Futókafélék

(állat), l. Futóbogarak.

Futókőzet

(bány.), vizes, minden összetartás nélkül levő homok, melyben a legkisebb gödröcske is azonnal megtelik. Az aknamélyítésnek és mélyfurásnak sok gondot és költséget okozó akadálya.

Futólépés

a gyalogságnál az a gyors előrehaladás, amelynél a gyalogos minden percben 160, kilencven cm. hosszu lépést tesz. Egyhuzamban csak két percig szabad a csapatot futólépéssel mozgatni, amit legalább 5 percig a közönséges lépés kövessen. (V. ö. Gyakorlati szab. 4. §.) L. még Dobjelek.

Futómadarak

(Cursores), a madarak egyik rendje. Ide nagyobbrészt óriási nagyságu, részint kihalt, részint kihaló félben levő madarak tartoznak, melyek leginkább eltérnek az általános madártipustól azáltal, hogy lapos, paizsalaku mellcsontjukon taraj nincsen, amiért is lapos- vagy simamellüeknek (Ratitae v. Platysternae) is neveztetnek. Evvel szorosan összefügg, hogy helyváltoztatási módjuk is, mert röpülő izmaik nincsenek tökéletesen kifejlődve és szárnyaik is durványosak, röpülésre nem alkalmasak. Ehhez járul még, hogy csontjaik velőtartalmu, medencéjük többnyire zárt, testök pedig nehézkes, a toll-lobogón a horgacskák hiányoznak, amiért is a lobogó nem merev, sőt némelyeké (kazuár) az emlősök szőrhez hasonló; továbbá a csapó tollak, alsó gégefő és a farmirigy hiánya. E helyett azonban hátsó végtagjaik vannak erősen kifejlődve; futás lévén egyedüli helyváltoztatási módjuk, amiért is lábaik erősek, kiválóan gyors futásra alkalmasak. 2-4 ujjuak és fegyverül is használják. Nagy tojásaikat a földre rakják, melyeket nappal bekaparnak és rajta a himek, gyakran azonban felváltva a nősténnyel is éjjel ülnek, vagy pedig a kiköltést a nap melegére bizzák. Kizárólag a melegebb vagy a déli félgömb mérsékelt öve alatt fekvő sikságon tartózkodnak. Jelenleg 17 faja él. Felosztják öt családra, ugymint: 1. Kiw-félék Apterygidae). Hosszu, nyulánk csőrrel, négy lábujjal. 2. Moa-félék (Dinornithidae). Kihalt ősvilági, óriási madarak, mint a Dinornis, Palapteryx és Aepyornis. 3. Kazuár-félék (Casuaridae), összenyomott csőrrel és háromujju lábbal, mint a kazuár és az amu. 4. A Nandu-félék (Rheidae), csőrük már szélesebb, 3 lábujjal és nyilt medencével. 5. A strucfélék (Struthionidae), lapult csőrrel, zárt medencével és 2 lábujjal.

Futonc

(állat, Carabus L.), l. Futóbogarak.

Futóréteg

vagy futósor, téglafalazatban az a téglasor, melynek minden egyes téglája a falszinen teljes hosszaságában látható; a téglák hosszabbik oldala van tehát a falszinnel párhuzamos irányban befektetve.

Futósuly

azon suly, melyet a római mérlegnél v. mászálónál használnak. Ha t. i. a mérlegrud rövidebb részén különböző sulyu terhet függesztenek föl, a hosszabb részen levő futó sulyt a forgásponttól különböző távolságban kell elhelyezni, hogy egyensuly álljon helyre. Nagyobb teher egyensulyban tartására a F.-nak messzebb kell lennie a forgásponttól, kisebb terheknél pedig ehhez közelebb kell esnie. A hosszabb rész skáláján az egyensulyban tartott teher sulyát le lehet olvasni.

Futótéglák

a futóréteget (l. o.) alkotó téglák.

Futótengely

(németül Laufachse), a lokomotivok olyan tengelye, mely a hajtó művel kapcsolatba hozva nincs, tehát kerekeivel együtt szabadon futhat. A F. célja a lokomotiv biztosabb vezetése a pályán s különösen gyorsjárásu gépeknél a nagy átmérőjü hajtó és kapcsolt kerékpárok előtt (néha mögötte is) alkalmaztatik; evégből aránylag kis kerekei (1 m. körül) vannak, melyeknek nyomkarimái kevésbé igyekeznek a sinekre hágni (kisikamolni), mint a nagyobb kerekekéi. A F.-ek előfordulnak egyes, kettes, hármasával s vagy külön-külön ágyaztatnak a lokomotiv keretében, v. forgó alvázba (l. o.) foglaltatnak.

Futrázs

futrázsi a. m. abrak (franciás németséggel Futterage; a magyarban is járatos volt a XVII., XVIII. sz.-ban, Gvadányinál is előkerül).


Kezdőlap

˙