Fellenberg

Fülöp Manó, német nevelő és mezőgazda. Született 1771 junius 27. Bernben, meghalt 1844 november 21. Hofwylban (Svájc). Tübingában jogot és bölcsészetet tanult s azután hosszabb ideig utazott, Párisban sokáig tartózkodott. 1799-ben atyjával együtt a Bern közelében fekvő Hofwyl nevü jószágot vette meg, mely atyjának két év után bekövetkezett halála után egészen tulajdona lett. Itt a legbuzgóbb odaadással látott hozzá a gazdálkodáshoz és részint példájával, részint irodalmi működésével nemcsak a közelében levő gazdákat serkentette haladásra, hanem európai hirt szerzett mintaszerüen berendezett gazdaságának, melyen elhagyatott gyermekek számára nevelőintézetet, utóbb pedig hiressé vált gazdasági iskolát állított fel. 1830. még reáliskolát, később óvóintézetet is alapított. Egy időben F. a hires pedagógussal Pestalozzival (l.o.) szövetkezett közös működés céljából s azt arra indította, hogy Burgdorfban fenállott intézetét a Hofwyl közelében fekvő Buchsee várába helyezze át; az ellentétes természetü férfiak azonban nem tudtak egymással megegyezni, minek következtében Pestalozzi Yverdonba költözött. F. korának egyik legtekintélyesebb mezőgazdasági irója volt s Festetics György gróf is tanácsért fordult hozzá, mikor Keszthelyen a Georgiconban javításokat tervezett. Tevékenységét Schöni: Der Stifter von Hofwyl. Leben und Wirken Fellenbergs (Schaffhausen 1874) cimü munka méltányolja.

Fellengítés

a. m. szublimálás; manapság használatosabb a helyesebb szállasztás szó. Fellengület a. m. szálladék.

Fellengős

(eszt.), a lelkes irálynak tulhajtása, ha a lelkesedés tárgyát tulbecsüli, vagy egyáltalában még akkor is lobog, ha a természet szabályai szerint már nyugodtabb érzésnek kellene helyébe lépnie.

Fellépő fok

egy lépcsőnek legalsó foka, melyre először lépünk. Rendesen hosszabb a lépcsőkar többi fokánál és végén le van gömbölyítve, hogy az oldalvást rálépőnek lába ne ütközzék élbe v. sarokba.

Felletár

Emil, a gyógyszerészet doktora, országos művegyész. Szül. Tapolcán, Zalamegyében 1834. Atyja F. József, Zalamegyének másodfőorvosa volt. A középiskolákat Veszprémben és Pesten látogatta, a gyógyszerészmesteri oklevelet a pesti egyetemen nyerte. 1862-ben a gyógyszerészeti tudományok doktorává avatták, a következő évben pedig a törvényszéki és rendőri kémia magántanárává képesítették. 1869-79. a budapesti kereskedelmi akadémián a technologiai kémia előadója volt. 1871. pedig Horváth igazságügyminiszter országos vegyésszé nevezte ki. - F. kémiai cikkei a Gazdasági Lapokban (1858-59), a Gyógyászatban (1861-1876), a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Természet Tudományi Társulat közlönyében jelentek meg. Ismertebb értekezései és önálló munkái: Über drei neue organ. Verbindungen: Caprylonitrit, Pelargonitril, Caprylamid (Zeitschr. f. Chemie IV. 1868); A vérfoltok biztos felismeréséről (Gyógyászat 1887-90); A parádi kénes gyógyvizek vegybontása (Pest 1861); A gyógyszerészeti tudományok alapvonalai (Kátai Gáborral, Pest 1866); Tapasztalatok törvényszék-vegyészeti gyakorlatomból (Gyógyászat 1874); Adalék a vérfoltok biztos felismeréséhez törvényszéki vizsgálatoknál (u. o. 1876); Vélemény a halotthamvasztás engedélyezésének kérdése tárgyában (u. o. 1890). - Szerkesztette azonkivül a Fürdői Lapokat (1868) és a Vegyészet és Gyógyszerészet c. folyóiratot (1863).

Felletin

(ejtsd: fellten), város Creuse francia départementban, 11 km.-nyire Aubussontól, a Creuse völgye fölött emelkedő, 587 m. magas hegyen, vasut mellett, (1891) 3379 lak., már a XIV. sz.-ban hires szőnyegkészítéssel, gyapjufonással, flanellgyártással és malomiparral.

Fellin

az ugyanily nevü járásnak székhelye Livonia orosz kormányzóságban, 70 km.-nyire Dorpattól a Tennacilm partján, (1889) 5352 lak., nagy lóvásárokkal, tartományi muzeummal.

Felling

város Durham angol grófságban, 3 km.-nyire Gatesheadtől, vasut mellett, (1891) 17473 lak., jelentékeny üveg- és kémiai iparral.

Fellner

1. Ferdinánd, német festő, szül. M. m. Frakfurtban 1799., megh. Stuttgartban 1859., jogi tanulmányai elvégzése után ügyvéd lett, de utóbb, 1825-31. a müncheni akadémián festővé képezte ki magát. A frankfurti császárterem számára festett képein kivül többnyire illusztrációkat készített. Jelentősége abban állott, hogy már a 20-as években a korhü viseletek és épületek tanulmányozását sürgette.

2. F. Ferdinánd, osztrák építész, szül Bécsben 1847 ápr. 19. Atyjától, ki szintén építőmester volt, képezte magát s 1871 óta önállóan munkálkodott. 1873 óta Helmer Árminnal együtt különösen szinházak építésével foglalkozik. Az ő terveik után készült a temesvári (1872), bécsi (városi szinház, 1872), a budapesti (népszinház, 1874), augsburgi (városi szinház, 1876), brünni (1881), reichenbergi (1881), szegedi, pozsonyi, tatai és karlsbadi (1882), odesszai és fiumei (1883), prágai (német szinház, 1886), bécsi (népszinház, 1889), tatai (várszinház, 1889), zürichi (városi szinház), berlini (az unter der Linden-i szinház, 1892) szinházak. Ők építették a bécsi csillagvizsgálót, gróf Károlyi budapesti palotáját, a zsombolyai és nagykárolyi uradalmi kastélyt stb. F.-et később építészeti tanácsossá nevezték ki.

Felloplasztika

épületek modelljeinek parafából való előállítása.


Kezdőlap

˙