Erdőrontók

azok az állatok és növények, melyek az erdőgazdaságra kártékonyak s melyek leküzdése az erdővédelemtan szabályai szerint történik. Az emlősök közül ide tartozik: a gimszarvas, mely a fák rügyeinek s hajtásainak lerágása, a kéreg lehámozása és agancsaival való surolása által, az őz rágás és surolás, a dámvad ezenkivül még a zsenge csemeték letaposása által, a vaddisznó turás, a magvak felszedése s a gyökerek megsértése által káros. A rágcsálók közül magevés, rügyek és hajtások lerágása, a fa nedvdus kérgének lehámozása, fiatal csemeték gyökereinek átrágása által károsak: a mókus, az erdei és vizi pocok, az erdei és mezei egér, a közönséges és az üregi nyul, s végül a pelefélék. A madarak közül helyenkint jelentékeny kárt okozhatnak a magvak felszedése által a seregesen vonuló vadgalambok és pintyfélék, magas hegységi erdők csemetekertjeiben a fenyőcsemeték rügyeinek lecsipegetése által: a süket fajd. Itt-ott káros a cserszajkó is. A növények közül károsak 1. az erdei gyomok (l. o.), 2. az élősködő növények a virágos növények csoportjával, hová a fagyöngy és fakin tartozik s a gombák csoportjával. Végül az erdőrontók közé tartoznak a rovarok.

Erdős

(Erdeus). Régi magyar személynév, melyet némelyek a Sylvester, Sylvius keresztnév fordításának tartanak, de az Erdő s az ezzel teljesen egyjelentésü török eredetü Ormán, valamint a rokon kategóriába tartozó Tengurd név használata arra mutat, hogy e név keletkezését nem kell az ilyen jelentőségü keresztnevek fordításában keresni. Az E. név használatban volt az alsóbb osztálynál is, a kisebb nemességnél is.

Erdős

(tatárfalvi). Régi fejérmegyei család, melyről annyit tudunk, hogy Ampodfeldével, vagyis a mai Sárbogárddal volt szomszédos földbirtokos s igy azon Cecei Tatártól származhatott, kinek unokái, János és Miklós 1369-ben említtetnek. E. György Fejérmegye követe volt az 1505. rákosi országgyülésen. (Tudománytár. 1839. V. 63.) Alighanem e családnak volt a tagja Sylvester (l. o.) János, az uj-szövetség lefordítója s az első magyar nyelvtan készítője is, aki Pannoniusnak is neveztetett, amiből kitetszik, hogy dunántuli családból származott.

Erdős

József, ref. teol. tanár, szül. Szatmárnémetiben 1856 aug. 31. Tanult szülővárosában és Debrecenben, majd Bécsben. Félévet Németországban, még pedig főleg Elberfeldben töltött. 1880. debreceni segédlelkész, 1881. pancsovai, 1884. ujsoóvéi lelkész, 1888. Bécsben teol. licentiatus, ez év őszén debreceni teol. tanár, 1891 márc. teol. doktor lett. Kisebb dolgozatai a Prot. Egyh. és Isk. Lapban és a Debreceni Prot. Lapban jelentek meg, mely utóbbinak 1894. kezdve egyik szerkesztője. A Péter apostol neve alatti két levél népszerü magyarázatát a Gyakorlati Bibliamagyarázatokban közölte. Nagyobb munkái: Zwingli Ulrik élete és reformátori működése főbb vonalakban (Debrecen 1884); A heidelbergi káté fordítása bevezetéssel (Lugos 1884); több kiadása van. Az ujsoóvéi ev. ref. egyház multja és jelene (Bpest 1885); Pál apostol élete és teologiája (Debreceni akadémia 1889. évi évkönyve); A vallásbölcsészet főbb problemái és a biblia (Debrecen 1889); Biblisch-theologische Analyse des Römerbriefs (Amsterdam 1891); A biblia rendszeréről (Debreceni akadémia 1893. évi évkönyve). Munkatársa e Lexikonnak.

