve vizkészletét házi berendezésénél is. Cserisor több mint 3/4 órai távolságból kénytelen a szükséges vizet felcipelni. V. ö. Téglás G. A hunyadmegyei Erdőhátság. Földrajzi Közlemények. 1879. VII. köt. 7. füzet. 249-271. l. Lóczy Lajosnak a Ruszka-Pojanáról irt tanulmányai, Földt. Közlöny és Tört. Társulat Évkönyve.

Erdőhegy

nagyközség Aradmegye kisjenői j.-ában, (1891) 2203 magyar és oláh lak., két gőzmalommal, vasuti állomással és táviróhivatallal.


Kezdőlap

˙