Eszkatologia

(származik escaton görög szótól, melynek jelentése utolsó), a végső, utolsó dolgokról (res novissimae, novissima) szóló tan. Utolsó dolgoknak neveztetnek a teologiában: a halál, a részleges itélet, a test feltámadása, az utolsó itélet, a pokol, a mennyország.

Eszki

(török) a. m. régi (ellentéte: jeni a. m. uj) geografiai nevekben gyakori jelölés, p. Eszkisehr, Eszki Isztanbul stb.

Eszki-Dsumaja

város, Sumen bolgárországi kerületben, a Vrana völgyében szép szőllőhegyek közt, (1885) 8519 lak. (kik közt 4058 török), Szt.György napján tartott hires országos vásárokkal, cserépedénykészítéssel.

Eszki-Hisszar

falu Kis-Ázsiában, Aidin tartományban 20 percnyire Gondseli vasuti állomástól. E. a régi Laodicaea helyén áll, amelyet 65. egy földrengés, 1402. pedig Tamerlan pusztított el. A romok közt, amelyek nagy területet foglalnak el, egy gimnázium, egy szinház és egy stadium, mindahárom a római időkből, még most is fölismerhető.

Eszkimók

elterjedt népfaj, mely a sarkvidéki Amerika szigeteit és partjait, nemkülönben Grönlandot lakja. Nevöket «Eszkinmatsik» (nyershusevők), az Algonkin-törzshöz tartozó Abenaki néptől kapták; ők maguk innuit-nek (embernek) hivják népüket. Az európaiak az E.-kal, kiket akkortájt skränlingar-nak (törpéknek) neveztek, legelőször a normannok idejében jöttek érintkezésbe, s valószinüleg akkor, mikor Vörös Erik fölfedezte Grönlandot. Csak a XVII. sz.-ban, különösen, amikor Amerikától éjszakra egy utat akartak fölfedezni Indiába, lettek az E. európai tudósok előtt ismeretesek. Az E. testalkatra nézve É.-Ázsia népfajaihoz hasonlítanak és annyira elütnek Amerika ősi népeitől, hogy Gallatin, Duponceau és Prichard csak tévesen számíthatták az amerikai fajhoz. Morton fejképződésükre nézve vegyes fajnak mondja és mongol-amerikai néptörzsnek nevezi őket, Müller Fr. számukra Hiperboreusz név alatt külön fajt állított fel. Peschel véleménye szerint az E. hajdan Ázsiából Amerikába vándoroltak és amint nyelvök is bizonyítja, az ural-altaji népfajhoz tartoznak. Az E. testalkatra nézve majdnem törpéknek nevezhetők, alig 1,06 m. magasak; mindamellett erősek, izmosak. Fejök nagy, hosszukás; arcuk széles, orruk kicsiny és behorpadt; hajuk feketeszinü, durva; bőrük szine világosbarna; a férfiaknál ritkán nő a szakáll; kezük és lábuk feltünően kicsiny. Beechey szerint a nyugoti E. sokkalta szebb népfaj a keleti E.-nál. A férfi a nehéz életküzdelmek folytán ritkán éli tul az 50 évet, mig a nők közt akárhány a 70-80 éves életkort eléri. Századunkban a Dániához tartozó Grönlandban az Innuit-nők és a dán gyarmatosok, halászok házasságából egy uj keverékfaj keletkezett, mely szellemi és testi tehetségre nézve előnyösen elüt az eredeti eszkimó-fajtól. Labrador partjain is angol hajósok és innuit-nők közti házasságból egy uj keverék-faj támadt, melynek tagjai tanítók s papok hiányának dacára egytől-egyig olvasni és irni tudnak. Az E. száma, mely rengeteg nagy téren el van szórva, alig haladja meg a 30000-t; körülbelül 10000 Grönlandban, 3500 Labradorban, a többi Alaskán lakik. Keleti és nyugoti E.-ra oszlanak, melyek egymástól eltérő nyelvjárást beszélnek; köztük a Mackenzie-folyó képezi a természetes határt, melynek partjain évenkint egyszer találkoznak egymással, mely alkalommal a keletiek vasszerszámokat és egyéb cikkeket a nyugotiaktól elejtett állatok bőreiért cserélnek be. Főfoglalkozásuk a tengeri állatok, főleg a cethal elejtése és az iramszarvas vadászata, ill. tenyésztése. Utóbbi nemcsak a táplálékot, de a ruházatot is szolgáltatja az E.-nak. A növényországból vett táplálékot az E. nem ismerik, legfeljebb a leölt iramszarvas gyomrában néha talált, félig felemésztett gyökeret. A cethal minden részét felhasználják; beléből az umiák (női csolnak) vitorláit készítik; kisebb csontjaból szerszámokat csinálnak, a nagyobbakat pedig téli házaik építésére használják. Házaikat (igloäcks) félig a földbe építik; mohával, turfával kitömik oldalfalait, melyek főalkatrészét a cethal csontjai képezik (l. az 1. ábrán).

