Fröhlich

1. Dávid, tudós (1595-1648), szül. Késmárkon. Egyetemi tanuló oderai Frankfurtban volt s azután több évig utazott külföldön. 1630. a késmárki kollegium tanára és igazgatója lett. Hirnevét hazánkban az általa 1633-tól több éven át nagy gonddal készített lőcsei kalendárium, külföldön főkép alapos matematikai dolgozatai szerezték. III. Ferdinánd «császári matematikus» cimmel tisztelte meg. F. volt az első, ki 1615. a Kárpátok csúcsait megmászta és arról ösmertetést irt. Számos latin és német nyelven irt művei közül a legnevezetesebbek: Medulla geographiae practicae (Európa földrajza, Bártfa 1639); Der uralte Deutsch-Ungarische Zipserische und Siebenbürgische Landsmann (Lőcse 1641); Hemerologium Historicum (Bártfa 1644); Bibliothecae seu Cynos urne peregrinantium (3 köt., Ulm. 1643-1644); Gnomologia metrica (Boroszló 1646).

2. F. Izidor, fizikus, egyetemi tanár, szül. Pesten 1853 jan. 23. Az ágostai evangelikus és református főgimnáziumokba járt. Főiskolai tanulmányait 1870 óta a budapesti tudomány-egyetemen és műegyetemen végezte, 1874-76-ban pedig állami ösztöndijjal a berlini egyetemen. 1875. bölcseleti doktorrá lett és egy év mulva a budapesti egyetemen az elméleti fizika magántanárává. Részt vett Bosznia megszállásában s mint tartalékos tüzérfőhadnagy tért vissza. 1879 óta a budapesti egyetemen az elméleti fizika rendkivüli, 1885 óta pedig rendes tanára. Irt számos fizikai értekezést, melyekért a magy. tudományos akadémia 1880. levelező, 1891. pedig rendes tagjává választotta. Az elektrodinamometer általános elméletéről irt pályaműve a Bésán-dijjal koszoruztatott. Az elméleti fizikáról szóló terjedelmes kézikönyve 1890 óta jelenik meg. Szerkeszti a Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn-t.

3. F. Róbert, archeologus, szül. Budapesten 1844 márc. 19., megh. u. o. 1894 május 23-án. Középiskolai tanulmányait elvégezvén, a papi pályára lépett; a hittudományokat a bpesti protestáns (akkoriban egyesült) teologiai intézetben tanulta két évig és Svájcban a bázeli egyetemen végezte be. A papi pályáról azonban csakhamar áttért a tanárira s a csurgói, majd a bpesti protestáns (először a református, azután az ágostai) gimnáziumokban fogadott tanári széket, ahol a világtörténelmet tanította. 1883. pedig egyetemi magántanári minősítést nyervén, az ó-kori történelemből és archeologiából tartott előadásokat. E kettős hivatalban működött egész 1892-ig, amidőn a tudom. akadémiának levelező tagjává s csakhamar ugyanannak főkönyvtárosává is megválasztották, nemrég pedig az egyetem bölcseleti kara nagy szótöbbséggel az ó-kori történelem tanszékére jelölte ki. Több hazai és külföldi tudományos társulatnak tagja volt. Ujabb időben a régi Pannonia telepeinek és romjainak fölfedésébe merült el s jóformán nem volt hazánknak vidéke, melyet tárgya érdekében tüzetesen át ne vizsgált volna. Mint e Lexikon munkatársa irta az ó-kori földrajzba és történelembe vágó cikkeket. Az akadémiában 1894 jun. 12. Hampel József mondott róla emlékbeszédet (megjelent az Egyetemes Filol. Közlöny 1894. évf. 541 s köv. l.). Legszebb műve lett volna, melyhez annyi éven át gyüjtötte az anyagot, s melyet nemsokára sajtó alá készült bocsátani: Magyarország ó-kori helyrajza. Értekezései részint a budapesti ág. ev. főgimnázium értesítőjében, részint az Egyetemes Filol. közlönyben, továbbá az Ungarische Revueben, Budapest Régiségeiben s számos más hazai és külföldi folyóiratban jelentek meg; de munkásságának javarésze mégis az Arch. Értesítőre esik, amelyben Pannoniára vonatkozó kutatásainak egész tárlatát helyezte el. Végül ő fordította az akadémia megbizásából Curtius Ernő nagy művének, A görögök történetének első három kötetét, ő szerkesztette Elischer Józseffel együtt irodalmunkban az első homerosi szótárt. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

Fröhlich

1. Ábrahám Emmanuel, svájci költő, szül. Bruggban (Aargau) 1796 febr. 1., megh. mint rektora a kantoniskolának Badenben 1865 dec. 1. Mint iró különösen meséivel tünt ki. Nevezetesebb művei: Fabeln (Aarau 1825-29); Das Evangelium Johannis in Liedern (Lipcse 1855). Irt époszokat is: Ulrich Zwingli (Zürich 1840); Ulrich van Hutten (u. o. 1845) stb. Művei összegyüjtve Zürichben jelentek meg 1853.

2. F. Károly Ármin, német sziluettista és költő, szül. Stralsundban 1821 ápr. 3. Sokat utazott külföldön, aztán Berlinben telepedett le. Nagy ügyességre tett szert abban, hogy ollóval papirosból különböző alakokat messen ki s ezt a mesterséget később művészi tökélyre vitte. A kimetszett alakokhoz ő maga irta a verseket. Művei: Gedichte (1852, 2. kiad. 1862); Fabeln und Erzählungen (1853-54); ABC (1855); Neue Silhouetten und Reime (1856-1857); Buntes Allerlei (1858); Grosse Silhouettenbibel (1859); Kranz und Haube (1863); Blumen am Wege (1882) stb.

