Fuit

(lat.) a. m. volt.

Fujtató

olyan egyszerü készülék, mellyel bizonyos helyre erősebb v. gyengébb légáramot lehet vezetni. Az egyszerüen működő F. lényegében kt deszkából áll, melyek keskenyedő végükön csőbe végződnek, mig oldalt és a szélesebb részeken bőr által vannak összekapcsolva, mely a deszkákkal együtt a szélkamrát alkotja (1. ábra).

[ÁBRA] 1. ábra. Fujtató.

Ha a deszkákat fogantyu segélyével széjjelhuzzák, az egyik deszkán alkalmazott, befelé nyiló szellentyü a külső levegő nyomása miatt nyilik és a levegő a szélkamrába tódul. A deszkák összenyomásakor a szellentyü csukódik és a kamrába szorult levegő erővel tódul a csövön keresztül. Ilyen F.-val nem lehet állandó légáramlatot előidézni. E célra szolgál a kettős F. (2. ábra), mely két egyszerünek egyesítéséből keletkezik. Itt t. i. egy középső deszka is van alkalmazva, melyen szintén van egy befelé nyiló szellentyü.

[ÁBRA] 2. ábra. Fujtató.

Ha a F. alsó részét összenyomják, a benne levő levegő a felső rekeszbe tódul, melynek deszkáját sulyok nyomják lefelé. Ezek a felső rekeszben lévő levegőt folyton a cső felé nyomják. Az alsó szélkamra tehát folyton uj levegőt nyom a felsőbe s ebből állandó áram tódul a csövön át. Ilyen F.-k jól használhatók kémiai laboratoriumokban, lakatos- és kovácsműhelyekben stb. Nagyobb erejü légáramok létrehozásában azonban, a milyenek p a kohóknál szükségesek, már fuvógépeket használnak.

Fukarság

l. Fösvénység.

Fu-kian

(Fo-kien), a khinai birodalom tartománya a Khinai-tenger, Ce-kiang, Kiang-szi és Kuang-tung között, 157,320 km2 területtel, közel 20 millió lak. Partjai sziklásak; mellettük számos apró sziget van; ilyenek: Hai-tan, Kin-mönn, Hszia-mönn, Fung-san stb. Az egész tartományt középmagasságu hegyek takarják; csak a folyók torkolatánál vannak kisebb lapályok. A hegyek DNy-ÉK-i irányt követnek; szárazföldi határain emelkedik a Nan-san hegylánc. Legnagyobb folyója a Szung, Hszi és Sa összfolyásából keletkező Min; egyéb jelentékenyebb folyók a Lung-kiang, Nan-au és Lien-kiang. Az éghajlat meleg; a téli minimum rendesen + 3 v. 4°. A föld megmivelése nagyon intenziv; a hegyek oldalai mindenfelé terraszokká és rizsföldekké vannak átalakítva. A főbb termékek a rizsen kivül a buza, a főzelékek, kitünő gyümölcsök, különösen narancs, cukornád, tea, dohány és pamut. A házi állatok a disznó és az apró majorság; a selyemhernyó tenyésztés és halászat szintén sok kezet foglalkoztat. Vasat, kénesőt és drágaköveket bányásznak. A lakosok több nyelvjárást beszélnek, sokan vándorolnak ki évenként a Nagy-oceán szigetire, sőt Amerikába is. A selyem-, pamut- és vászonszövés virágzó; készítenek azonkivül papirt, üveget és vas- meg acéleszközöket is. A kereskedés élénk; a kivitel főcikkei a tea és a cukor. F. 12 kerületre van felosztva; a főváros Fu-csou-fu; ez, valamint Amoj, az idegeneknek is nyitva áll; egyéb nagyobb városok: Csüan-csou-fu, Csang-csou-fu stb.

Fukologia

(gör.), a tengeri növények ismerete.

Fukszin

(Fuchsin, Magenta-, Solferino-, Cerise- vagy rubinveres). Gyönyörü veres szinnel oldódó kátrányfesték, főképen sósavas rozanilinből C20H19N3.HCl áll, melyhez több-kevesebb pararozalin C19H17H3.HCl van keverve. Előállítása közönséges anilinolajból történik, mely anilin és orto- meg paratoluidin elegyének tekintendő. Ezt oxidáló szerekkel, igy különösen arzenpentoxiddal hevítik, majd az ilyenkor képződő arzensavas rozanilint és pararozanilint sósavsóvá alakítják. Mivel az igy előállított F. azrentartalmu szokott lenni, ujabban más oxidáló anyagokat kezdenek használni. Gyakran a nitrobenzolt alkalmazzák ily értelemben. Az árubeli F. zöldes fémfényü kristályokból áll, vizben kevéssé, borszeszben igen jól oldódik, ugy a vizes, mint a borszeszes oldata élénk veres szinü. A F.-t veres festékül használják; festőképessége igen nagy (1 mgr. F. 1 liter vizet rózsaszinre fest), de különösen arzentartalmánál fogva igen mérges lehet, ugy, hogy tápszereket és élvezeti cikkeket ezzel festeni nem szabad, ezt a törvény is szigoruan tiltja. A borba pl. ugy mutathatjuk ki a F.-t, hogy a bor próbáját felényi ecetéterrel v. amilalkohollal rázzuk össze. Egyidei állás után az ecetéter, illetőleg amilalkohol a bor felett összegyülik és pedig szintelen v. alig festett, ha a borban nincsen F., ellenkezőleg intenziv veres szinü. Az igy kapott veres oldatba selyemszálat téve s az oldószert gőzfürdőn elüzve a selyem veresre festődik és pedig elég tartósan, mert forró viz sem szinteleníti el.

Fukszit

(ásv.), olyan smaragdzöld muszkovitcsillám, melyben a timföldet részben krómoxid helyettesíti. Schafhäutl találta az Alpokban és Fuchs J. tiszteletére keresztelte. Az Uralban is találják mint krómvasérc bevonatát.

Fukusima

város Ivasiro japán tartományban, Nippon szigetén, 240 km.-nyire Tokiotól, az Okuma jobb partján, kies völgyben, (1886) 9721 lak.; nagy eperfa- és Rhus vernicifera-ültetvényekkel; az osiui hires selymet itt készítik.

Fukuszfélék

(növ., Fucaceae, bőrmoszatok), moszatok (Fucoideae) rendjének egyik családja. E tengeri moszatok bőrnemü teste (telepje) hengerded vagy lapos, két-kétágu vagy szárnyasan elágazó. Ágak hasonló szerkezetüek v. levélalakuak, gyakran hólyagosak, ezért a vizbe le nem merülnek. 200 faja többnyire nagy, mintegy cserjealaku, alsó része mintegy fás szerkezetü is lehet, s tapadó szervökkel a sziklákhoz erősödnek. Valamennyi tengerben bőven nőnek, s pedig főkép a partok közelében, azért a hullám a partra tömérdeket kihány. A tengeri bőrmoszatoknak nagyrésze ide tartozik. Ivaros uton szaporodnak. Himecskéjökben nagyszámu rajzó ondószál képződik, termő gömbjökben (oogonium) pedig petespórák (oospora) képződnek. Mind a kétnemü ivarszerv szőrnemü sejtfonalakkal vegyest a telep mélyedéseiben (conceptaculum) együtt v. külön van (egylakiak és kétlakiak), s a telepágak csucsain gyümölcságazattá egyesül. Ide tartozik a Sargassum, vagyis a hajónyüg, a Fucus, a hólyaglánc stb.

Fukusz-szóda

(növ.), l. Fucus.


Kezdőlap

˙