Folyókafélék

szulákfélék, hajnalkafélék (növ., Convolvuceae), a kétsziküek forrt- és csövesszirmuinak családja. Többnyire felfutó, ritkán gyalogszáru füvek. Levelük váltakozó, szivalaku vesés v. ujjasan osztott, melléklevelük nincs, virágjuk rendesen a levelek tövében van, pároséltü, virágnyelük rendesen két hegye-levelet visel. Kelyhök ötmetszetü, maradandó, szirmuk tölcséres, a széle ép v. az ötösszámu szerkezetet öt fogacska, meg a szirom külsejének öt sötétebb szinü pántja árulja el. A F. virágbimbója t. i. sodort s a bimbó nem takart része sötétebb szinü lesz. 5 himje a szirom csövéhez nőtt, magrejtője kétrekeszü, rekesze 1-2 magu. Tokgyümölcse hosszában tövig szétreped, ritkábban bogyó is van. Magjuknak kevés a magfehérje, csirájuk görbült, szikjük redős. Mintegy 800 fajuk a meleg és mérsékelt földövön, mind a két világrészben terem. Többnek a virága szép (hajnalka), többnek a gumója ehető s a gyökerében hashajtó szer van.

Folyókövecs

Zay Mineralogiájában igy nevezi a fluoritot. Fojó kövecsnek is mondja.

Folyómult

(a nyelvtanban), a multban folyó, vagyis bevégezetlen cselekvés, melyet a régibb magyar nyelvszokás mindig igy fejezett ki: irok vala (lat. scribebam, franc. j'écrivais). L. Igeidők.

Folyondár

(növ.), jelentése a közhasználatban nem szigoruan meghatározott, mert tájonként más-más fel- v. szétfutó növényt neveznek vele; néhol a folyóka fajait, Békésmegyében a tarlókban s mezőkön szétfutó Linaria elatinét. Diószegi a Tamust magyarosította vele, mely korállszinü bogyóival hazánk déli vidéke erdeinek disze. Szinte felfutó növény. Németországban kerti disznek is ültetik. Gumója fekete, belül fehér, kellemetlen izü, régen radix Bryoniae nigrae néven köszvény ellen használták; fiatal csiráit Angolországban mint spárgát eszik, de könnyen hasmenést vagy hányást okozhat. A T. elephantipes Lindl., l. Testudinaria.

Folyópénz

l. Pénz.

Folyós ambra

(növ.), l. Liquidambar.

Folyósítás

Ha a gázokat erős nyomásnak v. hütésnek vetik alá, a telített gőzökhöz hasonló állapotba kerülnek, melyből további nyomás vagy hütés által a cseppfolyós állapotba mennek át. Telítettnek t. i. akkor nevezzük a gőzt, midőn az általa betöltött térben az illető hőmérséklet mellett több gőz már nem képződhetik. A gázok olyan gőzöknek tekinthetők, melyek távol állanak a telítési ponttól, melyek tehát alacsony forrásponttal biró folyadékokból keletkeztek. Némely- gáz már csekély hütés v. nyomás által is folyósítható. A gázalaku kénessav p. hó és konyhasóból álló fogyasztó keverék által lehütve, szintelen folyadékká lesz, mely zérus alatt 10° C.-nál forr. A nehezen folyósítható gázokat külön sürítőkészülékekben préselik össze. Ilyen a Natterer-féle sürítő kénsav folyósítására. Ez szeleppel ellátott erős vaspalack, melyben a gáz 38 légköri nyomás alatt válik cseppfolyóssá. A legtöbb gázt Faradaynak sikerült már folyósítani. Csak néhány gáz, t. i. a hidrogén, mocsárgáz, szénoxid, nitrogén, oxigén s e két utóbbi keveréke, a levegő, állottak a legujabb időkig ellen a folyósításnak. Ezért állandó gázoknak is nevezték, ellentétben a folyósítható gázokkal. 1877. azonban Cailletet Párisban és Pictet Genfben igen nagy nyomás és egyidejü hütés által az állandó gázokat is folyósították, ugy hogy most már ezen különbség is megszünt a gázok közt. Az igen nagy hütés azért szükséges, mert a nehezen folyósítható gázoknak az u n. kritikus temperaturája igen mélyen van a fagypont alatt. Ha t. i. valamely gáz hőmérséklete bizonyos, a gázra nézve jellemző hőmérsékletnél magasabb, a gáz a legnagyobb nyomással sem folyósítható. Ha a gáz ezen kritikus hőmérséklet alá hüttetik, a folyósítás lehetséges és ezt sikerült Cailletet és Pictetnek elérniök. Az oxigén kritikus hőmérséklete -130° C, hidrogéné -140° C, ellenben széndioxidé +31° C.

