Furcsa

l. Komikum.

Furdancs

a Pholas dactylus L nevü kagylónak régi, de helytelenül formált magyar elnevezése. L. Datolyakagyló és Furókagylók.

Furfurán

C4H4O. Szénvegyület, amely pironyálkasav báriumjának nátronmésszel való száraz lepárlásakor képződik. Vizben oldhatatlan folyadék, mely 32°-on forr, kémiai sajátságaira nézve e vegyület a zsirnemü testek és a benzolszármazékok között mintegy az átmenetet képezi, u. i. e vegyületben, mely a tiofén és a pirollal közel rokon, az atomok kapcsolódása gyürüszerü:

[ÁBRA]

Furfurol

(C5H4O2) szénvegyült, amely a cukor száraz desztillációjakor is képződik. Előállítása célszerüen ugy történhet, hogy buzakorpát hig kénsavval desztillálunk, a kapott F. tartalmu desztillátumot nátriumkárbonáttal telítjük, majd még közönséges sót oldunk a folyadékban. A folyadék felét ledesztillálván, a desztillátumba ismét bőségesen konyhasót oldunk, amidőn a F. olajszerü, kellemes szagu folyadék, melynek fs.-a 1,163, fp. ja 162°. Kémiai sajátságaira nézve az aldehidek közé sorolandó; erélyes redukáló szerek furfuralkohollá, oxidáló szerek (Ag2O) pironyálkasavvá alakítják.

Furia

Régibb olasz tánc-zenei forma, szenvedélyes akcentusokkal és sebes tempóban, mely rendesen a nyugodtabb menetü Passamezzo után következett. F. Francese, a francia katonák heves támadása az első összeütközésnél. - F. az antik mitológiában, l. Erinniák.

Furina

v. furrina, ősrómai és pedig valószinüleg alivlági istenség, de már Varro korában sem voltak vele tisztában; a furiákkal nem azonosítható (furina, furiae), de a forinaevel is aligha tartozik össze. Volt flamenje s ünnepe, a furinalia (jul. 25.), több helyütt oltárai, p. Rómában és Satricumban.

Furioso

(ol.), zenészeti műszó, a m. dühösen, vad szenvedéllyel.

Furir

(franc. fourier). Némely hadseregben (és e század elejéig a mi hadseregünkben is) altisztek, akik az élelmiszrek átvételével és kiosztásával vannak megbizva és ezenkivül a századok számadásait vezetik, a közétek főzését felügyelik és meneteken az elszállásolást rendezik. Udvartartásoknál Udvari F.-ok (Hoffurire) tisztviselők, kik a bevásárlási és szállítási ügyeket intézik el.

Furjan

község Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume vmegye szluini j.-ban, (1891) 1290 horvát-szerb lak.

Furka

2436 m. magas hágó az Alpokban Uri és Wallis kantonok közt, a Reuss és Rhône közti vizválasztón, Uri és Wallis svájci kantonok közt. Az 1863-65. épített és csak nyáron járható szekérut Andermatt-Hospenthalnál (1484 m.) ágazik ki a Gotthard-utból, a Reuss mentén a Realpra és onnan nagy kanyarulatokban visz föl a hágóra, amelyen egy vendéglő áll és amelyről gyönyörü kilátás nyilik a Berni- és Pennini-Alpokra. A hágóról az ut a Rhône-glecser balpartján hasonlóképen nagy kanyarulatokban visz le a Gletsch-szállóhoz (1761 méter), ahol a wallisi főutba torkollik.

Furkota

a Magas Tátra Ny-i részének egyik jelentékenyebb csúcsa (2437 m.) a Kriván és a Csorbai csúcs közt. A F. a F.-völgy hátterében, a Wahlenberg tavak felett emelkedik; a F.-völgy az Osztra és Szoliszko közt fekszik s a benne fakadó F. patak a Fehér Vág legnagyobb forrásvize.


Kezdőlap

˙