Flor

György Frigyes Henrik Arnold, oldenburgi miniszter, szül. Oldenburgban 1833 ápr. 24. Tanult Heidelbergben, Berlinben és Göttingában, azután állami szolgálatba lépett és mint ügyész és biró különböző állásokat töltött be. 1878. az államminiszteriumban előadó tanácsos. 1887-ben igazságügyi, közoktatási és hadügyminiszterré neveztetett ki.

Flora

ó-itáliai eredetü istennő, a virágzásnak, tavasznak (az ifjuságnak is), a megtermékenyítésnek és tenyészetnek istensége, eredetileg a magot befogadó föld személyesítése; azonosították görök Chlórisszal is, mig ellenben azon rege, hogy Juno a tőle kapott virágtól megtermékenyült s (márc. 1.) Marsot szülte, itáliai erdetü. Tiszteletét állítólag T. Tatius rendelte el, Numa pedig külön flament adott neki; ősrégi temploma volt a Quirinalison, a porta Sanqualistól délre s egy a Circus Maximus közelében, melyet két Publicius alapított, Augustus pedig megujított; tiszteletére ünnepet ültek a provinciákban is. Eredetileg ápr. 28. volt ünnepe, melyet azonban később több napon át tartottak és pedig a következő napokon szini játékok (mimuszok) voltak, melyeken a meretrixek is megjelenhettek, az utolsó napon (máj. 3.) cirkuszi játékok kecske- és nyulvadászattal, majd babot és borsót szórtak a nép közé s végül áldozat fejezte be az egészet. Ez ünnepen a nők egyébkint tilos tarka ruhákban jelentek meg, a házakat virágokkal ékesítették és az egész nép pajzán s vig élvezeteknek hódolt. A játékokat az édiliszek - kurulisz és plebejusz édiliszek - Kr. u. 22 óta prétorok rendezték; alapításukat 271-re teszik s 173 óta állandók voltak. Ábrázolására a rómaiaknak nincsen önálló tipusuk, hanem a gör. Chlórist v. a tavaszi Hórát vették mintának. A gens Servilia és Clodia pénzein Florafej látható, hajában virágokkal, függővel s nyakékkel, a fej mögött ismét virág v. lituus van. - F. növénytani értelemben, valamennyi vadon termő növényfaj együtt, amely valamely ország v. vidék vegetációját alkotja, mint fauna az állatvilága.

Flóra

Majthényi Flóra, Tóth Kálmánné irói neve.

Flórabirodalom

(növ.), minden olyan terület, amelynek egészen sajátságos növényei és növényformációi vannak. Határát azok a helyek szabják meg, a hol a jellemző növényszövetkezetek életföltételeit veszedelem fenyegeti, tehát továbbterjedésök természetes határokba ütközik. Ezen a határon más s az itt utalkodó külső körülményekhez jobban alkalmazkodó növények és F.-ak tünnek elénk, s ennek megfelelően az egész tájkép megváltozik.

Florac

(ejtsd: florak), az ugyanily nevü járás székhelye Lozere franc. départementban, 40 km.-nyire Mendetől, a Causse Méjean (1069 m.) és a Ramponenche nevü hegytől körülzárt szük és mély völgyében a Tarnonnak, 609 m. magasban, (1891) 1978 lak., hires hagymatermesztéssel. Közelében a Rochefort sziklából fakad a krisztálytiszta vizü Pecher forrás, amelyet állítólag már a rómaiak Flos Aquarum néven ismerték.

Floréal

(franc. a. m. virághó), a nyolcadik hónap a francia forradalmi naptárban; l. Év.

Floreas!

(lat.) a. m. virágozzál! légy boldog! Floreat! viruljon! éljen!

Flore et Blancheflore

(német költeményekben Blancheflur, latinizált formában Flos és Blancflos, azaz: virág és fehérvirág, rózsa és liliom), egy a középkorban elterjedt rege cime. Eredetileg a rózsa és liliom személyesítése, allegorikus értelemben pedig a szerelem és ártatlanság. A költeményben azonban már ez az értelmezés nincs öntudatosan keresztül vive s főtartalma két gyermeknek megható szeretete. Blancheflort eladja a spanyol király egy bizanci tengernagynak; Flore sok keresés után feltalálja; felfedezik és tüzhalálra itélik őket; készek együtt meghalni; ez meghatja a pogányokat s Flore haza viheti kedvesét. Mindketten egy és ugyanazon órában halnak meg és egy sirban nyugosznak. A rege már a XII. sz.-ban ismeretes volt déli Franciaországban, ó-francia kidolgozását egy uj-görög kidolgozással együtt Bekker Imánuel adta ki (Berl. 1844), ezenkivül régibb kidolgozásban számtalan német és plattdeutsch kiadása is jelent meg (legutóbb a Niederdeutsche Denkmäler 3. kötetében; Brema, 1880), ujabb átdolgozásban pedig Knorrig asszonytól (Berl. 1822). Ugyanezen rege szolgált alapul Boccaccio Il Filocolo c. regényének. V. ö. Herzog, Die beiden Sagenkreise von F. A. B. (Bécs 1884).

Florenc

l. Firenze.

Florence

(ejtsd: floransz), Landerdale county székhelye Alabama É.-amerikai államban, a Tennessee jobb partján, ahol a folyó hajózhatóvá válik, vasut mellett, (1890) 6000 lak., élénk kereskedéssel. A város alatt, amelyet a Tennessee tulsó partjával 800 m. hosszu hid köt össze, vannak a hajózást akadályozó Muscle Shvals nevü sellők.


Kezdőlap

˙