Ertenk

l. Ördög.

Értény

nagyközség Tolna vmegye dombovári j.-ban, (1891) 1749 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Értesítő

az a jelentés, melyet az egyes tanintézetek - régebben csakis a fő- és középiskolák, ujabban a polgári, sőt néha az elemi iskolák is - egy-egy évi működésükről a tanév végén adni szoktak. Az É.-re vonatkozó utasításokat tartalmaznak a vall. és közokt. min. 1877 ápr. 10. 9389. sz. a. és 1877 jun. 22. 15168. sz. a. k. rendeletek.

- É. a vasutaknál: a) az áruk érkezéséről kiadott vasuti értesítő levelek kihordója. b) É. és vétlevél. (Aviso; Avisoschein; Lettre d’avis, d’arrivage). A vasutak az üzletszabályzat szerint kötelesek a cimzetteket áruik megérkezéséről irásbeli uton értesíteni, mégpedig a gyorsárukról megérkezésüktől számított két órán belül kell értesítést küldeni. Az értesítés elmarad olyan áruknál: 1. melyek «pályaudvaron marad» rendelkezéssel adattak fel; 2. melyeket a cimzett lakásán kézbesítenek; 3. ha a cimzett irott nyilatkozatban mond le az É. kézbesítéséről. Minthogy az É. egyuttal utlevél is, kiállítására - melyért dijat nem számithat a vasut - kiválóan nagy gond fordítandó. Hogyha cimzett nem lakik olyan helységben, melyben vasuti állomás van, az E. postán ajánlottan küldetik meg. Ausztriában és Németországban e célra szolgáló külön levelezőlapok használtatnak s a posta különösen nagy gonddal tartozik kezelni azokat. c) É.-k adatnak ki továbbá a rendkivüli vonatok közlekedéséről. l. Jelzés.

Értesítő iroda

v. hivatal. Az üzleti életnek mindig fokozódó élénksége és fejlődése az üzletek kötésének és lebonyolításának biztonsága és kényelme érdekében életre keltette az É.-kat. A kereskedelem érdekében működő É.-nak az a feladata, hogy a hozzá forduló kereskedőt, iparost vagy bankárt hitelt érdemlőleg felvilágosítsa annak hitelképessége és megbizhatósága felől, aki az illető kérdezősködővel esetleg időleges vagy állandó üzleti összeköttetésbe kiván jutni. Ebből világos az, hogy az ilyen üzleti É.-nak mind vezetője, mind pedig valamennyi, ugy belső mint külső alkalmazottja csak igazán értelmes, gondos és igazmondó ember lehet, mert különben csak egy-két hibás értesítés is az egész iroda hitelét képes tönkretenni. Az É.-nak belső ügykezelői azok, kik a kérdezősködéseket jegyzékbe veszik s a kérdéseket vagy kiadják az u. n. levelezőknek, kik helyi tapasztalataik vagy esetről-esetre szükségképen teljesített utánjárásaik alapján megadják a felvilágosítást magának a megbizó irodának, vagy az iroda rendelkezésére álló egyéni érték-nyilvántartásokból adnak felvilágosítást. A lendítők, az u. n. külső alkalmazottak s ezeknek helyes megválasztása döntő befolyásu az iroda boldogulására nézve. Az ilyen É.-k, melyek mindig bizonyos dijért dolgoznak, amely dij nagysága az értesítéssel kapcsolatos üzlet nagyságától függ, különösen Németországban és Észak-Amerikában nagy számban vannak. Nálunk is vannak hasonló intézetek, melyek részint régibb keletüek s az u. n. tudakozódó intézetekből fejlődtek ki, v. ujabbak s ezek rendszerint szövetkezeti alapon állók; első sorban arra szolgálnak, hogy a szövetkezet tagjainak üzleti érdekei megóvassanak. Hasonló szövetkezetek a hitelezők szövetkezetei is, amelyeknek célja alapjában véve nem más, mint a hitelt igénylők valódi hitelképességének kitudása és a szövetkezeti tagok hasznára való folytonos nyilvántartása. Az É.-k működését azonban nagy mérvben képes pótolni a teljesen magánjellegü, de belső értékében azért felette nagybecsü kölcsönös értesítő levelezése az üzleteknek. Tulajdonképen ezen utóbbi értesítések tekinthetők minden tekintetben alaposaknak és megbizhatóknak, mert mindig közvetetlen tapasztalatokból származnak, mig az értesítő irodák levelezői csak ritka esetben beszélhetnek közvetetlen tapasztalatból. Mindennek dacára az értesítő irodáknak nagy fontosságát és nemzetgazdasági hasznát eltagadni nem lehet és nincs igazuk azoknak, akik csak azért, mert egyszer-másszor az elsőrendü értesítő irodák is hibáznak vagy elkésve adnak értesítést, az értesitő irodák működésének semmi értéket sem tulajdonítanak. Külföldi nagy pénzintézetek egymás között kölcsönös értesítő szolgálatot szoktak berendezni. Megemlítendő még az üzleti élet bizonyos viszonylataira a konzulok értesítő működése is, valamint az egyes kereskedelmi kamaráké. Végre ide tartozik az államilag szervezett bejelentési és nyilvántartási hivatalok értesítő szolgálata is, mely azonban csak a keresett egyén feltalálhatóságára vonatkozik, anélkül, hogy üzleti és hitelképességi tekintetben felőle felvilágosítást adhatna.

