Frisner

(Frissner) András, német könyvnyomtató. Ő volt az első nyomdász, ki Lipcsében állandóan letelepedett, szül. Wunsiedelben. Lipcsében tanult, innen Nürnbergbe ment és társává szegődött az itteni Sensenschmid könyvnyomtatónak; később átvette egészen a nyomdát s Lipcsébe költözött, ahová 1479. teologiai tanárnak hivták. Innen II. Gyula pápa felszólítására Rómába utazott, ahol 1504. meghalt. Lipcsei nyomdáját végrendeletében a dominikánus barátokra hagyta.

Friss

(ném. frisch), azelőtt pompásat, fényeset jelentett; p. F. öltözet Pázmánynál, F. lakás lukullusi lakoma helyett Káldynál, F. palota, a XV. sz.-ban Buda várában a királyi palota neve, mely előtt Hunyadi Lászlót lefejezték (Thuróczi IV. rész, 60. fejezet). - F. a táncban, l. Magyar táncok.

Frisselés

(kohászat), a nyers vas karbontartalmának kiégetése abból a célból, hogy a nyers vas kovácsvassá vagy acéllá alakuljon át.

Frith

Vilmos Powell, angol festő, szül. Studleyben (Yorkshire) 1819., 1835. a londoni akadémiai növendéke lett és csakhamar kitünő genrekép festővé képezte ki magát. Az angol nép életéből merített, eleven, jellemző, humoros képei nemzete körében roppant népszerüek lettek. Gyönge oldaluk: tarka szinezésük. Kitünőbb genreképei: Derby day (1858., London, nemzeti képtár); A ramsgatei tengerpart; Foppington lord elbeszéli kalandjait; Letartóztatás a pályaházban (1861); A walesi herceg menyegzője (1863); A romláshoz vezető ut (5 képben); A műtárlat (1883); történeti képei: Cromwell Olivér I. Károly király holttesténél; Knox János Holyroodban (885). Kiadta a My autobiography and reminiscences (London, 1877, 2 köt.), és Further reminiscences (u. o. 1888) c. könyveket.

Frithjofmonda

(Fridhjofssaga), ős-skandináv monda. Tegnér átirásából majdnem minden európai nyelvre lefordították. Magyarra Győry Vilmos fordította. A monda történetének szinhelye Norvégia, ideje a vikingek legrégibb hadjáratáainak kora. Először a XIII. sz. közepe táján irták le. Frithjofnak és Ingebörgnek, Beli sygnafylki király leányának a története van benne elmondva. A nyers mondaanyagot Tegnér, Björner: Kämpa Dater művéből vette. L. Tegnér.

Fritigern

(Fridigern), a nyugoti gótok egyik főnöke, Athanarich versenytársa. Midőn a hunnok 376. a gótokat Oláhország földjéről kiszorították, F. átvezette a népet az Al-Dunán Möziába. A római tisztviselők azonban annyira zsarolták a jövevényeket, hogy ezek kétségbeesésből 377. fegyvert fogtak és F. vezérlete alatt a rómaiakat több izben és magát Valens császárt is legyőzték (378 aug. 9.). F. azután az elesett Valens utódával, Theodosius császárral is hadakozott, de a béke megkötését már meg nem élte. (Megh. 381.) V. ö. a gótokról és a népvándorlásról szóló irod.

Fritillaria

L. (növ.), l. Koronaliliom.

Fritlégy

(Oscinis frit L., állat), a kétszárnyuak rendjébe, a rövid csápuak csoportjába és az Acalypterak családjába tartozó légyfaj, melynek faji neve: frit, Svédországból ered. Fényfémü fekete, combja fekete, lába sárgás. 1-2 mm. hosszu. Mint kártékony állat ritkán található, de néha roppant mennyiségben jelenik meg és akkor különösen az őszi vetést, rozsot és buzát támadja meg tavaszkor és tönkre teheti a termést. Több generációban él. A tavaszi nemzedék a fiatal vetés szárában él, a nyári generációk pedig a buza és rozs kalászaiban, illetve szemeiben pusztít. Északeurópában közönséges, ujabb időben Biró Lajos Magyarországon is találta.

