Estienne

l. Etienne.

Esti iskolák

l. Ismétlő iskolák.

Estike

v. estvelke (növ., Hesperis L., Kladnia Schur), a keresztesviráguak génusza 22 fajjal (hazánkban 6) Európában meg Ázsiában. Gyakori virág s egyenesen a vidék völgyeiből ültették a kertbe. Legelterjedtebb a H. matronalis L. (hölgy-estike); levele tojásdad-lándsás, virága szép lila, ritkán fehér, éjjel ibolyaillatu. Két vagy többnyári. Európa közép és déli tájainak völgyeiben és bércein honos, gyakrabban a kertben díszlik, itt-ott a kert körül elvadul. Gyakran teljes virágu is. A szomoru E. (H. tristis L., éjjeli viola) virága szennyessárga, piros erezettel. Pusztai kétnyári növény, hazánkban gyakori, de Németországban nem ritkán kertben is látni, mert este kedves illatu. Mind a kettő magvának olaja jobb a repceolajnál; füve jó takarmány, Európa D-i részén erre a célra termesztik is.

Esti Lap

politikai napi lap, szerkesztette és kiadta Pálffy Albert; megjelent Pesten kis ivrét egy iven, 1867 jul. 1-től 1870 dec. 31-ig.

Esti Lapok

1. Politikai napilap, a békepártiak organuma volt; első száma 1849 febr. 22. jelent meg Debrecenben kis 4-rét féliven; szerkesztette s kiadta Jókai Mór; a lapnak két rovata volt, komoly és humorisztikus; az elsőt kovács Lajos, Kazinczy Gábor és Hunfalvy Pál kezelték, a humorisztikust, mely kiapadhatatlan volt, Jókai Mór irta; ellenlábasa volt a Márciusnak és Madarász József lapjának, a Debreceni Lapoknak, máj. 31-ig 83 száma jelent meg Debrecenben. (az 54. és 55. számokon a cim «Pesti Lapok», de ez sajtóhiba.) Jun. 4. Pesten Landerer és Heckenast nyomdájában ujra megindult a lap, azonban csak jul. 7-ig jelenhetett meg összesen 26 száma. - 2. E., politikai napilap, Ludasi Mór szerkesztése alatt és Jókai Mór kiadásában, az előbbivel egyidejüleg jelent meg 1849 ápr. 30-tól máj. 8-ig, Pesten Landerer és Heckenastnál összesen 8 szám.

Esti lepkék

l. Esteli lepkék.

Estill

county Kentucky É.-amerikai államban, 780 km.2 területtel, 10056 lak., Irvine székhellyel.

Esti pávaszem

(Smerinthus ocellatus L.), az izeltlábu rovarok osztályába, a lepkék rendjébe, és a szenderfélék családjába tartozó lepkefaj. Egyike a legszebb és legnagyobb esti lepkéknek. Mellső szárnyai vörhenyes szürkék, barna, veres és szürke rajzokkal, a hátsók ellenben élénk rózsaszinüek, belső szögletükön egy-egy nagy kék, feketén szegélyzett szemfolttal diszítettek. Hossza 26 mm., kiterjesztett szárnyakkal szélessége 65-70 mm., Európa középső részeiben található, és igy hazánkban is elég gyakran gyüjthető. Röpül: májustól augusztusig. Különböző zöldszinü hernyója sárgásfehér oldalsávokkal diszített, légzőlyukai sárgák, az utolsóelőtti gyürün lévő farkszarva kékesfekete. Májustól októberig a füzfán, nyárfán és almafán él. Ha nagyon elszaparodik, kártékony is lehet a gyümölcsösökben. Földben bábozza be magát, a báb sötétbarna szinü és fénytelen, belőle csak a következő év tavaszán kel ki az állat.

Esti pir

a szemhatár nyugoti részén alkonyatkor gyakran mutatkozó piros fény, mely különösen akkor szép, ha nyugoton derült ég mellett néhány felhő lebeg. Az E. szinárnyalatai igen sokfélék s a felhők alakja, szerkezete, helye, valamint az ég szine szerint változnak. Forbes, aki a lokomotiv biztosító szelepéből kiáramló vizgőzön keresztül a napot narancsszinünek látta, e tünemény okául azt hozta fel, hogy a légköri párák alkonyatkor és hajnalban azzal a képességgel birnak, hogy képesek a nagyobb hullám-hosszal biró sugarak átbocsátására. Ezt a magyarázatot Clausius olyképen módosította, hogy a légköri párákat kis gömbalaku vízhólyagcsáknak képzeli, melyeknek vékony falai ugy az átbocsátott, mint a visszavert fényben szineket okoznak, s mig a visszavert fényben a kék szin az uralkodó (l. Égbolt kék szine), addig az átbocsátott fényben a kéknek kiegészítő szine, a narancs érvényesül. Alkonyatkor vagy hajnalban a nap a horizonban van s akkor a napsugarak utja a legtöbb hólyagocskán visz keresztül, minek következtében a narancsszin tulsulyra vergődik s eredményezi az E.-t, illetőleg a vele teljesen azonos hajnali pirt.

Estissac

hercegi család, l. La Rochefoucauld.


Kezdőlap

˙