Farzisztán

tartomány Persia DNy-i részében a Persa-öböl partján, amely ezt 450 km.-nyi hosszuságban mossa; ÉNy-on Khuzisztán, É-on Irak-Adsmi, K-en és DK-en Kirman határolják. A szabálytalan négyszög alaku tartomány területe 137,600 km2. Felülete. Benne két egymástól lényegesen különböző vidéket lehet megkülönböztetni. A tenger melletti alacsony vidéket Garmszir v. Dezsisztannak, a magas részét Szerdzir v. Szerhadnak hivják. A Busirtól Yezdig vont vonalon a következő magasságokat találni: Siraz 1300, Kenare (Persepolis) 1500, Mesedi-Murgab 2000, Debbid 2500 és Yezd 1200 m., amiből látszik, hogy F. a Persa-öblöt s az Irani fensikot elválasztó hegyes vidéket foglalja magában. A jól öntözött tartományban két nagyobb tó is van, a Deriah-i-Niriz v. Bakhtegan, amelybe a Bendemir folyó szakad és a Mahluiah. A parti folyók közt a legnagyobb a Presztaf és a Szefid-rud. Az alacsony részeken a meleg igen nagy és az éghajlat egészségtelen, a magasabb részeken a nyár aránylag nem meleg, a tél igen hideg, a tavasz és ősz nagyon kellemes. A föld termékeny, a persa és arab költők a Sabbevant földi paradicsomnak irják le. A főtermékek a rizs, déli gyümölcsök, datolya, szőllő, olajfa, pamut és a jóságáról hires dohány, azonkivül a kosenill és a rózsa. A lakosság, amelynek számát megközelítőleg is alig ismerik, városi és hegyi-pásztori osztályra oszlk, mindkettő a kurd luri törzshöz tartozik és két nagy ágra oszlik: a mamazoni és kugelu ágra; amaz 3-4000 családból áll és Siraz meg az öböl közt lakik; emez állitólag mintegy 14,000 család, Khuzisztán és Lurisztán határainál. A főváros Siraz, főkereskedelmi hely Busir. F. történelmi szempontból Persia legérdeksebb tartománya. Itt uralkodott Cyrus, a persa királyság alapítója. Az achemenidák és szasszanidák itt hagytak hátra legtöbb emléket és romot, névszerint Persepolisban. Isztahakarban, Nakh-i-Rusztanban, Darabghirben, Salipurban stb.

Farzsebek

(ném. Hecktaschen, ol. giardinetti, ang. Quarte-badges), a hajó tatfelén, a farnak oldalaiból kiálló kis építmények, melyek rendszerint closet és fürdőhelyiségnek vannak berendezve.

F. A. S.

(igy is: F. S. A.). Angolországban ennek rövidítése: Fellow of the Art Society (Society of Arts), azaz: a művészetek társasgának tagja.

Fás

puszta Békés vmegyében, Kőrös-Ladány határában, báró Wenckheim gyönyörü vadászlakával. Neve 1221. szerepel mint a Solt nemzetség birtoka; 1323. már falu volt, utóbb a gerlai Abrahámffy család kezébe ment át. A török hadjárat alatt elpusztult, de ismét felépült, az 1740-1750. közti árvizektől sokan szenvedvén, lakói onnan elköltöztek s a falu elpusztult.

Fas

(lat.), az, mi az istenek kijelentése szerint jogos, szabad, tehát isteni jog, ellentéte annak, mi a tételes jog szerint meg van engedve. - Per fas et nefas, minden megengedett és meg nem engedett eszköz felhasználásával. - Fas est ab hoste doceri (idézés Ovidiusból, Mestam. IV, 428) a. m. jó az ellenségtől tanulni.

Fasana

falu Pola istriai kerületi kapitányságban, az Adriai-tenger partján, a róla elnevezett F.-i csatorna mellett, 4 km.-nyire Dignanótól, (1890) 717 lak. Biztos kikötőjét a Brioni-szigetek védik, amelyek a velencei paloták építéséhez egykoron a legtöbb márványt szolgáltatták.

Fasano

város Bari olasz tartományban, 54 km.-nyire Baritól az Adriai-tenger közelében, vasut mellett, (1881) 17,973 lak., szőllő- és olajfatermesztéssel. Mellette vannak Egnatia romjai, amelyek közt számos régiséget találnak.

Fasces

(lat.), a régi rómaiaknál a hivatalos hatalomnak jelvénye, veres szijjak által összetartott szil- vagy nyir-vesszőköteg, közepéből kinyuló bárddal. A F.-t vivőket liktoroknak nevezték. A király előtt 12 liktor ment F.-ekkel, mely számot a konzulok is megtartották. A köztársaság a bárdot eltávolította, melyet azontul csaka diktátornak volt szabad használnia, szabállyá vált továbbá, hogy a konzul a F.-eket az összegyült nép előtt lebocsájtotta (F. submittere) annak jeléül, hogy a nép hatalma a konzuli hatalom fölött áll. A diktátort 24. a prokonzulokat a tartományokban 12, a prétort 6 F. illette. A F.-eket a hivatalnok (magistratus) előtt egyenest vitték, az elsóbbrendü hivatalnok, ha magasabbrendü hivatalnokkal találkozott, a F.-eket előtte meghajtatta. Győztes hadvezérek, s a császárok előtt borostyánnal koszoruzott F.-t vittek. A császárok idejében a F.-eket megaranyozták.

Fasch

német zeneszerzők neve. 1. F. János Frigyes, szül. Weimar mellett Buttelstädtben 1688 ápr. 15., megh. Zerbstben 1758., mint udv. karnagy; a szenvedélyesen fuvolázó Nagy Frigyest kisérgette, számos misét, motettet stb. irt. - Fia 2. F. Károly Frigyes Keresztély, szül. Zerbstben 1736 nov. 18., megh. Berlinben 1800 aug. 3. Bach Fülöp Manó mellett Nagy Frigyes másod-zongorázójává (cembalista-jává) lett, majd udv. operai karnaggyá, de 1776 óta magántanításból tengődött. Lassankint zöld ágra jutott s 1792. megalapíthatta a hamar elhiresült Berlini énekakadémiát, mely egy 25-szólamu kánonját is előadta. Kevés szerzeményre maradt fenn, köztük egy 16-szólamu mise; a többit elégette. Életrajzát volt tanitványa, ének-akadémiai karnagy-utóda, Zelter Károly Frigyes irta meg 1801.

Fascia

(lat.) a. m. kötés, köteg, keskeny kendő, a régieknél az öltözet v. ékszer egy része, p. azon ékszer, melyet a nők az összetekert haj feltüzésére használtak (F. crinalis), a mellszalag (F. pectoralis), vagy a harisnyák s nadrág helyett használt térd- v. lábkötőszalagok (F. cruralis, tibialis, femoralis) stb; valami sebnek kötőszalaggal áttekerése, bekötése a boncolástanban izombőnye.


Kezdőlap

˙