Eszrog

(növ.), l. Ádámalma.

Ész szüleményei

l. Szerzői jog.

Észtan

gondolkodástan, l. Logika.

Esztár

nagyk. Bihar vmegye berettyó-ujfalui j.-ban, (1891) 1584 magyar lak., urasági (Szabolcsféle) gulyával és rörzsjuhászattal.

Esztegár

Vártán József, selimbriai érsek, a bécsi mechitáristák főapátja, született Szamosujvártt 1843 aug. 13., megh. Triesztben 1886 jul. 1. A szerzetesi fogadalmat 1859 aug. 24. letéve 1862 szept. 6. pappá szentelték. Eleinte mint a szerzetesjelöltek mestere működött, majd teologiai tanár, igazgató, kormánytanácsos lett. 1884. jul. 12-én a mechitáristák főapátjává választották. Ugyanezen évben Vannutelli érsekké szentelte fel. 1885. meglátogatta hazánkat, hol az örmény hitközségek ünnepélyességekkel fogadták. Munkái: Egyháztörténet, nevezetesen Örményország egyháztörténete (Bécs 1872), Tanítólevelek francia és uj örmény nyelven (u. o. 1877). V. ö. Árménia, V. kötet és Vasárnapi Ujság 1886. évfolyamában életrajzát és arképét.

Esztek

l. Esztonia és Eszt nyelv és irodalom.

Esztelnek

regényesen fekvő kisk. Háromszék vmegye kézdi j.-ban, (1891) 1045 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. 1639. a ferencrendiek itt kolostort alapítottak, mellyel kapcsolatban jeles iskola is volt. Mihálos József 1752. iskolát alapított, mely gimnáziummá nőtt ki. Ez időben E. élénk szellemi élet központjává lett. II. József alatt az intézet a kir. kamara gondoskodása alá rendeltetvén, lassankint egészen tönkre ment. A ma is fennálló kolostornak gazdag könyvtára van. E. templomát Losonczi Margit építtette a XV. században.

Esztena

vagy esztrenga azon deszkákból és lécekből vagy rudak közé szép sorban illesztett pálcákból szerkesztett készülék, mely a juhistállóban annak rekesztékekre való felosztására használtatik. Az E. 1-5 m. hosszu vagy hosszabb is, hogy eltérő nagyságu rekesztékeket lehessen készíteni, s oly magas, hogy a juhok át ne ugorhassanak rajta. E.-nak nevezik továbbá a székelynél azon akolt vagy szint, ahol a juhokat fejik. Esztenázás, l. Kosarazás.

Esztendő

l. Év.

Esztennap

nyelvemlékeinkben egész a XVII. századig gyakran előforduló kifejezés. Többnyire a. m. egy hét mulva (néha egy héttel ezelőtt) ugyanez a nap; p. ha ma hétfő van, a jövő (vagy a mult) hétfő. De maga eszten néha csak a. m. jövő héten, legközelebb; p. csütörtöki napon irja egy levéliró: Mi ezten szombat felé Filek felé közelítünk. Eszten ez nap a. m. mához egy hétre. Kétségkivül rokon e szóval az esztendő is, összevonva ebből: eszten idő(re). V. ö. Nyelvtört. Szótár, továbbá M. Nyelvőr 1884.


Kezdőlap

˙