Fa-cement fedél

a tapaszos födelek közé tartozik. Lényeges alkotórésze a fa-cement (l. o.), mely alkalmas módon papiros szalagokkal bevont deszkahéjra lesz terítve és egy finomabb és egy durvább kavicsréteggel borítva. A jól elkészített F. igen tartós és teljesen viz- és tüzmentes. A födelezés menete a következő: A folyóméterenkint csak 4-7 centiméter hajlásu, a rendesnél erősebb szarufák legkevesebb 3 cm. vastag szádalt deszkaborítást kapnak; a deszkák élei szorgosan legyalulandók. A deszkázatra körülbelül 7 mm. vastagon finom homok lesz szitálva és erre négysoros, soronkint fa-cementtel bekent papirosréteg fektetve. A papiros 60-125 m. hosszu és 1,22 m. széles tekercsekben jő a tetőre; a szomszédos szalagok egymást 8-10 cm.-nyire födik; az egyes rétegek hézagai ne essenek egymás fölé. Minden egyes papirosréteg hosszu szőrü, puha kefe segítségével melegített fa-cementtel vékonyan és gondosan be lesz kenve, miközben vigyázni kell arra, hogy a papiros ráncot ne vessen vagy ne szakadjon és a munkások szeges vagy patkós lábbeliben a tetőn ne járjanak. A legutolsó papirosrétegre most 6 mm. vastagon kőszénport vagy vassalakot, erre pedig 12 mm. vastag finom homokréteget szitálunk; ezután az egész 4-8 cm. vastag kaviccsal vagy öreg homokkal lesz beszórva és hengerrel megegyengetve. Hogy a védő homok- és kavics-burok a széleken le ne szóródjék, az eszterhéjakat és az orom-széleket cinkbádoggal kell beszegni. A cinkbádogszegély körölbelül 30-34 cm. széles és mindjárt az első papirosrétegre lesz szegezve, ugy hogy a deszkaborítástól még mintegy 7 cm.-nyire kiugorjék. Erre a szegő bádogra a deszkaborítás élétől 10-16 cm.-nyi távolban egy, fölül besodrott szélü, 10 cm. magas álló cinkbádogkarima lesz forrasztva, mely a kavicsréteg széleit az elmállástól védi. A kavicsréteg nyomása miatt a bádogkarimát 25-32 cm.-nyi közökben kis támasztékokkal erősítjük meg, melyek kivülről hozzá lesznek forrasztva; az esőviz és hólé leszivárgását a támasztékok közeiben az álló bádogkarima alján furt 3-3 lyukkal biztosítjuk.

[ÁBRA] 1. ábra. Fa-cement fedél szélének metszete.

[ÁBRA] 2. ábra. Fa-cdement fedél szegélyező karimájának előlnézete.

A mellékelt 1-ső ábra egy F. metszetét, a 2-ik ábra a szegélyező karima előlnézetét mutatja. Az 1-ső ábrá-ban b a szaruvég, a a szádalt deszkaborítás, fcd a szegélyező bádog, eh az álló cinkbádogkarima, i a támaszték, g a cinkszegély fölötti 3 papirosréteg, m a kavics. A 2-ik ábra előlnézetben f a szegélyező bádog, k az álló cinkbádogkarima, alján a vizet áteresztő lyukakkal, i a támasztékok. Buvónyilásokat, kéményeket, szomszédfalakat cinkbádoggal szegélyezünk.

[ÁBRA] 3. ábra. Kerítéssel ellátott fa-cement fedél metszete.

Sokszor a kész F.-re termőföldet hintenek és azt begyöpösítik, ekkor, hogy a tetőn biztonságban tartózkodni lehessen, a széleken kerítést helyeznek el, melynek alkalmazását a 3-ik ábra mutatja. Célszerü az igy készült fedelekben kellő helyeken szellőző lyukakat hagyni, hogy a szaruzathoz és a deszkaborításhoz levegő jusson és az a korhadástól megóvassék. L. még Fedél.

Facér

a latin-német vacirend-ből lett; szolgálat, állás nélkül levő.

Facetiae

(lat.) a. m. élces, szellemes ötletek és tréfák, tréfás beszédek. A modern népek az efféle F.-kat külön irodalmi ággá fejlesztették ki, mely számos gyüjteményben, különböző elnevezések alatt van képviselve. A legrégibb ilynemü könyvek Poggio: Facetiarum libri IV. (Ferrara, 1471 és más izben) c. latin nyelvü műve és a német Bebel Facetiae-i (Strasszburg, 1506 és más izben). De vannak német, angol, francia (Voltaire: Facéties parisiennes), olasz és spanyol nyelvü ilyen gyüjtemények, melyek nemcsak mulattató tartalmuak, hanem sokszor polemikus, szatirikus élüek is.

