Érem

l. Érmek és Érmeügy.

Érembronz

l. Bronz.

Éremgyüjtemény

A mult emlékeinek egybegyüjtése már régi szokás. A ma létező É.-ek létrejöttének okát a renaissance-korszak szenvedélyes gyüjtő hajlamaiban kell keresnünk. E kor mohó tudásvággyal gyüjtött mindent, ami az antik világ emlékeiből naprényre került s igy nem kerülték ki figyelmét az érmek sem. Ennek folytán a renaissance bölcsőjében, Olaszországban keletkeztek az első É.-ek. A legelső, akiről e korból tudjuk, hogy szenvedélyes éremgyüjtő volt, maga Petrarca, ki Carrara Ferenc udvarában élt Pádovában. Az éremgyüjtés fénykora a XVI. század volt. Ma már egész Európa minden nevezetesebb politikai vagy tudományos középpontján vannak É.-ek, melyek közül legkiválóbbak a firenzei, melynek még a Medici-családból származó I. Cosmus vetette meg alapját, továbbá ugyancsak Olaszországban, Rómában, a Museo Capitolino, Nápolyban a Museo Nazionale, Milanóban a Museo di Brera gyüjteménye; Ausztriában a bécsi császári muzeumé, Németországban a berlini királyi muzeum, Angliában a British Muzeum s Franciaországban a párisi Bibliothégraveque Nationale. Hazai É.-eink közül a legnevezetesebbek: a magyar nemzeti muzeum gyüjteménye, mely mintegy 60-70 ezer érmet tartalmaz a duplumokkal együtt, s ebből 28 ezer az antik (római és görög), a többi magyar és külföldi középkori érem; továbbá a kolozsvári muzeum gyüjteménye, melynek alapját a gróf Esterházy-gyüjtemény alkotja; a nagyszebeni ugynevezett Bruckenthal-muzeum; a gyulafehérvári Batthyaneum, a keszthelyi Festetich grófok gyüjteménye stb.

Eremit

(ásv.), l. Monacit.

Eremita

(lat.) a. m. remete.

Eremitage

(franc., ejtsd: eremitázs), remetelak, gyakori kertidisz a mult században. E a neve a pétervári cári palotának, melyben a cári műgyüjteményt őrzik. Építette Klenze 1840-52. E. v. Hermitage a francia vörösbor egy nemének is neve.

Éremlelet

E név alatt nem egyes talált éremdarabot, de tömegesebben előforduló egykoru éremtömeget értünk, melyet vagy elrejtettek v. valamely más uton került a földbe. Az éremleletekre, mint más régészeti leletekre van törvényünk, mely szerint a lelet árának egy harmada a lelőt, egy harmada a föld tulajdonosát s egyharmada az államot illeti. A leletek hivatalos uton küldetnek a m. n. muzeumhoz, hol az feldolgoztatik s az ott kiválasztott darabok beváltatnak. Magyarországban a barbár ezüst drachmák s római leleteken kivül számosabbak a középkori frizachi éremleletek a XII-XIII. sz.-ból, bécsi fillérek a XIII-XV. századból s lengyel, porosz, sléziai, németalföldi leletek a XV-XVII. századból. Viszont magyar érmek s aranyak a vegyesházi királyok korából. Árpádkori érmeket találtak Prerau-ban, Voszbergben Stettin közelében, Rügen szigetén, Lieflandban, sőt a Farői szigeteken is, hova azok kereskedés utján jutottak.

Eremlő

l. Ere.

Eremoblasztok

v. eremoblastoe (növ.) a. m. magános csirák v. sejtek, olyan sejtek, amelyek a többi sejtekkel való kapcsolatból előbb-utóbb kiválnak, mint a himsejtek v. a gombák spórái.

Eremodicium

(gör.-lat.) a. m. biróság előtti határnapnak, határidőnek elmulasztása.


Kezdőlap

˙