[ÁBRA] 1. ábra. Eszkimó ház.)

A világosságot a ház belseje egy a fődélen levő lyukon át kapja, melyet finoman kidolgozott állatbőrrel zárnak el a hideg ellen. A cethal csontjaiból és beleiből készítik a kajakot (férfi-csolnakot) is, melyen nyaranta az egész család tengeri állatok vadászatára indul. Nyáron át ide-tova barangolva a táplálékot szorgalmasan gyüjtik a téli időre, mikor több hónapon át éj borul a sarkvidékre és kényszerítve vannak kunyhóikban házi szerszámok és ruházat készítésével tölteni az időt.

[ÁBRA] 2. ábra. Eszkimó szán.

[ÁBRA] 3. ábra. Eszkimó szán.

Egyedüli házi állatuk a kutya, melyet szánba (l. 2. és 3. ábra) fogva, teherhordásra használnak. Cethalcsontból készült szánba 5-6 kutyát befogva, az E. rövid idő alatt rengeteg nagy vidéket képesek bejárni szánjaikon.

Az E. korán nősülnek és többnejüségben élnek, de rendesen csak két feleségük van. Gyermekeiket tulságosan szeretik, s általában csendes, visszavonult családi életet élnek. Hall, angol tudós, ki sokáig élt közöttük, a világ legszivélyesebb népének mondja őket. Becsületesek és bátrak, mindamellett nyugodt kedélyüek, ugyannyira, hogy civódás a legritkább esetben fordul elő nálok. Nagyon vendégszeretők és vendégök legnagyobb kivánságát is készséggel teljesítik, ugy hogy nehány mult századbeli utazó azt az alaptalan mesét bocsátotta róluk világgá, hogy vendégöknek tartózkodási idejére nejeiket és leányaikat is csupa tiszta vendégszeretetből rendelkezésére bocsátják. Teljes egyenlőségben, törvény és főnökök nélkül élnek. Egy jóságos teremtő istent imádnak, melyet Torngarszuknak v. Angutának hivnak, kinek ellentéte egy károsító, bajt okozó női istenség. Varázslók (angekok) és gonosz szellemek nagy szerepet játszanak az E. néphiedelmében. Halottaikat diszesen felöltöztetik és családi sorboltba temetik. A keleti E. halottaikat külön e célre emelt kunyhókba temetik, melyekbe mindennemü házi szerszámokat és butorokat helyeznek el. Hisznek a tulvilági életben, melyet az ember halála után az északi vidéken levő paradicsomban (akillek) kezd meg. Dalaikban és meséikben dicsőítik a tulvilági életet. A kereszténység a lutheránus misszionáriusok fáradozásai dacára sem igen terjedt az E. közt. 1772 óta eddigelé csak 4 keresztény stációt sikerült az E. közt létesíteni. Az E. az európaiakat kabluneteknek (idegeneknek) nevezik, s az északi sark fölfedezésére indult expediciókat mindig hatalmasan gyámolították, ugy hogy megérdemlik azt a rokonszenvezést, melyben korunk sarkvidéki utazói részesítik.

