Forli

Melozzo, olasz festő, l. Melozzo.

Forlimpopoli

város Forli olasz tartományban, 9 km.-nyire Forlitól, a Ronco jobbpartja közelében, vasut mellett, (1881) 5510 lak., szőllőtermeléssel, szép márványhiddal.

Forma

l. Alak.

Formáció

A geologiában ama rétegek összesége, amelyek hasonló körülmények közt egymáshoz nagyon közeli időszakban, vagyis egyazon korszakban (periódusban) képződtek. A geológiai korszakot mintegy nagyobb időegységben képződött anyagok összeségének is lehetne mondani. Ami tehát időben kifejezve geológiai korszak, az akkor kezdődött anyagra nézve egy geológiai F. Egyazon F. rétegeinek szerves maradványai (kövületei) legalább is a fontosabb alakokban ugyanazok és éppen ezek alapján dönthető el, hogy mely rétegek tartoznak egyezon F.-hoz. Ujabb időben (az 1881. tartott nemzetközi geológiai kongresszus megállapodása óta) a F. kifejezést a szisztéma szóval helyettesítik, mivel a F. a magyar képződmény értelmében a kőzetek képződési módjára van már lefoglalva (eruptiv v. vulkáni képződmény, ill. F., szediment F., metamorf. F., telér F. stb.). Régebben p. devon, diasz, kréta, jura, triasz stb. F.-ról, most devon, diasz, kréta, jura, triasz stb. szisztémáról szólunk. A németek még ma is inkább a F.-t, mint a szisztémát használják.

F. a növénygeografiában. Valamely vidék v. növény termőhely megtekintése után bizonyos képünk marad, mely a termőhelyek (erdők, vizek, hegyek stb.) különféleségéhez képest más-másféle. Ezen képet a növényországnak bizonyos alapformái alakítják, p. a fák, bokrok, kórók, mohok, füvek, a fákra felfutó iszalagnövények, nád, a szalmás füvek, gombák stb. Ezen alapformáknak már magában való, azaz más formákkal nem szövetkezett megjelenése is élénken előtünhetik a vidék külsején, fiziognómiáján, mig más fajok önálló, független egészet alkotni egymaguk nem birnak, hanem gyakoriságuk ellenére is csak alkotó részek lehetnek más növénytársulás v. növényszövetkezet közepett. A vidék külsejére az alapformák akkor nagy jelentőségüek, midőn seregesen nőnek együtt. A hasonló vonásu alapformákból alakult csoportokat képződményeknek v. F.-nak nevezzük. A F.-ók azért is nevezetesek, mert csaknem az egyetlen hasznavehető alapot nyujtják, amely szerint a helyrajzi, földtani és éghajlati tekintetben okszerüen tagolt monarkiánkat növényföldrajzi tekintetben is természetszerüen határolt területekre oszthatjuk.

Formaldehid

hangyasavaldehid H.CHO. Szénvegyület, amely az aldehidek (l. o.) közé tartozik. E vegyületet Hofmann fedezte fel (1868) és soká csak vizes oldatban volt ismeretes; legujabban azonban (1892) Kékülé tisztán is előállította. Képződik akkor, ha a metilalkoholgőz és levegő elegyét izzó platina vagy koksz felett elvezetjük. A tiszta F. igen könnyen polimerizálódik és szilárd paraformaldehiddé (H. CHO3) alakul. Tömény vizes oldatát (4 %) ujabban Formalinum név alatt mint antiszeptikumot kezdik használni.

Formális

(lat.) a. m. alaki. A F. logika csupán a gondolkodás szabályait tekinti, vagyis azt, hogy a gondolkodás maga magával összhangozzék, ügyet sem vetve a gondolat tartalmára. Kant F. igazságnak mondta a megismerés megegyezését a logikai törvényekkel, viszont anyagi igazságnak mondta a megismerés megegyezését a tárggyal. - F. algebra, ujabb összefoglaló elnevezés az invariánsok, konvariánsok, divariánsok, kanonikus alakok elmélete számára. L. Invariáns.

Formális algebra

l. Formális.

Formalitás

(lat.) a. m. külsőség, külső körülmények, melyekkel bizonyos cselekedeteket kisérünk, hogy nekik törvényes rendeletek értelmében a szükséges érvényességet megadjuk. p. valamely végrendelet irásánál. Közönségesen jelentéktelen cselekvésekre és magyarázatokra is értik, melyeknek semmi fontosságuk sincs, de hagyomány vagy törvény értelmében vmely cselekvés jogérvényességéhez szükségesek.

Formalizmus

(lat.), az az irány, mely a tartalom rovására a külsőséget, a formát igyekszik érvényesíteni. F.-ról szó van filozofiában, esztetikában, jogban egyaránt; sőt még a mindennapi közélet is ismeri és F.-nak nevezi azt az eljárást, mely csak arra ügyel, hogy a szabályoknak feleljen meg s keveset törődik a lényeggel.

Formamid

H. Co. NH2. Az amidek (l. o.) közé tartozó szénvegyület, mely az ammonium-formiát (hangyasavas ammonium) hevítésekor képződik. Szirupsürüségü szintelen folyadék, mely 192-195°-on forr. A F.-ban az amidocsoport (NH2) egyik hidrogenje fémmel helyettesíthető. Ha a helyettesítő fém a kéneső: kénesőformamid keletkezik, mely vegyület hig vizes oldatát Hydrargyrum formamidatum solutum néven ujabban gyógyszerül használnak (bőr alá fecskendésre bujakóros bántalmaknál).


Kezdőlap

˙