Erthal

1. Ferenc Lajos, báró, bambergi és würzburgi püspök, szül. Lohrban 1730., megh. 1795. Még würzburgi kanonok korában a püspökség világi kormányának elnöke volt. Püspökének, Seinsheimnak invesztiturája alkalmával II. József császár felismerte szép tehetségét s előbb titkos tanácsossá, majd pedig a birodalmi tanács császári biztosává nevezte ki. 1779. lett püspök, s mint világi s egyházi fejedelemnek egyaránt mintaszerü volt a kormányzása. Művei: Über den Geist der Zeit u. die Pflichten der Christen (Würzburg 1793) és Reden an das Landvolk (Bamberg 1797). Életrajzát megirták Sprenke (Würzb. 1826), Wessenberg (Meersb. 1803), Reuchlin (Bernhard álnév alatt, Tübinga 1852).

2. E. Frigyes Károly József báró, Mainz utolsó választó-fejedelme és érseke, szül. Mainzban 1719 jan. 3., megh. Aschaffenburgban 1802 jul. 25. Tanulmányait Reimsben végezte, 1753. u. o. kanonok, 1754. az egyetem rektora, 1758. az udvari tanács elnöke, 1769. bécsi követ, 1774. pedig Mainz választó-fejedelme és érseke s egyuttal wormsi herceg-püspök lett. Eleinte kedvezett a jezsuitáknak s a tanügyet a papok kezére bizta; nemsokára azonban más utra tért s a mérsékelt reform mellett foglalt állást, mely reform az 1784. ujonnan átalakított mainzi egyetemben hatalmas támaszt nyert. Hozzájárult a pápai hatalom tulkapásait megszorító emsi pontozatokhoz (1786), sőt a katolikus egyháznak alapos reformálására is gondolt. De a francia forradalom nemcsak meghiusította terveit, hanem egyházmegyéjét is elsodorta. A mainzi csapatok 1792 okt. 4. vereséget szenvedtek és E. kénytelen volt Mainzból menekülni; 1793. visszatért ugyan, de 1794. ujra és ez izben mindenkorra kelle elhagynia székhelyét. A lunevillei békében (1801) Franciországhoz csatolták az egyházmegyének azt a részét, mely a Rajnának balpartján feküdt. E. utolsó éveit Aschaffenburgban töltötte. V. ö. Bernhard, F. L. von E. 1852.

Ertogrul

török hadvezér, Ozmánnak, a török birodalom megalapítójának atyja.

Értömülés

l. Embolia.

Eruál

(lat.) a. m. valamely titkot napfényre hoz.

Erubesceus

(lat.) a. m. elpiruló, vereslő, pirosló.

Erubescit

(ásv.), l. Bornit.


Kezdőlap

˙