Furreedpore

város Bengáliában, l. Faridpur.

Furrer

1. Jónás, szabadelvü svájci államférfiu, szül. Winterthurban 1805., megh. Ragatz fürdőben 1861 jul. 25. Előbb a zürichi kantont és Zürich városát szolgálta, majd a szövetségi tanácsba választották; ellenfele volt a Sonderbundnak és 1849-1857-ig négy izben viselte az elnöki méltóságot. Barátja volt Strauss Dávidnak és a korabeli svájci iróknak és egyáltalában igazi általános műveltséggel dicsekvő, szeretetreméltó ember volt. Műve: Das Erbrecht d. Stadt Winterthur 1832.

2. F. Konrád, svájci protestáns teologus, szül. Zürich-hez közel Flunternben 1838 nov. 5. Zürichben végezvén teologiai tanulmányait, 1862. avatták lelkésszé s 1876. Zürich kanton több gyülekezetében lelkészkedett, ekkor pedig a zürichi Szt.-Péter templom lelkészévé választatott meg. 1863. Palesztinán keresztül egy tanulmányi kutatásokra szánt utat tett; 1869. a zürichi egyetemen a bibliai régiségtan magán-docensévé hivatott meg, de ténylegesen ezen állását csak 1885-ben Biedermann halálával foglalta el, és most ugyanott a vallástörténelem tanára. Zürich kantonban 1885 óta egyháztanácsosi (Kirchenrath) állást foglalt el. Főbb művei: Wanderungen durch Palestina (Zürich 1865); Israel, als Volk des Morgenlandes (1867); Die Religion im Jugendalter der Menschheit (1878); Die allgemeine Religionsgeschichte u. die religiöse Bildung. Schenkelnek 1869-75-ben Lipcsében megjelent Bibel-Lexicon művébe sok természetrajzi cikket irt.

Furta

nagyközség Bihar vármegye barettyóujfalusi j.-ban, (1891) 2077 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Furth

város Felső-Pfalz bajor kerületben, 17 km.-nyire Chamtól, a Cham és vasut mellett, (1890) 4939 lak., játékszer- és tükörüvegkészítéssel.

Furtim

furtive (lat.) a. m. titkon, lopva; furtum, lopás.

Furt kutak

l. Artézi kut.

Furtwangen

város Villingen badeni kerületben, 20 km.-nyire Villengentől a Bereg forrása közelében, (1890) 4202 lak., óraiparral, hangszerkészítéssel, szalmafonással; óra-, szalmafonó- és fafaragó-iskolával; régi, érdekes órák gyüjteményével.

Furtwängler

Adolf, német nyelvész és műtörténész, szül. Freibergben 1853 jun. 30. Berlinben végezte tanulmányait, több izben beutazta Görögországot és jelenleg a berlini egyetemen a klassz. filologia és archeologia rendkivüli tanára. Főbb művei: Die Sammlung Sobouroff, Kunstdenkmäler us Griechenland (3 köt.); Beschreibung der Vasensammlung im Antiquarium (2 köt.); Bronzen u. dic übrigen kleineren Funde von Olympia (2 köt.); Die Meisterwerke der griech. Plastik (Lipcse 1894).

Furulya

az a kezdetleges alkotásu s beosztásu pásztorsipféle hangszer, mely főleg Magyarországon van elterjedve ugy az alföldi, mint a hegyvidéki pásztornép között. De találkozhatni vele más népek pásztorai közt is csekély eltérésü változatosságban. A pásztornép rendesen maga állítja elő füz-, bodza- vagy jávorfából. Fuvó csővének hosszusága ritkán haladja tul a két, legfölebb a három araszt. Rendesen hat vagy nyolc lyukkal van ellátva, melyek nyitvatartásával v. elfödésével majdnem két nyolcadra terjedő diatonikus és kromatikus hanglétrát lehet rajta kihozni. Alsó vége nyitott, felső része pedig egynemü fából készült nyelvecskével van ellátva harántékos metszéssel, hogy a befuvott légoszlopnak szabad árama legyen. A F. sokféle alakban fordul elő, melynek legkisebb s legprimitivebb faja az ugynevezett füz- és bodzafa-tilinkó, melyet tavaszkor a gyermekek is szoktak használni, lecsavarván a füzfaágról gyenge burkát. A F. hangja, habár nem valami finom, de eléggé gyengéd, mélázó és ábrándos.

Furunculus

l. Kelés.


Kezdőlap

˙