Fritsch

1. Ahasverus, német jogtudós, szül. Müchelnben (Merseburg) 1629 dec. 16., megh. Rudolstadtban 1701 aug. 24. Jenában végezte a jogot, 1657. Schwarzbug-Rudolstadt Albert Antal gróf tanítója, 1661. udvari és igazságügyi tanácsos, 1679. irodaigazgató és egyház-tanácselnök, 1681. kancellár lett. Mintegy 300 történelmi, jogi és egyházi munkát adott ki és egyházi dalokat is szerzett. Christentums-Fragen c. könyvét ujabban Delitzsch adta ki (Drezda, 1841).

2. F. Gusztáv Tivadar, német zoologus, Afrikautazó, szül. Cottbusban 1838 márc. 5. Tanulmányai befejezése után déli Afrikába indult, melynek belsejében 1863-66-ig nagy utat tett. 1874-ben egyetemi tanár lett Berlinben, mely állásban most is működik. Közben Egyiptomot, Kis-Ázsiát é Persiát is beutazta. Főbb művei: Drei Jahre in Süd-Afrika (1858); Die Eingebornen Süd-Afrikas (1874); Untersuchungen über den Bau des Fischgehirns (1878); Die elektrischen Fische (2 kötet). Számos értekezést irt a szaklapokba.

3. F. Károly, cseh meteorologus és természetbuvár, szül. Prágában 1812 aug. 12., megh. Bécsben 1879 dec. 26. Prágában jogot és filozofiát tanult, egyideig pénzügyi hivatalnok volt, 1851. a meteorologiai és földmágnességi központi intézet adjunkusa lett. Már 1846-48. Kreillal együtt beutazta Ausztriát mágnességi megfigyelések céljából. 1862. ez intézet aligazgatója lett, 1872. nyugalomba vonult s a genologiai állomás vezetését vette át. Megfigyelései eredményét a bécsi akadémia értesítőjében s más szakfolyóiratokban tette közzé.

4. F. Jakab Frigyes báró, szász-weimari miniszter, szül. 1731., megh. Weimarban 1814 jan. 13. 1754 óta szolgálta szülőföldjét, 1772-1800-ig miniszterelnöki minőségben. Ez állásban ellenezte Goethenek titkos tanácsossá tervezett kinevezését. 1800. a magánéletbe vonult. Fia, Károly Vilmos (1769-1851) 1815-43-ig szintén weimari miniszter volt. V. ö. Beaulieu-Marconnay, Anna Amalia, Karl August und der Minister von F. (Weimar 1874).

5. F. Károly, német geologus és utazó, szül. Weimarban 1838 nov. 11. 1876 óta a hallei egyetemen a geologia rendes tanára. Göttingában természettudományokat tanult, 1862. beutazta Madeirát és a Kanári-szigeteket, 1863. Zürichben habilitáltatta magát, 1863. Santorinba utazott, 1867. az ásványtan- és földtan docense lett a m.-frankfurti Senckenberg-féle muzeumban; mint ennek igazgatója 1872. beutazta Marokkót és 1873. tanár lett Halleban. Művei: Reisebilder von den Kanarischen Inseln (Gotha, 1867); Das Gotthardgebiet (Bern, 1873); Allgemeine Geologie (Stuttgart, 1888); Hartung- és Reisszal együtt: Tenerife, geologisch und topographisch dargestellt (u. o. 1867); Reisszal együtt: Geologische Beschreibung der Insel Tenerife (Winterthur, 1868).

Fritto

az előzetesen megolvasztott máz vagy üvegkeverék (féltermény), melyet ezután rendszerint még más anyagokkal összekeverve, továbbá feldolgoznak, l. még Faience.


Kezdőlap

˙