Földindulás

l. Földrengés.

Földi poloskák

(Geocores), a félfödelesszárnyu rovarok rendjének, Másféle szárnyuak alrendjébe tartozó poloska-csoport, a fejnél hosszabb, 4-5 izü csáppal, a többinél hosszabb második csápizzel; többnyire hosszu szipókával. Az ide tartozó fajok legnagyobb része szárazföldön él, kevés a vizeken. Mintegy 8 ezer fajt ismerünk e csoportból, melyeknek legnagyobb része forróövi és ragyogó szinü, de emellett aztán rendkivül büzösek. Állati és növényi nedvekkel táplálkoznak. Az ide tartozó fajok több családra oszlanak meg, melyek közül nevezetesebbek: Pentatomidae, Cereidae, Lygaeidae, Capsidae, Membranacei, az ágyi poloskával (Acanthia lectularia L.), Reduviidae és Hydrodromici. Mindannyinak hazánkban is több faja ismeretes. V. ö. Horváth G., A Magyarországi Bodobács-félék (Lygaeidae) magánrajzát, továbbá ugyancsak Horváth G.-nak idevonatkozó különböző dolgozatait.

Földi rákfene

l. Galóca.

Földirat

l. Földrajz.

Földi refrakció

a fénysugárnak a különböző sürüségü levegő-rétegeken való áthaladása közben szenvedett elgörbülése akkor, ha a világító pont maga is a légkörben van, ellentétben a csillagászati refrakcióval, mikor a világitó pont a légkörön kivül fekszik. A F. előre való meghatározása nagyon bizonytalan dolog, amennyiben az a légkör állapotától, tehát hőmérsékletétől, a légnyomástól, a szél irányától és erősségétől stb. nagyon függ. Baeyer tapasztalatai szerint az évszakok, de a Nap szakaszai szerint is változik, még pedig este és reggel sokkal nagyobb, mint délben. A F. folytán mi a tárgyakat valamivel magasabban látjuk, mint a valóságban vannak. Magasságmérésnél a refrakció értékét is számításba kell vennünk.

Földi répa

(növ.) a. m. Csicsóka, l. o.

Földi sellak

(növ.), l. Akaroid gyanta.

Földisme

a. m. földtan vagy geologia (l. o.).

Földi szappan

l. Fogolyfü.

Földi szurok

l. Aszfalt.


Kezdőlap

˙