Frambözia

(a málnát jelentő franc. framboise szótól), ragályos bőrbetegség, jellemzi, hogy málnaszerü nedvező kinövések támadnak a bőrön, némelyek szerint bujakóros, mások szerint idiopátikus alapon. A betegség legelső ismertetése Nyugot-Afrikából és Nyugot-Indiából származik, ott pian, itt yaws a neve. Később kitünt, hogy különböző természetü, majd szifilitikus, majd más eredetü betegségeknek a gyüjtőneve a F., melyeknél papillozus képződésekkel járó idült beszürődési és fekélyedési folyamatai a bőrnek vannak jelen; épp ugy van e betegségi névvel az orvostan, mint a skótországi sivvens, a norvégiai radesyge, s az isztriai falcadina és skurljevo állítólag tájkóros betegségi alakokkal, melyeknek egyes esetei a bőrorvos előtt majd mint szifilisz, skrofula, bőrfarkas stb. tünnek ki.

Framea

(lat.), az ókori németek főfegyvere: rövid, keskeny pengéjü lándzsa; később a nagy döfőkardot is frameának nevezték.

Frameries

(ejtsd: framri), város Hainaut (Nennegau) belga tartományban, 3 km.-nyire Paturagestől, vasut mellett, (1890) 10701 lak., fontos szénbányákkal és jelentékeny kötélgyártással.

Framingham

(ejtsd: fremmingem), város Massachusetts Észak-amerikai állam Middlesex countyjában, a Sudbury partján, vasut mellett, (1890) 9239 lak., cipő- és gummiáru-gyártással, szalmafonással.

Franc

(franc., ejtsd: frank) a. m. szabad, semmi kényszer alatt nem álló, egyenes és őszinte. - F. mint pénz, 1795 óta a francia pénzrendszer egysége, mely az egyházi teston (l. Érmek) és livre (l. o.) helyébe lépett. A F. 1803 óta francia pénzegység s más államokban is meghonosították. Szardinia királyságban (Lire Nuova) 1827, Belgiumban 1832. Svájcban 1850, Olaszországban (lira) 1861, Romániában (lëu) 1868, Spanyolországban (peseta) 1871, Szerbiában (dinár) 1874, Bulgáriában (leva) 1880. Görögországban (drachma) 1882 óta szolgál pénzegységül. Finnországban markka (márka), Venezuelában bolivar a F. neve. A francia F. 100 centimera oszlik; a mindennapi életben egy F.-ot 20 sous-ra (1 sous = 5 centime) is szokták felosztani. Egy kilogramm finom aranyból 3444,44 F.-ot vernek; a 20 frankos aranyak finomsága = 900/1000. 1865-ig az ezüst-F.-ok 4,5 gr. finom ezüstöt tartalmaztak 9/10 finomsággal; 1865. ezeket kivonták a forgalomból. Aranyból verve vannak Franciaországban 100, 50, 20, 10, és 5, Belgiumban 40, 20, 10, 5, Olaszországban 100, 50, 20 és 10 frankos darabok; ezüstből verve Franciaországban 5, 2, 1, 1/2, 1/4, 1/5, Belgiumban 5, 21/2, 2, 1, 1/2, 1/5, Olaszországban 5, 2, 1, 1/2, 1/4, stb. Svájcban 5, 2, 1 és 1/2 frankosok. Bronzból stb. Franciaországban 10, 5, 2, 1 centimesek; Belgiumban 20, 10, 5 centimesek rézből és nickelből; Svájcban 20, 10, 5 rappesek (= centime); Olaszországban 5 és 2 centisimik. Franciaországi Nyugat-Indiában 1 gyarmati F. egyenlő 50 centime-mal. A hajdani svájci F. 13/7 francia F. volt. L. Érmek.

Franc

v. francu, igy hítták azelőtt magyarul a szifilist (németül is die Franzosen, igy olaszul, angolul), nyilván mert Franciaországból terjedt el. (V. ö. M. Nyelvőr XVIII. k.

Français

(francia, ejtsd: franszé, nőnemben: française) a. m. francia; a la française, francia módra.

Français

Lajos, francia festő, szül. Plombieresben 1814 november 17. Párisba könyvkereskedősegéd volt, illusztrációkat rajzolgatott, 1834. a szépművészeti iskola növendéke, Corot és Gigoux tanítványa lett. Első nagyobb műve az Ókori kert (1841), ezt követik: Saint Cloud (1846, alakok Meissoniertól), kőnyomatu rajzok Rousseau T., Marilhat, Dupré stb. festményei nyomán. Hosszabb ideig tartózkodott Olaszországban. Későbbi tájképei: Tél vége (1853, Páris, Luxembourg muzeum). Naplemente, Az ornessoni fensik (1855), Bas Meudon, több festmény mely a Szajna partvidékét ábrázolja Páris környékén (1861), Orfeus Eurydike sirjánál (1863, Luxembourg muzeum), Dafnis és Chloe, művei közt talán a legkitünőbb (1872. u. o.). Rajzokat készített Pál és Virginia, az Őrjöngő Roland, A megszabadított Jeruzsálem stb. francia diszkiadásai számára. 1890. a szépmüvészeti akadémia tagja lett.

Française

v. Contra-danse, régebben s még a 30-as években is széltében használt élénk modoru francia társas tánczene 6/8-os ütenyben. Későbben a manapság is kedvelt és elterjedt Quadrille (l. o.) egészen háttérbe szorította.

Francavilla

több város Olaszországban; a jelentékenyebbek: 1. F. di Sicilia, város Messina tartományban, 36 km.-nyire Castrorealetól, az Alcantara partján, (1881) 4432 lakossal, selyem- és gyapjufonással. - 2. F. Fontana, város Lecce tartományban, 32 km.-nyire Brindisitől, vasut mellett, (1881) 16328 lak., bőrgyártással, vászonszövéssel, posztókészítéssel, régi erősséggel. Közelében 1719. az osztrákok legyőzték a spanyolokat.


Kezdőlap

˙