F. S.

a nemzetközi távirásban rövidítése a faire suivre francia kifejezésnek, a. m. utánküldendő.

Ftácsnik

hegycsoport, l. Piácsnik.

Ftáleinek

(Phtalein). Fontos festékek, amelyek ftálsavanhidridnek fenolokra való hatásakor képződnek. E vegyületeket 1871. Baeyer Á. fedezte fel. Előállításuk rendesen ugy történik, hogy ftálsavanhidrid és kénsav, avagy ónklorid elegyét hosszabb időn át hevítik. A F. többnyire szintelen testek, amelyek lugokban intenziv szinnel oldódnak. A rezorcinből képződő F. lugos oldatban szépen fluoreszkálnak, ezért a vegyületeket fluoreszceinek-nek is nevezik. Legfontosabb F. a fenolftalein (l. o.), a rezorcinftalein v. fluoreszcein (l. o.), a tetrabromfluoreszcein v. eozin (l. o.) stb.

Ftálsavak

(Phtalsavak) vagy benzoldikárbonsavak; a benzolból e kétalju savak ugy származnak, ha 2 hidrogént 2 karboxilcsoporttal (COOH) helyettesítünk, tehát képletük

C6H4 COOH

COOH

Mint valamennyi benzolszármazéknál, amelyekben két gyök a helyettesítő, itt is 3 izomervegyület lehetséges. E savak az orto vagy a közönséges, az izo és a tereftálsav.

Ortoftálsav C6H4(COOH)2 (1, 2). Képződik a naftalin és több származékának, ugyszintén az alizarin salétromsavval való oxidációjakor. Többnyire naftalintetrakloridból C10H8Cl4 salétromsavval való oxidációkor kapják. Szintelen, fényes kristálykákból áll, amelyek forró vizben, borszeszben és éterben könnyen oldhatók. Hevítve 184°-on megolvadnak, erősebb hevítéskor vizet veszít és ftálsavanhidriddé C6H4(CO)2O alakul. Ez utóbb említett vegyület hosszu tüalaku kristályokban kristályosodik. O. p. 128°, f. p. 277°. A ftálsavat benzoesav készítéséhez, továbbá a ftáleinek előállítására használják.

Izoftálsav C6H4(COOH)2 (1, 3). Az izoxilolból krómsavval való oxidációjakor képződik, ugyszinte, ha kolofoniumot salétromsavval oxidálunk. Szintelen tüalaku kristályokból áll, hideg vizben alig (7800 sr.), forróban inkább oldódik. Erősebb hevítéskor megolvad és változatlanul szublimál. Báriumsója vizben igen könnyen oldódik, mig az orto- és tereftálsav báriumsói vizben csaknem oldhatatlanok.

Tereftálsav C6H4(COOH)2 (1, 4). Először a terpentinolajnak salétromsavval való oxidációjakor kapták, képződik továbbá paraxilolból is. Többnyire a tömény illó olajából (cimol és kuminol elegye) kapják azt krómsavval oxidálva. Fehér por, vizben, borszeszben és éterben ugyszólván oldhatatlan, a hevítéskor felszállad, anélkül hogy megolvadna.

Ftiotisz

l. Fókisz.

Fu

Khinában közigazgatási kerület neve, átlag 14,000 m2 nagyságu.