Erdősi

(Poleszni), 1. Imre, kegyesrendi tanár, házfőnök, szül. Nyitrán 1814 nov. 4., megh. u. o. 1890 febr. 9. Iskoláit Nyitrán és Léván sikerrel elvégezvén, 1832. a kegyesrendbe lépett. Tanári pályáját 1840. Selmecbányán kezdte meg, itt tanított még az 1848-49. tanévben is mindaddig, mig a harci zaj más térre nem vonta. Guyon Richard tábornok Selmecre érkezvén hadával, megismerkedett a herkulesi termetü s megnyerő modoru Polesznivel, ki ez időben Szemere Bertalan buzdítására nevét E.-re változtatta. Guyon saját felelősségére magával vitte E.-t, hogy seregénél lelkészi és humanus teendőket végezzen. Két nap mulva már résztvett a szélaknai ütközetben, s kellőleg kimutatta bátorságát és emberbaráti buzgóságát. A febr. 5. branyiszkói ütközetben Guyon már maga mellé vette őt a sereg élére, s a katonák lelkesedve rohantak kedves papjuk után. A dicső győzelemben jelentékeny része volt E.-nek; Guyon nem egyszer hangoztatta, hogy a branyiszkói diadalt E.-nek köszönheti. Részt vett még ezen kivül kilenc csatában. 1849 dec. már a nagykárolyi gimnáziumban működött, honnét egy év mulva Temesvárra, majd Kolozsvárra, onnét pedig Nyitrára küldetett. Többnyire a magyar, német és görög irodalmat adta elő. Négy évig Vácon is tanított, honnét 1861. Kecskemétre helyezték házfőnöknek; itt rövid idő alatt a város legkedveltebb alakja lett. 1878. kormánytanácsossá választatván, a fővárosba hivatott. 1888. nyugalomba ment szülővárosába Nyitrára. Társai itt is felkeresték őt évenkint üdvözletükkel a branyiszkói csata évfordulóján. 1894. márc. 15. emléktáblával jelölték meg E. szülőházát.

2. E. Sylvester János, l. Sylvester János.

Erdősítés

l. Beerdősítés és Erdőfelujítás.

Erdősítő társulatok

l. Erdőtörvény III.

Erdős Kárpátok

l. Kárpátok.

Erdőssy

Eugenia, családi néven Biba Eugenia, énekesnő, szül. Nagy-Kanizsán 1855., megh. Berlinben 1886. jun. 1880. a budapesti népszinházban lépett föl először oly sikerrel, hogy a külföldi impreszáriók figyelmét is magára vonta. Igy került Bécsbe, onnan Hannoverbe, Berlinbe, Hamburgba s majd ismét Berlinbe a Walhalla szinházhoz, hol mindvégig maradt s a közönség határozott kedveltjei közé tartozott. Fényesen igérkező pályafutásának önmaga vetett véget, mint egy főrangu ifju jegyese. Az oly korán elhunyt művésznő, aki amily szép, oly tiszta is volt, maga választotta a halált, hogy bebizonyítsa, miszerint nem engedi a mocskos gyanusításnak csak árnyékát sem magán száradni. Végrendeletében felboncoltatása iránt rendelkezett, hogy a rosszakaratu rágalmakat, melyek tőle jegyesét alaptalanul elidegeníték, meghazudtolhassa. (Vasárnapi Ujság 1886).

Erdőszáda

kisközség Szatmár vm. nagybányai j.-ában, a Szamos szép völgyében, (1891) 1288 oláh lak.; termékeny határral és a Dégenfeld grófi család kastélyával, melyben igen becses könyvtár van. A Szamoson E.-nál most épül 120000 frt költséggel vashid, mely a községet Nagy-Somkut vidékével összeköti.


Kezdőlap

˙