Fumarium

(lat.) a. m. füstölő.

Fumarola

(olasz), a nem tulajdonképeni vulkánok azon osztálya, mely kiválóképen vizgőzt lövel ki. A F.-k rendesen tevékeny vulkános tőszomszédságában találhatók s gyakran oly tiszta sósavtól, kénhidrogéntől s hasonló fertőzésektől ment vizgőzt adnak, hogy sürüsödése által hasznavehető ivóviz keletkezik, mit a vizszegény Pantellaria sziget pásztorai tényleg felhasználnak. Ilynemü gőzforrások különösen Olaszországban (Ischia, Vezuv környezete) és Izlándon, itt gyakran a geysirekkel keverten fordulnak elő, továbbá Jáva szigetén és északi Uj-Zélandon. Ismeretesek az ujonnan keletkezett Vozulló tüzhányó kiséretében tömegesen feltünt F.-k, melyeket a bennszülöttek Hornito-knak (kályháknak) neveznek, s melyek eredetileg igen magas hőmérséklete most már tetemesen alábbszállt.

Fumársav

(C2H2(COOH)2. Szénvegyület, amely számos növényben fordul elő (p. Fumaria officinalis, glaceum luteum, az izlandi mohában, több gombában). A maleinsavval izomer. Többnyire almasavból készítik, amely a 150°-ra való felhevítéskor vizvesztés folytán F.-vá alakul. Szintelen kristályokból áll, hideg vizben alig oldódik; erősebb hevítéskor maleinsavvá alakul. Oxidáló anyagok szőllősavvá alakítják.

Fumay

(ejtsd: füme), város Ardennes francia départementban, 17 km.-nyire Rocroitól, a Maas egyik kanyarulatánál, vasut mellett, (1891) 5065 lak., jelentékeny palabányákkal, amelyeket a XII. sz. óta művelnek, ércöntővel és mekanikai műhellyel.

Fumi

Vince, olasz zenész, szül. Montepulcianoban (Toscana) 1826 okt. 30., megh. Firenzében 1880 nov. 80. Giorgetti tanítványa. Több olasz városban, aztán Konstantinápolyban, Rio de Janeiroban, Montevideoban és Buenos-Ayresben volt opera-dirigens. 1862. Atala c. operát irt, melyet elő is adtak. Szerzett néhány ugynevezett szimfoniai költeményt is, ilyenek: La siesta della Senorita, All' ombra de' Palmizi; Il sogno di Gretcheni.

Fumigál

(lat.), eredetileg a. m. megfüstöl; a magyarban a kicsinylés, semmibevevés értelmében használják.

Fumigatio

(lat.) a. m. füstölés, régen abbahagyott gyógyító eljárás, mely abban állott, hogy a beteg testrészt v. az egész testet gyantás vagy más orvosi anyagok (tömjén, borókabogyók, szurok, jód, kénesővegyületek) füstje hatásának tették ki. Ma inkább kuruzsolás céljából használják, p. hazánk északkeleti megyéiben (Máramaros stb.), a nép kiterjedten alkalmazza (sokszor halált okozólag) a cinóber füstöléseket. Tágabb értelemben a F.-k dezinficiálás céljából ma is használatosak: igy p. a F. chlori, helyiségek fertőtlenítése klórral; abban áll, hogy 100 r. klórmeszet 150 r. hig sósavval öntenek le, a helyiség minden köbméterére 250 gm. meszet véve. F. sulfurosa, kénvirág elégetése dezinficiálás végett (minden köbm.-re 16 gm. ként vesznek). F. nitrosa, allégenysavval való F. hasonló célból (rézforgácsot 5 r. erős salétrommal leöntve). F. smithiana, salétrom és kénsav keverékével történik.

Funácai barlang

l. Fonáca.

Funaria

Schreb. (növ.), lombos moha. A F. hygrometica Hedw., seregesen nő majdnem az egész föld kerekségén. Gyümölcsének a nyele nedvszivó, nedves időben zsineg módjára csavarodik.

Funchal

(ejtsd: funsal), város és járás (815 km2 területtel, (1882) 133,955 lakossal), székváros Madeira sziget D.-i partján a San Pablo patak torkolatánál; a katonai és polgári hatóságoknak és egy püspöknek székhelye, (1878) 19,752 lak. Az amfitátrumszerüen épített, szük utcákból álló város a tenger felől igen szép képet nyujt; sok benne a csinos villaszerü épület. Enyhe (10-24°) klimájánál fogva sok mellbeteg, különösen angolok, téli lakhelyül választja. Kikötőjét, amely a D-i és DK-i szelek előtt nyitva áll, számos hajó, (évenként mintegy 800) keresi fel szén és friss élelmi szerek fölszedése végett. A Francia-, Angol-, Németországból és Portugáliából D.-, Ny.-Afrikába, Braziliába és a La Plata mellékére vagy megfordított irányban evező hajók mind ki szoktak benne kötni. Fő kiviteli cikkei: a bor, állati bőrök, batáta, hagyma, halak és cukor.


Kezdőlap

˙