Folyosó

(franc. couloir, corridor), hosszu, keskeny helyiség, mely arra szolgál, hogy egyes szobákba külön-külön is be lehessen jutni anélkül, hogy ezért rajtuk keresztül kellene járnunk. A F. rendesen két szobasor közt van elhelyezve és lakóházakban 1-2 m., vendéglőkben és nyilvános épületekben 3-4 m. széles. Világításáról és szellőzéséről kellően gondoskodni kell; ahol közvetlen világítás nem lehetséges, ott a világításról üvegezett ajtók és fölülvilágítók gondoskodnak. Szerepükhöz képest vannak fő és mellék F.-k; vannak azonkivül csukott F.-k és nyitott F.-k; ez utóbbiakat különösen budapesti bérházak udvaraiban szeretik alkalmazni, jóllehet azok a lakókra nézve fölöttébb alkalmatlanok. F. a bányában majdnem szintesen hajtott vágat, mely föltárásra, szállításra, levegő v. viz vezetésére és közlekedésre szolgál. L. Bánya.

Folyosópille

(Catocala Ochsenh.), a rovarok osztályába, a pikkelyesszárnyuak rendjébe és az éjjeli lepkék csoportjába tartozó lepkenem. Egyike a legnagyobb bagolylepkéknek, finoman szőrözött csápokkal, erősen hullámzott szárnyszegéllyel és rojtozattal, élénk szinü, szalaggal jelölt és lekerekített hátsó szárnyakkal. Nappal folyosókban (innét a népies neve is), fatörzseken, repedésekben stb.-ben nyugszanak, felriasztva nagy gyorsasággal repülnek tova. Hernyóikon a 8. gyürün egy pup és a 11-en egy lapos dudor találhatók. Karcsu bábjaik ritka szövetü fonadékban, levelek stb. közt találhatók. Európában 32 faja él, melyek közül hazánkban 13 található. Közönségesebbek: a vörös F. (C. nupta L.), mellső szárnyai sötéthamvas szinüek, a hátsók cinóbervörösek, fekete szegéllyel és középszalaggal. 7 cm. nagy. Julius-szeptemberig röpül. Hamvasszinü hernyója, melynek háta két sor sárgásfehér szemölccsel van diszítve, május-juniusban különfélo füz- és nyárfán él. A kék F. (C. fraxini L.), legnagyobb európai éjjeli lepke, 10,5 cm. nagy. Mellső szárnyai kékeshamvasak, barna rajzolattal, a hátsók feketék kék középszalaggal. Aug.-szeptemberben röpül. Finoman, feketén pontozott, hamvasszürke hernyója május és juniusban főleg kőrisfán és nyárfán él. A sárga vagy kökény F. (C. hymenea W. V.) hazánk faunájának jellemző faja, amennyiben tenyésző köre csak Európa DK-i vidékeire és hazánkon tul nem is terjed. Mellső szárnyai hamvasszürkék, a hátsók sárgák, két fekete ives szalaggal. 3,5 cm. nagy. Röpül augusztusban. Szürkéshamvas, vörösbarna szemölcsökkel és apró fekete pontokkal tarkázott hernyója májusban kökényen él. L. még Éjjeli lepkék.

Folyószámla

(kontokorrent). Ha két személy, akár kifejezetten, akár hallgatólag oly megállapodásra jut, hogy az egyik által teljesített fizetés ne fordíttassék a másik fél egy bizonyos tartozásainak törlesztésére, v. az ellenkövetelés ne fordíttassék egy határozott követelésre való beszámításra, hanem a tartozások és követelések kölcsönös végeredménye egy bizonyos határidő, üzleti év vagy idény lejártával állapittassék meg a tartozások és követelések összehasonlítása által, az ezen személyek közötti viszonyt folyó számlabeli összeköttetésnek nevezik. A F.-viszonyban tehát a hitel kölcsönösnek jelentkezik, ugy hogY a fizetés az egyik oldalon a másik oldal megterhelését idézi elő és a fizetés nem idézi elő a fizetőnek felmentését, hanem a fizetést kapónak megterheltetését, a fizető a fizetés erejéig hitelezővé, a másik pedig ugyanoly mértékben adóssá válik. Fő jellemzője a F.-nak az, hogy a folyószámla eredménye az egyenleg, a saldo képezi a követelés alapját és a jogalap, melyből a saldot képező egyes tételek származtak, mellékessé válik Ha tehát az egyenlegben kamatok szerepelnek, a kamatok kamatjából származó kifogás is magától elesik. V. ö. Kereskedelmi törvény 285. §.


Kezdőlap

˙