Facette

(fr., ejtsd: fászett), ama kis lapok, melyeket a drágakövek, fölületére köszörülnek. L. Brillant, Drágakő. - F. a nyomdászatban, l. Csukló.

Fachingen

falu Wiesbaden porosz kerületben, a Lahn és vasut mellett, a szomszédos Birlenbach faluval egy községet alkot, 810 lak. F. ismeretes az 1745. fölfedezett ásványvizforrásáról, amely Németország legerősebb alkalikus sós vize; hőmérséke 10°; különösen torok-, gyomor- és bélbajok ellen használják és évenként mintegy fél millió palackban és korsóban küldik szét.

Fachr al-dîn al-Razî

Mohammed ibn Omar, más néven Ibn al-Chatib, mohammedán filozofus és teologus, szül. Rajjban 1149., megh. Heratban 1210. Atyja is tekintélyes tudós volt. Tanulását szülővárosában kezdte meg, aztán tanítójával együtt Merághaba ment, hol főképpen filozofiai tanulmányokkal foglalkozott. Nemsokára hires nevet vivott ki magának mint teologus és bölcselő. Számos teologiai, filozofiai, filologiai, történelmi és orvosi művet és kommentárt irt. Legnevezetesebb munkája nagy korán-kommentára: Mafatîh al-ghaili (legjobb kiadása Bulakban a hedsra 1278. évében, 16 vaskos kötetben jelent meg; 1289. u. o. ujból lenyomtatták; Stambulban is jelentek meg kiadások).

Facialis nervus

l. Arcideg.

Faciam Hungariam captivam, postea mendicam, deinde catholicam

(lat.), Magyarországot előbb fogollyá, aztán koldussá, végül katolikussá fogom tenni. Kolonits esztergomi érseknek tulajdonítják.

Faciebat

(lat.), készíté, képeken vagy igy, v. rövidítve Fac. előforduló aláirás a művész neve vagy nevét jelölő monogramm előtt vagy után.

Facies

(lat.), a. m. arc. - F. a földtanban azon különbség, amely egy időben képződött kőzeteknél észlelhető Ilyen különbségek észlelhetők ugy a vulkáni, mint a vizi eredésü (üledékes) kőzeteknél. Az üledékes kőzeteknél a F. különbség a legszebben észlelhető, mivel a képzésükben résztvevő növényi és állati szervezetek létföltétele és igy elterjedése is igen sok körülménytől függ. Egy helyen az egyik állat-osztálynak, nemnek v. fajnak kedveznek a körülmények, más helyen másoknak és igy különböző aránylag egymáshoz közel eső helyen nagyon különböző állati és növényi tenyészet fejlődik ugy a mostani édes és különösen sósvizekben, mint amint fejlődött a régibb földtani korszakok vizeiben a föld különböző koru rétegeinek a tanusága szerint. Az állati és növényi tenyészet minemüsége függ a viz és vizfenék minőségtől, a környezet anyagától, az éghajlattól, a fény behatásától stb. A F.-képződés is tehát ugyanennyi föltételtől függ és éppen ezért a F. az üledékes kőzeteknél tulajdonképen nem egyéb, mint a viz fenekén uralkodó fizikai körülmények működéseinek eredménye, melyek az élő szervezeteknek a vizben való eloszlását szabályozzák. - F. hippokratica, az arcnak halálküzdelemben való eltorzulása, ez hirtelen halálesetnél többnyire hiányzik, s legkifejezettebb hosszan tartott betegségek végén, amidőn már az akaratlagos mozgások megszünnek, az arcvonások elváltoznak, az alsó állkapocs lesülyed, a száj tátva marad, a szemek szintén félig nyitottak, a szemgolyók szabálytalan állásban a végtelenbe tekintenek, a szaruhártya fénytelen lesz (a szem üvegesedik), az orr hegyessé válik. Hozzájárul még a kép ijesztő voltához a sárga, fakó szine az arcnak, amelyen hideg verejtékcseppek ülnek. Ezen arceltorzulás nevét Hippokrates görög orvostól kapta. L. Halál.


Kezdőlap

˙