Fricske

kisközség Sáros vármegye szekcsői j.-ban, (1891) 458 tót lakossal, szeszgyárral.

Frictio

(lat.) a. m. dörzsölés, surlódás. - F. a katonaságnál, a. m. a hadműködések alatt mindazon előre számba nem vehető viszonyoknak hatása, mely a hadműködéseknek az intézkedések és parancsok szerinti végrehajtását késlelteti, vagy egyáltalán lehetetlenné teszi.

Frida

Bohuslav Emil, a Jaroslav Vrchlickycute álnév alatt ismert cseh költő, szül. Launban 1853.; a prágai cseh politechnikum titkára. Művei epikus tartalmuak. Ilyenek: Duch a svět (Szellem és világ, Prága 1878); Epické básně (epikus dalok) és Nové epické básně (ujabb epikus dalok, ugyanott 1877-80); Mythy (mitusok, 1879); Eklogy a písně (1879); Sfinx (1883); drámái: Drahomira (1883); Smrt Odyssea (Odysseus halála); vigjátékai: Noc na Karlstejně (Karlsteini éjszaka) és Pietro Aresino. Irt novellákat is.

Fridericia

Gyula Albert, dán historikus, szül. Kopenhágában 1849 jun. 10. 1876. bölcsészettudor lett s mint a kopenhágai egyetemi könyvtár könyvtárosa a hazai történelem tanulmányozásának él. Főműve: Danmarks ydre politiske Historie i Tiden fra Freden i Libek til Freden i Brömsebro (1876-81, 2 köt.). Munkatársa a Bricka-féle nagy dán lexikonnak. Kiadta továbbá Bjelkes altábornok önéletrajzát (1890).

Fridigern

l. Fritigern.

Fridman

kisközség Szepes vmegye magurai j.-ban, (1891) 1289 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, szeszgyárral.

Fridolin

szent, az alamannok apostola. Életrajzi adatai nem nyulnak tovább vissza, mint a X. sz.-ba, mikor is Walternek, a säckingeni kolostor egyik tagjának állítása szerint régibb keletü adatok nyomán összeállították F. történetét. Eszerint F. Irlandban született, s egy ideig itt hirdette az evangeliumot. Az elért siker hiuságot keltvén benne, jónak látta a további erkölcsi veszély elől kitérni és ismeretlen népek közé menni. Eljut Poitiersbe, hol csodálatos uton föltalálja a város volt nagy püspökének, Szent Vidornak ereklyéit, kolostort épít, majd még művének befejezése előtt csodálatos uton nyert figyelmeztetés következtében tovább utazik. Mosel folyó vidékén ismét egy kolostort épít, hosszas vándorlás után a Rajnához jut és itt egy szigeten, Basel és Zursach között, épített egy templomot és a hires säckingeni kolostort. Mindez valószinüleg az V. sz. végén és a VI. sz. elején, biztos adatok nem találhatók Walter művében. Az egyház márc. 6. ünnepli halálának évfordulóját. V. ö. Kirchen-Lexic. II. kiad., 4. köt., 2015. l.

Fridvaldszky

János, jezsuita, természettudós, szül. Pozsonyban 1730 dec. 13., megh. 1784. 1747. lépett a Jézus társaságába, 1748. Nagy-Szombatban volt, 1749. Szakolcán filologiai tanulmányokkal volt elfoglalva, 1750-1752. bölcsészethallgató a bécsi egyetemen, 1743 Pozsonyban segédtanár, 1754-55. a bécsi egyetemen természettudományokat hallgatott, 1756. Budán, 1757. Nagy-Szombaton tanár, 1758. Bécsben, 1759-61. Nagy-Szombaton teologus, 1762-1763. Bazinban tanár, 1864. Károlyfehérvárott tanár, 1766-73. Kolozsvárott tanár. A rend feloszlatása után mineralogiai utazást tett Erdélyben, 1775. a kolozsvári szeminárium regense. Később szepesi kanonok, liptómegyei főesperes és az itélő tábla ülnöke. Munkái: Mineralogia magni Principatus Transsylvaniae, seu ejus metalla, semimetalla, sulphura, talia, lapides et aqua (Claudioppoli 1767), Dissertatio de Shumpia san Cotino plantacoriare (Rhus cotinus L.) cuva diversis experimentis in Transsylvania institutis (u. o. 1773); Dissertatio de ferro et ferraris Hungaria et Transsylvaniae (u. o. 1883).

Fridthiofssaga

l. Frithjofmonda.

Friebeisz

1. Ferenc, hirlapiró és regényfordító, szül. Vácon 1828., megh. Ó-Budán 1891 márc. 22. A szabadságharcban honvédtiszt volt, azután osztrák katonának sorozták be; mikor onnan nehány év mulva megszabadult, Pestre jött és a hirlapirodalomhoz szegődött. Bulyovszky Gyulával együtt ő alapította 1859., majd 1864. maga szerkesztette a Nefelejts c., jóideig legkedveltebb magyar divatlapot. 1868. pedig a Szépirodalmi Csarnok c. füzetes vállalatot indította meg franciából fordított regényének (Ponson du Terrail: Rocambole 65 köt.) közlésével, s nagy közönséget toborzott össze. Az izlés változtával azonban F. vállalatai egymás után buktak meg a hetvenes évek közepén, s ő öreg korára mint birósági végrehajtó kereste kenyerét. Önállóan csak nehány kötet regényfordítása jelent meg.

2. F. István (Rajkai), az első magyar szinházi ügynökség tulajdonosa, szül. Vácon 1822., megh. 1890 febr. 8. Budapesten. A gimnáziumot és bölcseletet szülővárosában, a jogot a pesti egyetemen végezte; 1840. Pestmegyénél esküdtnek nevezték ki, mely hivatalát hét évig viselte; ez idő alatt különösen a községek és a nép életére valamint ennek jogi viszonyaira fordította figyelmét 1848-49. honvéd lett és a 2-ik honvédzászlóaljban szolgált; 1848. okt. 19. hadnagy lett, 1849. jun. Klapkát Komáromba kisérte és átvette a Komáromi Lapok-at, melyet a vár feladásáig szerkesztett, mire őrnagyi ranggal kapitulált. A szabadságharc után Pestre költözött és egészen az irodalomnak szentelte idejét. 1869. Lönhard Edével együtt megalapította az első magyar szinházi ügynökséget, melynek igazgatója volt haláláig; szinészek szerződtetését és a szindarabok elárusítását közvetítve, nagy szolgálatot tett a hazai magyar szinészetnek; ő pendítette meg a magyar szinészegyesület és a szinészi nyugdijintézet eszméjét.


Kezdőlap

˙