Estrada

La-, az ugyanily nevü járás székhelye Pontevedra spanyol tartományban, 30 km.-nyire Pontevedratól, hegyes vidéken, amelyben az Umia ered; a község lakóinak száma (1887) 2489.

Estrada

Mária, Cortez Ferdinánd neje, ki férjét, kihez nagyon korán ment nőül, utazásai alkalmával férfiruhában kisérte egészen 1521-ig, a mikor E. a Montezuma palota ostromlásakor elesett.

Estrade

(franc., ejtsd: esztrad) a. m. alacsony emelvény, melyet egy vagy két lépcső magasságában valamely tárgy alá vagy elé helyeznek, hogy az már helyzete által is kitünjék. Igy p. a királyi és püspöki székeket minden időben E.-okra helyezték; uralkodó személyek ágyai is néha E.-on nyugodtak (l. ábrát); a német renaissance sokszor a szoba padozatának egyik részét (rendesen valamely ablak előtt) E.-szerüen fölemeli s elkeríti, hogy vele a háziasszonynak egy külön, intim helyet biztosítson.

[ÁBRA] Estrade.

Estrades

(ejtsd: esztrád) Godefroy, francia marsall és államférfiu, szül. Agenben 1607, megh. 1688 febr. 26. Eleinte Hollandiát szolgálta, de később Franciaországnak lett követe Hollandiában, Piemontban és Németországban. 1663. az északamerikai francia birtokok alkirálya lett; 1672. elfoglalta a hollandoktól a lüttichi fellegvárat; 1678. francia marsall lett és mint teljhatalmu miniszter, ő irta alá a nymvegeni békekötést.

Estrangelo

l. Szir nyelv és irodalom.

Estrapade

(franc., ejtsd: esztrápád), a. m. kinzópad. Párisnak egy tere, hol ilyen kinpad állott, róla vette nevét: Place d' E. E kinpadon számos protestánst végeztek ki. E. alatt értik a lovaknak u. n. bakugrását is, midőn t. i. a ló egyidejüleg felágaskodik és kirug.

Estratto

(ol.) a. m. kivonat; egyszeres nyeremény a lottójátékban.

Estrées

(ejtsd: esztré, ritkábban etré), ősrégi francia nemesi család, mely nevét Arras mellett fekvő földbirtokától kapta. Megemlítendő: E. Gabriella, IV. Henrik francia király hires szeretője, E. Antal, Noyon hős védőjének (1593) leánya, szül. 1673., megh. 1599 ápril 10. Elbájoló szépségü, szellemes nő volt. IV. Henrik, ki vele 1590. Coeuvre várában ismerkedett meg, első pillanattól fogva lángoló szerelemre gyuladt iránta és E. viszonszerette. A látszat kedvéért d’Amerval de Liancourt-val kelt egybe; de e házasságot a király nemsokára felbontotta, ki akkor el volt határozva, hogy nejétől, Valois Margittól elválik s Gabriellát emeli a királyi trónra. Sully ellenzése dacára kinevezte E.-t Beaufort hercegnőjévé s a válópert már megindította volt, midőn Gabriella Zametnek, a király bizalmas zsidójának házában, állítólag egy megmérgezett narancs elköltése után hirtelen meghalt. Három gyermeke maradt: vendôme-i Cézár, Sándor és Henriette Katalin, akit Elboeuf hercege vett nőül. Emlékiratai, melyet a párisi nemzeti könyvtárban őrzött kézirat alapján adtak ki (Mémoires, Páris 1829, 4 köt., uj kiad. 1852) valószinüleg koholt munka. V. ö. Desclozeaux G. d' E. Loiseleur, Ravaillac et ses complices (Páris 1873).

Estreicher

Károly, rosbierski lovag, lengyel bibliografus és irodalomtörténész, szül. Krakóban 1827 nov. 22. Jogot tanult s a lembergi törvényszéknél kezdte pályáját; később a lengyel biblografiára és irodalomtörténetre adta magát s 1862. a varsói egyetem könyvtárosa és tanára lett; innen 1868. ugyanolyan minőségben Krakóba költözött át. Főmunkája: Bibliografia polska, mely az 1800-1882. éveket foglalja magában, valamint a XV-XVIII. századok kronologiai bibliografiája 10 kötetben (Krako 1870-1886). Egyéb kiadványai: Adam Mickievicz (Bécs 1863); Lengyel bibliografia (XV-XVI. század, Krakó 1875); 1400 lengyel időszaki irat összeállítása (u. o. 1879); A lengyel szinpad műsora 1750-1781 (u. o. 1871); Theatra w Polsce (u. o. 1873-1879); A jagelló-könyvtár leirása (ugyanott 1882); Thomas Kajetan Wegierski (Lipcse 1883); Vinzenz Pol (Lemberg 1882); Gwara ztoczyńcóv (Varsó 1867).

Estrella

(Serra da-), Portugália legmagasabb, 60 km. hosszu gránit hegylánca. Spanyolországtól és az Atlanti-oceántól körülbelül egyforma távolságra fekszik. ÉK-en a Sierra de las Mesashoz csatlakozik, amely a Sierra de Gatahoz, a spanyol választó-hegység egyik részéhez csatolja. A mondego és a Tajo mellékfolyói felől szelid lejtőkben emelkedik; e részében a Serra Mansanak (szelid hegységnek) hivják; a Zezere völgye felől azonban oldalai meredekek és szakadozottak, ezen oldalán Serra Brava (vad hegység) a neve. Legmagasabb csúcsa a Cantaro Delgado v. Malhao de Serra (1993 m.). Számos benne a kisebb-nagyobb hegyi tó, a «tengerszem», amelyről, miként a kárpátiakról, az a hit van telterjedve, hogy a föld alatt a tengerrel vannak összeköttetésben; közülök a legnagyobb a Lagôa Escura, a Cantoro Delgado közelében. A legmagasabb csúcsokon a hó négy hónapig marad meg, azonban a hegyszakadékokban nyáron is elég havat és jeget találni. Vizei 3 folyamvidékhez tartoznak: a Mondegoéhoz, a Zezere által a Tajoéhoz és a Côa által a Douroéhoz. DNy-i folytatása a Serra da Lousas. Az E.-ben ércek és drágakövek is vannak, de nem bányásszák.


Kezdőlap

˙