Fuad pasa

1. Mehemed, török államférfi és tudós, szül. Konstantinápolyban 1814 január 17., megh. Nizzában 1869 febr. 12. Atyja, Mollah Izzet efendi, hires költő volt s nagynénje, Leila Hanim, hasonlóan hirnevet szerzett költeményeivel. ritka tudományos nevelésben részesült s a Galata-Seraiban orvostant hallgatott. Mint tengerészorvos 1834. Tahid pasa tengernagyot elkisérte Tripoliszba, de visszatérése után felhagván az orvosi pályával, tolmácsi hivatalt vállalt a török udvarnál. A modern nyelvekben való jártassága és népjogi ismeretei folytán az 1840-ben Londonba küldött Ali pasa mellé rendelték; 1843. visszahivták és a fordító-osztály főnökévé nevezték ki. Miután még ugyanezen évben a dunai fejedelemségekben mint főbiztos működött, érdemei méltánylásául a szultán Resid pasa miniszteriumában belügy-, majd 1853. külügyminiszterré nevezte ki. Ez állásában az orosz követelések ellen irt La vérité sur la question des lieux saints c. röpirata Miklós cár haragját ébresztette fel, minek folytán Mencsikow herceg, orosz követ részéről oly ellenszenves magatartást tapasztalt, hogy elbocsáttatását kellett kérnie. Az 1854-iki keleti bonyodalmak alatt Omar pasa székhelyén és Epirusban mint kormánybiztos fontos missziót teljesített s Epirusban a felkelésnek a legnagyobb eréllyel véget vetett. 1858. ismét elvállalta a külügyminiszterium vezetését s még ugyanezen évben, áprilistól augusztusig, a párisi értekezleten képviselte a portát, mely alkalommal a dunai fejedelemségek rendezésére vonatkozó szerződést is aláirta (1858 aug. 19.). Két év mulva Damaszkuszban mint kormánybiztos a legszigorubban büntette meg azokat, kik a keresztények lemészárlásában résztvettek. Abdul Aziz szultán trónralépésekor nagyvezérré nevezte ki, mely állásában F. az ország pénzügyeinek javítására fordított sok gondot; a rozzant közigazgatás állapotán azonban ő sem birt segíteni, miért állásától felmentették. 1867. megint külügyminiszter lett s a béke fentartása érdekében nagy tevékenységet fejtett ki. Hogy urát az európai reformokkal megbarátkoztassa, rábirta őt egy nyugateurópai utazásra, melyen egyuttal kisérőül is vállalkozott. 1868. veszélyes betegségbe esett, mely a következő év elején Nizzában életét kioltotta. F. pasa ritka műveltségü, tudományosan képzett egyén volt, ki költői működése által is ismertté tette nevét. Tagja volt a konstantinápolyi tud. akadémiának s török nyelvtant is irt.

2. F. Mehemed, török tábornok, szül. Kairóban 1840-ben. Katonai kiképzését Konstantinápolyban nyerte s mint kitünő lovastiszt 1877. egy lovas sereg szervezésével és begyakorlásával bizatott meg. Csapatával 1877 dec. 4. Glena mellett legyőzte az oroszokat, mire egy Konstantinápolyban összevont hadtest parancsnokává léptették elő s a szultán különös kegyében részesült. Jelenleg a szultán főhadsegéde, de befolyását elvesztette. 1882. ő adta át Ferenc József királyunknak az Imtiaz-rendjelt.

Fua-Fusinato

Erminia, olasz költőnő, szül. Rovigoban 1834 okt. 5., megh. Rómában 1876 szept. 27. Már 14 éves korában kezdett hazafias dalokat irni, melyeket 1852. Versi e flori cimmel kiadott. 1856. nűül ment Fusinato költőhöz, kivel Firenzébe, 1870. Rómába ment, hol az F.-tól alapított és neve alatt most is fennálló magasabb leányiskolát vezette 1876. bekövetkezett haláláig. Költeményei összegyüjtve 1879. jelentek meg Firenzében. Egyéb művei: La famiglia, lezioni di morale (Firenze 1876); Scritti educativi (kiadta Ghivizzani, Milano 1880); Emigranti (Bassano 1880). Ricordi-it Molmeti adta ki (2 kiad., Milano 1877).

Fuang

1. sziami arany és ezüst sulymérték = 1,9115 gr. - 2. pénznem ugyanott = 1/2 salung = 1/8 tikal = 0,37 korona.

Fubini

Simon, olasz fiziologus, született Piemontban 1841. Eleinte asszistens volt Hiffelsheim elektroterapeutikus klinikáján Párisban, majd Moleschott laboratoriumában Torinóban, honnan Palermóba hivták meg az éllettani tanszékre. Dolgozatai legnagyobbrészt Moleschott's Untersuchungen-ben (XI-XIII. köt.) jelentek meg.


Kezdőlap

˙