Fröhner

Keresztély Lajos Vilmos, francia archeologus, szül. Karlsruheban 1834 aug. 17. A 60-as években francia állampolgárságot kapott, őr lett a Louvre-muzeumban és III. Napoleon császár bizalmas barátja, kit Julius Caesar-ról irt életrajzában is támogatott. Saját művei: La colonne Trajane décrite (1865); Les inscriptions grecques interprétées; Tablettes grecques du musée du Louvre; Les Musées de France (1872-73); Mélanges d'épigraphie et d'archéologie; La verrerie antique; Anatomie des vases antiques; La Colonne Trajane reproduite en phototypographie (1872-74). Ebből a diszmunkából Szombathy Ignác (Győrött) magyar kiadást rendezett: Les Medaillons de l'empire romaine (1878); F. de Saulcy (1881); Terre cuites d'Asie mineur (1881); Kritische Analecten (Göttinga 1884).

Frölich

Oszkár, svájci fizikus és elektrotechnikus, szül. Bernben 1843 nov. 23. Szülővárosában és Königsbergában tanult; 1867. magántanárrá habilitálták Bernben; 1868. a hohenheimi földmives- és erdészeti akadémia tanára lett, ahonnan 1873. mint főelektrotechnikus és laboratoriumi igazgató a berlini Siemens és Halske cég szolgálatába állott. Művei: Handbuch der Elektricität und des Magnetismus (Zetzsche, Handbuch der elektrisehen Telegraphie c. műve II. kötete; Berlin 1878, 1887. 2-ik kiadás); Die dynamoelektrische Maschine, eine physikalische Beschreibung für den technischen Gebrauch (u. o. 1886).

Fröschl

Károly, osztrák festő, szül. Bécsben 1848 aug. 23., a bécsi akadémián, majd Münchenben Diez vezetése alatt tanult, több évet töltött Olaszországban is. Eleinte főleg genreképeket festett, utóbb azonban az arcképfestésre adta magát és jelenleg a legfelsőbb bécsi körök elismerésének örvend. Megfestette Károly Lajos főherceg családjának képét, Stefánia főhercegnőnek és leányának pasztelképét, lefestette Mária Valéria főhercegnőt, stb. Nagyon ügyes, kedves gyermekképeket is rajzolt és azokat Fröschl-Album (1890) és Kleine Gesellen (1891) c. alatt adta ki.

F. R. S.

angol rövidítése a Fellow of the Royal Societynak (a királyi tudományos társaság tagja) Londonban; F. R. S. E. a. m. Fellow of the Royal Society, Edinburgh; F. R. S. L. a. m. Fellox of the Royal Society of Literature.

Fructidor

(franc., ejtsd: früktidor) a. m. gyümölcshó, a francia republikánus naptárban az aug. 18-ától szept. 16-áig terjedő idő. Történelmileg nevezetes az V. évf. 18-ka (1797 szept. 4.), a direktóriumnak a royalistákkal elkövetett államcsinye által.

Fructificatio

(lat.) a. m. termékenyítés, szaporítás. Fructuarius a. m. haszonélvező.

Fructuosus

szent, a nyugati gótok királyi nemzetségéből származott Spanyolországban, buzgó előmozdítója volt a Pyrenei-félszigeten a szerzetesei életnek, püspök volt Dumaban Portugáliában és 656-tól bragai érsek; megh. 675. Két rendbeli szerzetesi szabályzatot irt nők és férfiak számára, egy általánosat és egy különöset; az előbbeni szerint a házasok is, egymástól és gyermekeiktől különválva, kolostorba léphettek. Emléknapja ápr. 16.

Fructus

(lat.) a. m. gyümölcs (l. o.); termés, jövedelem és haszon; F. (Semen) anethi, l. Kapor; F. Anisi stellatia a. m. csillagos ánizs; l. Illicium; F. (Semen) Anisi vulgaris, Ánizsmag; F. Auratii immaturi (Aurantia immatura) a. m. éretlen narancs; F. (Semen) Cannabis a. m. kendermag; F. Capsici (Piper Hispanicum), l. Paprika; F. (Semen) Cardamomi minores (Cardamomum minus v. Calabaricum) a. m. apró kardamómum; F. (Semen) Carvi a. m. köménymag; F. Ceratoniae (Siliqua dulcis) a. m. sz. János kenyér; F. (Poma) Colocynthidis, l. Colocynthis; F. Colocynthidis praeparati, 5 része ugyanennek a gyümölcsnek egy rész mézgával tésztává alakítva, azután megszárítva és porrá törve; F. (Semen) Corinadri a. m. koriandrommag; F. (Semen) Foeniculi, l. Ánizskapor; F. (Baccae) Juniperi a. m. borókabogyó; F. (Baccae) Lauri a. m. babérgyümölcs, F. (Baccae) Myrtilli, l. Fenyvesbogyó; F. mororum a. m. epergyümölcs; F. (capita, capsulae) Papaveris a. m mákfej; F. pimentae a. m. szegfűbors; F. (Semen) Petroselini a. m. petrezselyemmag; F. (Semen) Phellandrii a. m. bösövénygyümölcs; F. Rhamni catharticae (Baccae spinae carvinae), l. Varjutövis; F. tamarindi, l. Tamarindusfa; F. (Semen) Sabadillae, szabadillamag; F. stizolobii, l. Csalánbab; F. spurius a. m. álgyümölcs; F. (Siliqua) Vanillae a. m. Vanillagyümölcs.


Kezdőlap

˙