Fiatal munkások

a gyárakban alkalmazásban lévő segédmunkások, kiknek foglalkoztatását külön törvényes határozmányok szabályozzák. A magyar ipartörvény (1884. XVII. t.-c.) F. alatt a 10-16 éves gyermekeket érti. 10 éven aluli F. egyáltalában nem alkalmazható nálunk, 10-12 éves csak kivételes esetekben és mindenkor az iparhatóság által adandó külön engedély alapján. Ezen F.-at ipartörvényünk annyiban védi, hogy 64-65. §§-aiban kimondja, miszerint 14. évöket még be nem töltött F. naponként legfölebb 10 órai, 14. évöket már betöltöttek legfölebb 12 órai munkára kötelezhetők, beleértve ebbe az iskolában töltött időt és az ipartörvény 117. §-ában előirt délelőtti és délutáni fél-fél, valamint déli egyórai szünetet is. Kimondja továbbá ezen törvény, hogy 14 éves korig terjedő F. csakis oly munkára szorítható, mely testi erejének megfelel. Végül szabályozza ezek tekintetében az éjjeli munkát is, kimondva, hogy éjjeli munkára (esti 9 órától reggeli 5 óráig) 16 éven aluli munkás általában nem alkalmazható; megengedi azonban kivételes esetben, midőn t. i. olyan iparágról van szó, melynek üzése éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne, hogy az iparhatóság külön engedélye alapján 16 éven aluli, de 14 évesnél nem fiatalabb munkások éjjel öt órán foglalkoztathatók legyenek. Végül ipartörvényünk még azon tekintetben is védi a F.-at, hogy kimondja (116. §.), miszerint a 16. évet még be nem töltött munkások v. éppen nem, v. csak bizonyos feltételek mellett alkalmazhatók oly iparágakhoz tartozó gyárakban, melyeknek üzeme egészségtelen v. veszélyes. Az ipari munkások betegsegélyezéséről szóló törvény (1891. XIV. t.-c.) a F.-at kiterjeszti a 18. életkorig, minthogy ennél az átlagos fizetések igen fontos tényezőt képeznek és a 18. éven aluli munkások bére a rendes gyári munkások keresményével nem azonosítható. A külföldi törvényhozás a F. tekintetében általában megegyezik idevágó hazai törvényes intézkedéseinkkel, melyek azok alapján készültek. Csupán a déli államokban kezdődik ezek kora a 10. évvel, amit az 1840. berlini nemzetközi munkásvédelmi kongresszus is elfogadhatónak tartott, tekintettel azon államok természeti viszonyaira. Ott azonban a védelem csak a 14. évig terjed. A F. védelme azon okból történik, hogy testi erejöknek tulságos kihasználása által fejlődésükben ne gátoltassanak, miáltal a jövő ipari munkásosztály nevelése volna kockáztatva. A F.-ra vonatkozó törvényes intézkedések megtartásának ellenőrzésére az ipar- v. gyárfelügyelők feladata, kiknek működése p. Franciaországban kizárólag a nőkre és F.-ra terjed ki.

Fiatalos

olyan természetes vagy mesterséges erdőtelepítés s illetve erdőfelujítás utján keletkezett s még csak serdülő korban lévő sürü erdő, melyben a fiatal fácskák külön-külön növőtérhez még nem jutottak, s amely vághatási korának legfeljebb 1/4-1/5-ét érte el.

Fiáth

-család (eörményesi és karánsebesi), krassómegyei régi család, melynek első ismert őse Eörményesi Mihály, ki a XV. sz.-ban élt. A bárói és nemesi ágon virágzó családból F. József 1857 nov. 20. osztrák báróságot nyert; fiának, Ferenc veszprémi főispánnak osztrák báróságát a király 1874 ápr. 30. Magyarországra is kiterjesztette, Ferencnek két gyermeke volt: Mária és Miklós. (l.o.).

1. F. János, eörményesi, magyar hajduőrnagy, azon hősök egyike, kik Budavár visszavivásában kiválóan kitüntek. 1686 szept. 2., az utolsó roham alkalmával, 600 győri hajdu élén a várba hatolt és annak Ény-i oldalán (nem távol a sarkköröndtől) a magyar zászlót tüzte fel a várfal egyik tornyára. Később F. mint az erdélyi udvari kancellária tanácsosa és referendarius titkára működött. Megh. 1727 januárjában. V. ö. Némethy L. cikkét a Századokban (1886, 580 l.)

2. F. Miklós báró, Fejérmegye főispánja, főrendiházi tag, szül. 1848 nov. 25. Jogi tanulmányokat végzett, szolgált a honvédségnél, majd nagyobb utat tett külföldön s hosszabb időt töltött Amerikában. 1884. visszatérve, a mezőgazdasági statisztika szervezetéről nagyobb memorandumot nyujtott át a földmivelési miniszternek. Ugyanez évben a földmivelésügyi miniszteriumban osztálytanácsossá nevezték ki. Később Fejérmegye főispánja lett.

Fiber

l. Pézsmapatkány.

Fibich

Zdenko, cseh zeneszerző, szül. Seboricban 1850 dec. 21. Lipcsében végezte tanulmányait, azonkivül Bécs, Páris és Mannheimban (Lachner V. alatt); azután Oroszországban töltött két évet és karmester volt 1870-80-ig a prágai cseh szinházban. Már első műveivel is oly elismerést talált, hogy Dworák után a jelenlegi csehországi zeneszerzők legkiválóbbjának mondható. Irt triókat meg quartetteket és szimfonikus darabokat. Legjobb Es-dur szimfoniája, melyet Schumann hatása alatt irt; ezt Bécsben adták először elő a filharmonikusok 1893 dec. hangversenyében. Irt továbbá közzenét Schillernek Messinai mennyasszony-ához, továbbá egy «Hippodamia» c. melodramatikus trilogiát.

Fibiger

János, dán költő, szül. Nykjöpingben 1821 jan. 20. Legnagyobb érdemeit a drámairás terén szerezte. Költészete, amelyben a misztikus és romantikus elemek szövődnek össze, sok tekintetben az ujabb irányok bevezetőjeül tekinthető. Költői műveiben a külső alak olykor nehézkes volta dacára is tiszta világításban tudja föltüntetni a főgondolatot. Drámái: Johannes der Döber (1854), Kors og Kjaerlighed (1858) és epikus-lirikus művei: Des evige Strid (1879) előkelő helyet biztosítanak neki a dán irodalomban.

Fibis

nagyközség Temesmegye uj-aradi járásában, (1891) 2291 oláh, német és magyar lak.

Fibonacci

(ejtsd: -áccsi) Lénárd, más néven Pisano, olasz matematikus, élt 1180-1250. többnyire Pisában. Liber Abaci (1202) c. művében bevezette Európába az indiai v. arab számokat. Egyéb művei: Liber quadratorum (számelméleti tartalmu), Practica geometriae és Flos (harmadfoku és más specialis egyenletekről).

Fibrin

l. Rostanyag.

Fibroferrit

(ásv.), viztartalmu ferriszulfát (Fe2H4S2O11 + 8H2O); sárgászöld, rostos szerkezetü ásvány, tulajdonképpen a pirit oxidáxiói terméke Chileből (Copiapo, Coquimbo tartomány). Franciaországban a Gard Paillieres bányákban is találták.


Kezdőlap

˙