Eszkimó nyelv

a mexikói nyelvekhez hasonló, de velük nem egyeredetü bekebelező nyelv (l. Amerikai nyelvek), de közel rokona a grönlandinak (l. o.)

Eszkiser

város Khodavendikjar kisázsiai török vilajetben, 55 km.-nyire Kiutahiától, a Purzsakcsai jobb partján, az é. sz. 39° 43' 45 alatt, 20000 lak., hires és látogatott meleg (50° C) fürdőkkel, a tajték fő kiviteli helye (3 millió márka értékben évenkint). E., a középkorban Dorylaeum, a bizanci császárságnak fővára az ozmanok ellen. 1097- a keresztesek Bouillon Gottfried vezérlete alatt itt győzelmet vivtak ki a törökökön. A tajtékbányák 20-30 km.-nyire vannak a várostól; mintegy 2000 ember dolgozik bennök állandóan. 10 km,-nyire van a Karadsa Sehir nevü rommező, itt állott egykoron azon vár, amelyet Ozman mint első erősséget elfoglalt.

Eszki-szeráj

törökül szószerint régi, ó palotát jelent. Tévesen azt a császári palotát is ennek nevezik, mely a kincstárt, könyvtárt, prófétai reliquiákat foglalja magában, és amelynek helyesebben jeni-szeráj (uj palota) a neve. Az eszki-szerájnak ma csak a neve van meg, a palota rég elpusztult.

Eszki-Zagra

(bolgárul Sztara-Zagora), az ugyanily nevü kelet-ruméliai kerület székhelye a Szredan-Gora (Karadsa-Dagh 800 m.) D-i lábánál, szőllők között, a zagorai mezőnek, Rumélia gabonatárának szélén, (1885) 16222 (13312 bolgár és 2075 török) lak., akiknek a földmivelésen és szőllőtermesztésen kivül az aba-kendő készítés, rézöntés és bőrcserzés a főfoglalkozása. Az 1877. csaknem teljesen elpusztított város egy kissé nagyon is széles, egymást derékszögben metsző utcákból és egy terjedelmes négyszögü térből áll, nehány nagyobb nyilvános épülettel. E. ujjáépítése közben számos trák, római, bizanci és török régiségekre találtak. Az antik várost, amelynek helyén E. áll, alkalmasint trákok alapították: nagyobb virágzásra Traján császár korában tett szert, kinek tiszteletére Augusta Trajananak nevezték, de ezt csakhamar kiszorította az alkalmasint régibb Beroe név. Decius császár 251. a gótok ellenfalai alatt vereséget szenvedett. 1189. a harmadik ker. hadjárat vitézei sváb Frigyes és andechsi Berthold vezérlete alatt a várost elfoglalták és kizsákmányolták. Kevéssel ezután a bolgárok és ezek függetlenségének megtörése után a törökök birtokába jut. 1875. egy kis fölkelést támasztottak itt, amelyben Stambulov is részt vett, de amelyet a törökök azonnal szétugrasztottak. 1877. jul. 22. Burko orosz csapatai foglalták el, de 29-én már a törökök ujabb támadást intéztek ellene: E.-t a leuchtenbergi herceg Maximilianovics Miklós védte, aki 31-én erős vereséget szenvedett; a bolgár lakosság nagy része az orosz csapatokkal elmenekült; a törökök a visszamaradottakat fölkoncolták és a várost, kivéve a török negyedet, teljesen földulták. 1878. jan. közepén azonban ujra az oroszok szállották meg.

Eszkol

(a. m. szőllő), igy hivtak egy völgyet Hebrontól északra, hol az izraeliták gránátalmán és fügén kivül pompás szőllőt is találtak (Mózes IV. 13. 24; 32, 9; Móz. V. 1, 24). Mózes I. 14, 13, 24 szerint E.-nak hivták az Ábrahámmal szövetséges amoriták egyikét.


Kezdőlap

˙