Etaples

(ejtsd: étapl), város Pas-de-Calais francia départementban, 13 kilométernyira Montreuiltől a Canche torkolata közelében, vasut mellett, (1891) 3816 lak., halászattal és parti hajózással, hajóépítéssel; mint az angol szén és norvég fa behozatali helye jelentős. 1492. VIII. Károly francia és VII. Henrik angol király itt szerződést kötöttek egymással.

Étappe

(franc., ejtsd: etáp) a. m. nyugpont, megállapodás és a katonának egy napre való élelme.

État

(franc., ejtsd: etá) a. mint állam, állapot, állomány, költségvetés, előirányzat, budget, mérleg is, azaz az államháztartás bevételeinek és kiadásainak egy bizonyos évre vonatkozó összeállítása. A latin statusból származik. Az É. rendes, rendkivüli, általános, részletes, netto, brutto stb. (l. Költségvetés). Némely államban most is használják még költségvetés helyett. L'État c'est moi a.m. az állam én vagyok, XIV. Lajos francia királynak tulajdonított hires mondás, mellyel állítólag 1655. a párisi parlamentet ejté hallgatag ámulatba. V. ö. Chéruel, Adminisztration monarchique en France, 2. köt. 32-34. l., Páris 1855.

État major

(franc., ejtsd: etá mázsór), a. m. csapattörzs és vezérkar.

États généraux

(franc., ejtsd: etá zsénéró), a francia országos rendek, melyeket a nemzet képviseletében a papság, nemesség és városok (les bonnes villes) küldöttei alkottak. Gyüléseinek eredete vitatott. Többen a régi hübérgyülések folytatását látják bennök, melyekre a városokat is meghivták, minthogy már nemcsak a federalizmus ügyeiről tanácskoznak s mert a polgárságot terhelő adó és szubszidiumok megszavazása válik szükségessé. De az ujabb kutatások valószinüvé teszik, hogy IV. Fülöp uj intézmény kezdeményezője lesz, midőn 1302. az É.-t először összehivja, főkép a célból ez alkalommal, hogy a pápasággal szemben folytatott politikájának az É. hozzájárulása nagyobb sulyt kölcsönözzön. Kétségtelen azonban, hogy ezentul az É. hatáskörébe főkép pénzügyek, különösen adók, segélypénzek fölötti tanácskozás tartozik; de foglalkoznak még más ügyekkel is, a kormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, háboru és békekötés ügyeivel; időnként, p. a XVI. sz.-ban, jelentékeny befolyásuk van a közdolgok menetére, bírálják a kormány cselekedeteit és merész hangon nyilatkoznak. Igy a többi közt az 1484. gyüléseken a burgundi nemesség egyik küldötte, La Roche, kijelenti, miszerint a királyság nem magánjogi örökség, hanem köztiszt; a szuverénitás valóban a nemzeté, a nemzeti akaratnak igazi letéteményese az É. De e nézetek akkor még visszhangra nem találtak. Maga az intézmény pedig nem lesz állandó, nem képes az alkotmánnyal szerves összefüggésbe jutni. Az 1614. gyüléseken már mutatkozik a polgárság versengése a nemességgel, de ez időtől 164 évig nem hivják többé össze, midőn pedig 1788. a király ujra hozzájuk fordul, már annyira elfelejtették, hogy a levéltárakat kell felkutatni az eljárási szabályok megismerésére. Az 1788. É. gyülése csakhamar nemzetgyüléssé válik és ezzel a forradalom kezdetét vette.

Etawa

kerület K.-Indiában, l. Itava.

etc.

kiegészítve: etcetera (lat.) a. m. és a többi.

Étcső

l. Bárzsing.

Ete

nagyközség Komárom vármegye gesztesi j.-ban, (1891) 1200 magyar lak., postahivatal- és postatakarékpénztárral.

Ete

Régi magyar személynév, melyet Anonymus szerint a honfoglalás ideje körül két fejedelmi személy is viselt. Egyik volt Oundu fia, a Kalán és Kolsoi nemzetség őse, ki Csongrád várát építtette; a másik a kun-kabar Eudu apja, ki Baranyában, Szekcső vidékén telepedett meg. Az Árpádházbeli királyok idejében ugy az előkelőknél mint az alsóbb néposztálynál többször előfordul az E. név. A név használatban volt a régi székelyeknél is, erre mutat az udvarhelyszéki Etéd s a háromszéki Étfalva (Etefalva) község neve. Talán a kun «iti» a. m. éles szónak felel meg.


Kezdőlap

˙